Előzetes gyámnevezés a szülők halála esetére

Hogy működik az előzetes gyámnevezés?

A Ptk. és a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a következő lehetőségeket engedi:

• Lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője előtti nyilatkozattétel
• Ügyvéd által készített végrendelet
• Közjegyző előtti egyszerű nyilatkozattétel
• Közjegyző által közokiratba foglalt végrendelet
• Más magánokirati formában tett végrendelet

Nem nevezhet gyámot, a nevelőszülő, mostohaszülő, a gyám, de még a szülő sem, ha a bíróság megszüntette a szülői felügyeleti jogát.

Meddig érvényes a nyiltakozat?

Visszavonásig, illetve ameddig a gyámhatóság fel nem használja a szülői nyilatkozatot.

Miért gyakori a jegyzői nyilatkozat?

Ha nem szeretnénk fizetni a gyámnevezésért, akkor célszerű a jegyzőhöz fordulni. A nyilatkozat személyesen tehető meg, ezért érdemes előre időpontot kérni.

A jegyzőkönyvnek elengedhetetlenül tartalmaznia kell:

• A gyermek személyazonosító adatait.
• A nevezett gyám (vagy kizárt személy) személyazonosító adatait.
• A szülő tájékoztatását/felhívását arról, hogy kötelező bejelentenie, ha megváltozik a lakóhelye.

A jogalapot a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 26/C. § bekezdése adja.

Mit vigyünk magunkkal?

A jogszabály ezt nem rendezi, de a legtöbb önkormányzat honlapján ezeket találjuk:

Személyes okmányok (a nyilatkozó szülő részéről)

• Érvényes fényképes személyazonosító okmány: Személyi igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú jogosítvány.
• Lakcímkártya: A lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

A gyermekre és a családra vonatkozó iratok

• A gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata.
• Házassági anyakönyvi kivonat: Amennyiben a szülők házasságban élnek.
• Kizárólagos szülői felügyelet igazolása (ha releváns): Ha az egyik szülő meghalt, vagy más okból a szülői felügyeleti jogot csak az egyik szülő gyakorolja, vinni kell a bírósági ítéletet vagy a gyámhivatali jegyzőkönyvet a szülők megállapodásáról.

A megnevezni kívánt (vagy kizárni tervezett) gyám adatai

Nem szükséges, hogy a leendő gyám jelen legyen, de a pontos adatai elengedhetetlenek a jegyzőkönyvhöz:

• Teljes név,
• születési név,
• születési hely és idő,
• anyja neve,
• lakcíme
• (esetleg személyi száma/igazolványszáma).

Praktikus tanács: Mielőtt felkeresnék a települési önkormányzat jegyzőjét vagy a gyámhatóságot, érdemes előre időpontot foglalni, és telefonon egyeztetni, hogy az adott hivatal pontosan milyen iratokat kér, illetve szükséges-e bármilyen helyi formanyomtatvány kitöltése.

Kit neveznek ki gyámnak?

A gyámság elsősorban azt illeti meg, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben gyámul megnevezett. A szülő által megnevezett gyámtól a gyámhatóság csak igen indokolt esetben térhet el:

• ha az illető a gyámságot nem vállalja;
• a Ptk. szerint gyámságot nem viselhet;
• a gyámság gyakorlásában akadályozva van;
• vagy a kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.

Több gyámot is megnevezhetek?

Igen. Ez főleg azért célszerű, mert tipikusan a nagyszülőket nevezik gyámnak, de ha pl. az egészségügyi állapotuk nem engedi a gyermekek nevelését, akkor jó ha van "tartalék" gyám, de a Ptk. egyébként azt is engedi, hogy a gyermeknek egyszerre több gyámja is legyen.

Többes gyámrendelésre akkor kerülhet sor, ha

• a gyermeket saját háztartásukban nevelő házastársak közösen vállalják a gyámságot;
• a gyámság alá tartozó kiskorú két közeli hozzátartozója vállalja együttesen a gyámságot;
• a gyermek vagyonának kezelése és egyes más ügyeinek intézése különös szakértelmet igényel; vagy
• az a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek érdeke.

Többes gyámrendelés esetén van hogy a hatóság a gyámok feladatkörét megosztja.

Ki nem lehet gyám?

Nem rendelhető gyámul az a személy:

• Aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll.
• Aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll.
• Akinek a szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert a gyermekét nevelésbe vették.
• Akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították.
• Akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben kizárt a gyámságból.

Ha az egyik szülő gyámul nevez valakit, de a másik szülő pont ezt a személyt zárta ki, a gyámhatóság a gyermek érdekeit mérlegelve dönt arról, hogy a kizárás vagy a nevezés érvényesüljön-e.

Mivel jár a gyámság?

A gyámság jogilag és gyakorlatilag a gyermekről való gondoskodást, annak képviseletét és vagyonának kezelését jelenti, de szigorúbb korlátok és hatósági felügyelet mellett, mint az átlagos szülői felügyelet.

Főszabály szerint a gyámot mindazon jogok megilletik és kötelezettségek terhelik, mint a szülői felügyeletet gyakorló szülőt (pl. lakóhely meghatározása, taníttatás, gondozás). A gyám köteles biztosítani, hogy az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú részt vehessen az őt érintő döntések előkészítésében és elmondhassa a véleményét.

Vagyonkezelés és számadás

A gyám a gyámhatóság ellenőrzése (gyermekvédelmi gyám esetén irányítása) alatt áll, és bármikor felvilágosítást köteles adni. A gyermek pénzét és értéktárgyait – amennyiben azokra a rendes vagyonkezeléshez nincs szükség – át kell adni a gyámhatóságnak. A gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (pl. családi pótlék) a gyámnak folyósítják. A gyermek jövedelme a tartására használható. Rendkívüli esetben a gyámhatóság engedélyével a gyermek vagyonának állaga is felhasználható a tartásra. A gyám a felmerült indokolt kiadásainak megtérítését kérheti a gyermek jövedelméből (vagy ennek hiányában a gyámhatóságtól). A gyám évente köteles elszámolni a vagyonkezelésről a gyámhatóságnak (egyszerűsített számadás vagy mentesség a hozzátartozók esetén előfordulhat, míg eseti számadásra is kötelezhető).

A gyám a gyámsága alatt álló gyermeknek a vagyonkezelés során okozott kárért a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint felel.

A gyám azonban nem tehet meg mindent, amit egy szülő

• Nem határozhatja meg a gyermek nevét, és
• Nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához.

Mikor kerül sor a gyámrendelésre?

Lényegében akkor, ha a szülő kiesése után nincs nevezett gyám. Persze ritka esetben akkor is sor kerülhet a gyámrendelésre, ha a nevezett gyám nem tudja ellátni a feladatait. A gyámhivatal feladata ilyenkor a gyermek érdekében komplex vizsgálat lefolytatása, amely során a megnevezett személy alkalmasságát, a gyermekhez fűződő kapcsolatát és a családi hátteret összességében értékeli

A gyámot a gyámhatóság hivatalból rendeli ki, de a hatóságnak valahogy tudomást kell szereznie az eljárási kötelezettségéről. A Ptk. közeli hozzátartozóra, illetve a gyermek gondozójára telepíti a bejelentési kötelezettséget, de bíróság, illetve más hatóság is tehet bejelentést.

A Ptk. 4:228. §-a biztosítja, hogy a gyámrendelés során az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe vegyék. Nem rendelhető a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.

Mi az a gyermekvédelmi gyámság?

A gyermekvédelmi gyámság egy olyan speciális gyámsági forma, amely során a gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett, vagy örökbefogadható, illetve állami nevelésbe vett gyermek jogi képviseletét, érdekvédelmét és vagyoni ügyeinek intézését egy hivatásos gyermekvédelmi gyám látja el.

A gyermekvédelmi gyám nem neveli a gyermeket a saját háztartásában, ő "csak" a gyermek hivatalos törvényes képviselője, aki felügyeli a gyermek sorsát a nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban.

Összegzés

A Ptk. 4:223. §-a értelmében az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. Ha a szülők ezt még életükben fontosnak tartják, akkor közokiratban, vagy végrendeletben van lehetőségük nyilatkozni arról, hogy kit szeretnének gyámnak arra az esetre ha mindketten meghalnának a gyermekük nagykorúsága előtt. 

Ha a szülők kiesnek, a hatóság hivatalból vagy bejelentésre (közelállók, gondozók, bíróság) indítja meg a gyámrendelési eljárást. Ha nincs szülő által előzetesen megnevezett gyám (vagy ő nem tudja vállalni), a gyámhatóság saját hatáskörben dönt a gyermek elhelyezéséről és adott esetben hivatásos gyermekvédelmi gyám kirendeléséről.