Végrendelet készítése: Tudnivalók és díjak

Miért készítenek az ügyfeleink végrendeletet?

A legtöbben azért döntenek a végrendelet készítése mellett, mert biztosítani szeretnék, hogy vagyonuk az általuk kívánt módon kerüljön elosztásra haláluk után. A közhiedelemmel ellentétben a végrendelet általában nem a törvényes örökösöket zárja ki az öröklésből - éppen ellenkezőleg, gyakran az örökség közöttük való felosztása az értelme:

• Kiskorúak öröklésének elkerülése: Sok ügyfél számára fontos, hogy kiskorú gyermekei vagy unokái öröksége ne kerüljön a gyámhatóság felügyelete alá, hanem olyan személy kezelje, akiben maximálisan megbíznak.
• Családi relikviák sorsa: Vannak akik egy fontos családi ékszert, egyedileg elkészített étkészletet, vagy egy jelentős értéket képviselő műalkotást szeretnék meghatározott személyekre hagyni.
• Szándékos vagyoni elosztás: Az értékes ingatlanok arányos elosztása az örökösök között gyakran előre megtervezett szempontok szerint történik, hogy elkerüljék az osztatlan közös tulajdonból eredő későbbi családi vitákat és bírósági eljárásokat.

Milyen formai követelményei vannak a végrendeletnek?

A végrendeletekre igen szigorú formai szabályok vonatkoznak, ezért a gyakorlatban nem minden végrendelet érvényesíthető, ami elsőre annak látszik.

Önmagában egy okirat végrendeleti jellegének megállapításához csak az szükséges, hogy

• az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és 
• külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék (vagyis az ő aláírása szerepeljen rajta).

Írásbeli végrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért.

Saját kézzel írt végrendelet szabályai

A saját kézzel írt végrendelet, más néven holográf végrendelet, a végrendeletek egyik leggyakoribb formája - hiszen egyedül így nincs szüksége az örökhagyónak tanúkra, vagy hivatalos személyekre. Az ilyen végrendeletet a végrendelkező bármely, általa értett nyelven elkészítheti, de fontos, hogy az egészet saját kezűleg (lehetőleg tollal) írja le. A gépírással, szimbólumokkal vagy akár gyorsírással készített végrendelet nem felel meg a holográf végrendelet érvényességi feltételeinek - ilyet ún. közönséges írással lehet készíteni. 

A saját kézzel írt végrendeletet a végrendelkezőnek az elejétől a végéig saját kezűleg kell írnia és aláírnia. Ha az okirat több lapból áll, akkor az örökhagyónak minden oldalt saját kezűleg be kell számoznia. További érvényességi követelmény a keltezés.

A tanúk előtt aláírt végrendelettel szembeni követelmények

A gépelt és tanúk előtt aláírt végrendeletre, vagyis az allográf végrendeletre is vonatkozik, hogy azt az örökhagyónak el kell tudnia olvasni - olyan nyelven, amin ért. Az allográf végrendeletnek is tartalmaznia kell a keltezést.

A tanúk személyazonossága és jogi státusza szintén meghatározó: cselekvőképes, nagykorú, írástudó, az örökhagyót azonosítani képes személyek lehetnek tanúk, akiknek nem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát, de jelenlétük alapvető az alaki érvényesség biztosításához.

Az alapvető szabály az, hogy a tanú vagy annak hozzátartozója számára rendelt juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendelet ezen részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Ugyanakkor, ha a végrendelet megalkotásában legalább három tanú vett részt, és az egyikük számára rendelt juttatásról van szó, a juttatás érvényben maradhat.

A szóbeli végrendelet sajátosságai

A szóbeli végrendeletet a Ptk. csak rendkívüli esetekben engedi meg. Ennek lehetősége kizárólag akkor adott, ha a végrendelkező olyan életveszélyes helyzetben van, amely akadályozza az írásbeli végrendelet elkészítését. Az ilyen végrendelet érvényességének egyik alapvető feltétele, hogy a végrendelkező két tanú jelenlétében, az általuk értett nyelven adja elő végakaratát, és nyilatkozzon arról, hogy ez a szóbeli kijelentés az ő végrendelete.

Fontos kiemelni, hogy a szóbeli végrendelet érvényességéhez a tanúknak nem szükséges tudniuk írni, ám a tanúkra vonatkozó általános szabályok – például hogy nagykorúak és cselekvőképesek legyenek, továbbá ismerjék a végrendelkezőt – itt is érvényesek. A tanúk személyére vonatkozó további megkötés, hogy ha bármelyik tanú vagy annak hozzátartozója kedvezményezettje lenne a végrendeletnek, az a végrendelet adott részének érvénytelenségét vonja maga után.

Mit kell tudni a közjegyzői végrendeletről?

A közjegyzői végrendelet egy speciális formája a végrendelkezésnek, amely során a végrendelkező végakaratát közjegyző előtt, hivatalos keretek között rögzíti. A közjegyző által készített végrendelet különleges alaki szabályokhoz kötött, amely garantálja annak érvényességét és biztonságát. Az egyik legfontosabb előnye, hogy a közjegyzői végrendelet közokiratnak minősül, így a hagyatéki eljárás során kevésbé vitatható.

A közjegyzői végrendeletet letétbe lehet helyezni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásban, amely biztosítja, hogy a végrendelet a hagyatéki eljárás során mindenképpen előkerüljön.

Nem készíthet közjegyzői végrendeletet olyan személy jelenlétében, aki a végrendelkező közeli hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka, hogy elkerüljék az összeférhetetlenséget.

Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.

Ügyvéd által készített végrendelet

Az ügyvéd által ellenjegyzett végrendeletek kiemelt jogi biztonságot nyújtanak az örökhagyó számára, hiszen a végrendelet megfelelősége és formai pontossága egy szakember által kerül ellenőrzésre. Az ügyvéd nemcsak a végrendelet elkészítésében, de annak központi nyilvántartásba vételében is közreműködik, amely fontos lépés lehet a későbbi hagyatéki eljárás során. A Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett Központi Végrendeleti Nyilvántartás (KVNY) biztosítja, hogy a végrendelet hitelesen rögzítésre kerüljön, és elérhető legyen a közjegyzők számára, amikor hagyatéki eljárásra kerül sor.

Az ügyvédi végrendelet előnye, hogy az örökhagyó dönthet arról, hogy a végrendelet adatait a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY) is rögzítsék. Ez biztosítja, hogy a végrendelet ténye azonnal hozzáférhető legyen a közjegyzők számára, ami felgyorsítja a hagyatéki folyamatot.

Mit tartalmazhat egy végrendelet?

Egy végrendelet számos különböző elemet tartalmazhat, attól függően, hogy az örökhagyó hogyan kívánja rendelkezni vagyonáról és jogi kötelezettségeiről halála esetén. A legfontosabb elemek közé tartoznak:

• Örökös megnevezése: Az örökhagyó egy vagy több örököst is kijelölhet, akik a hagyaték egy részét vagy annak egészét öröklik.
• Örökrész meghatározása: Ha több örökös van, meghatározható, hogy ki milyen arányban vagy mely vagyontárgyakat örökli. Azt is érdemes szabályozni, hogy mi történik az egyes örökösök örökrészeivel, ha  végrendelkező elad a vagyonból, vagy újabb vagyontárgyakat (pl. ingatlan) vesz.
• Helyettes örökös megnevezése: Az örökhagyó rendelkezhet arról is, hogy ki lépjen az örökös helyébe, ha az valamilyen okból kiesik az öröklésből.
• Temetéssel kapcsolatos kérések: Mely vallás szertartásrendje szerint történjen a temetés, ki mondjon beszédet, stb.
• Üzenet az élőknek: Sokszor a családtagokat váratlanul éri a végrendelet, így érdemes a végrendeletben elmagyarázni, hogy annak megtételére miért kerül sor - akár kérni is lehet az örökösöket, hogy mondjanak le a végrendelet megtámadásáról, vagy pl. a kötelesrészi igényükről.

Ha a végrendelet bármilyen jogi hibát tartalmaz, az érvénytelen lehet, ami értelemszerűen súlyos következményekkel járhat az örökösökre nézve. Ezért kulcsfontosságú, hogy a végrendeletet szakértő, például ügyvéd vagy közjegyző készítse el

Mennyibe kerül a végrendelet készítése?

A holográf és allográf végrendeletek népszerűségének oka, hogy gyorsak és ingyenesek. Ha azonban valaki szeretné biztosítani, hogy a végintézkedése biztosan előkerüljön és nehezen legyen megtámadható, jól teszi, ha közjegyzőhöz, vagy ügyvédhez fordul.

Közjegyzői végrendelet díja

A közjegyzői végrendelet díja az ügyérték és a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet alapján kerül kiszámításra - mivel a díj jogszabályban meghatározott, az sose képezi alku tárgyát.

A közjegyzői végrendelet készítése során több költségelemmel kell számolni. Egy közjegyzői okirat – mint amilyen a végrendelet is – elkészítése egyoldalú jogügyletnek minősül, és a közjegyzői munkadíjat az ügy értéke, valamint az okirat terjedelme alapján számítják fel. Tegyük fel, hogy a végrendelet egy 150 000 000 Ft összértékű hagyatékról rendelkezik, és az okirat 5 oldalas, egy példányban készül.

A közjegyzői munkadíjat az ügy értéke alapján számítják. A díjszabás szerint egy 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén az alapdíj 86 200 Ft, amelyhez hozzáadódik a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a. Ez egy 150 000 000 Ft értékű hagyaték esetében összesen 398 200 Ft munkadíjat jelent.

Ezen felül költségátalányt is fizetni kell, amely a munkadíj 40%-a, ebben az esetben 159 280 Ft.

További díjtételek:

• Az okirat elkészítése oldalanként 150 Ft, tehát egy 5 oldalas végrendelet esetén ez 750 Ft.
• Archiválási díj: 5 000 Ft.
• Amennyiben másolat készülne az okiratról, oldalanként további 150 Ft-ot kell fizetni.

Összesen tehát egy ilyen végrendelet elkészítése esetén a fizetendő összeg hozzávetőleg 563 230 Ft.

Az ügyvédi végrendelet ára

Az ügyvédi végrendelet elkészítésének díja szabad megállapodás tárgya, de általánosságban elmondható, hogy az ügyvédek a közjegyzőknél olcsóbban dolgoznak.

Az ügyvédi munkadíj többféle módon alakulhat: lehet átalánydíjas, óradíjas vagy a végrendelet tárgyának értékéhez igazodó fix összeg. Az ügyfél számára fontos tudni, hogy a díj pontos összegét és az elszámolás módját már a megbízás megkezdése előtt tisztázni kell. Az ügyvéd a tanácsadásért járó díjat előre közli az ügyféllel, biztosítva a transzparens és korrekt elszámolást.

Egyéb költségek (végrendelet letétbe helyezése)

A közjegyző mindenképpen bejegyzi az általa készített közvégrendeletet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), de külön díj ellenében az ügyvédi végrendeletek is bekerülnek ide.

Az ügyvéd által készített végintézkedések először a Magyar Ügyvédi Kamara Végrendeletek Nyilvántartásába (KVNY) kerülnek be, ennek egy egyszeri, 10.000,- Ft összegű regisztrációs díja van. Ha az ügyfél hozzájárult, akkor a KVNY adatai megjelennek a VONY-ban is. Az ide bejegyzett ügyvédi végrendeletek ugyanúgy automatikusan részei a hagyatéki eljárásnak, mint a közvégrendeletek.

Végrendelet megtámadása

A végrendelet megtámadása fontos jogi lehetőség azok számára, akik úgy érzik, hogy a végrendelet nem felel meg a törvényi előírásoknak, vagy az örökhagyó akaratát nem megfelelően tükrözi. A Ptk. alapján a végrendelet érvényességét vagy hatálytalanságát végső soron bírósági úton lehet megállapítani. Az érvénytelenség oka lehet például:

• ha az örökhagyó nem volt cselekvőképes a végrendelkezés idején,
• ha a végrendelet formai hibákat tartalmaz,
• az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította,
• ha valaki jogellenes befolyással vagy fenyegetéssel vette rá az örökhagyót a végrendelet megtételére,
• ha a végrendeletben szereplő feltételek nyilvánvalóan jogellenesek vagy lehetetlenek.

A megtámadási jog az öröklés megnyílásától számított öt éven belül érvényesíthető.

Köteles rész és a végrendeleti öröklés

A kötelesrész az öröklés során egy olyan minimumrész, amelyre az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói jogosultak, még akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése másként rendelkezik. A Polgári Törvénykönyv 7:75. §-a szerint kötelesrészre jogosultak az örökhagyó gyermekei, unokái (stb.), házastársa és szülei, feltéve, hogy az öröklés megnyílásakor törvényes örökösei lennének. A kötelesrész mértéke a jogosultat megillető törvényes örökrész egyharmada.

Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, akkor kötelesrész ebben a tekintetben is érvényesül.

Fontos megjegyezni, hogy a kötelesrészhez való jog elévülési ideje öt év, amely idő alatt a jogosult igényét érvényesítheti.

Mit jelent a kitagadás?

Ha valakit végrendelettel kizárnak az öröklésből, kötelesrészre még jogosult lehet. Ha azonban a törvényes örököst a végrendeletben kitagadják, akkor semmit sem kap az örökségből.

A kitagadás azt jelenti, hogy az örökhagyó a végrendeletében egy közeli hozzátartozóját kizárja még a kötelesrészből is. A kitagadás csak meghatározott okok alapján lehetséges, és érvényességéhez az szükséges, hogy a végrendeletben az örökhagyó világosan megjelölje a kitagadás indokait.

A magyar jog szerint kitagadásra sor kerülhet, ha a kötelesrészre jogosult például bűncselekményt követett el az örökhagyó sérelmére, erkölcstelen életmódot folytat, vagy durva hálátlanságot tanúsít. Továbbá, az örökhagyó kitagadhatja azt is, aki elmulasztotta a tőle elvárható segítségnyújtást, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

Öröklési illeték szabályai

Ha valaki végrendelet megtételét fontolgatja, jó ha tisztában van az öröklési illeték szabályaival is.

Amikor valaki végrendelet alapján örököl, bizonyos esetekben öröklési illetéket kell fizetnie. Az illeték mértéke és annak megfizetési kötelezettsége több tényezőtől függ, például attól, hogy az örökség ingatlanból, ingóságból vagy vagyoni értékű jogból áll, illetve, hogy milyen a viszony az örökös és az elhunyt között. Fontos tudni, hogy az egyenes ági rokonok, házastársak, azonos nemű bejegyzett élettársak, valamint testvérek után öröklés esetén nincs illetékfizetési kötelezettség.

Az öröklési illeték mértéke távolabbi rokonok, élettársak és barátok esetén a megszerzett vagyon típusától függ: általánosságban 18%, de lakástulajdon esetén ez a mérték 9%. 

Az illetéket a NAV számítja ki a hagyatéki eljárás során, és fizetési meghagyást küld az örökösnek, amit 30 napon belül kell megfizetni. Az egyenes ági örökösök esetében azonban az öröklés illetékmentes, így számukra fizetési meghagyás sem érkezik.

Összegzés

A végrendelet készítése fontos lépés, amely biztosítja, hogy az örökhagyó vagyona az általa kívánt módon kerüljön elosztásra halála után. Számos forma közül lehet választani: saját kézzel írt, tanúk előtt aláírt, ügyvédi vagy közjegyzői végrendelet, illetve rendkívüli esetekben szóbeli végrendelet is elfogadható. A végrendelet készítésekor szigorú formai követelményeket kell betartani, hogy az érvényes és vitathatatlan legyen. Az ügyvédi és közjegyzői végrendeletek biztosítják a legnagyobb jogi biztonságot, különösen, ha azok be vannak jegyezve a megfelelő nyilvántartásokba. Az ilyen végrendeletek költségei függnek az ügyértéktől és az okirat terjedelmétől, de hosszú távon segíthetnek megelőzni a családi vitákat és bírósági eljárásokat.

Érdekli, hogy mennyi adót kell fizetnie annak, aki az örökölt ingatlant 5 éven belül eladja? Olvassa el cikkünket!

Ha azonban egy olyan szakemberrel beszélné át az örökléssel kapcsolatos kérdéseit, akinek tapasztalata van mind a végrendeleti, mind hagyatéki, akkor tekintse át díjszabásunkat és kérjen időpontot a lenti elérhetőségek bármelyikén!