Mi az a kötelesrész?

Hogyan kell számolni a kötelesrészt?

Azt szoktuk mondani röviden és túlzottan leegyszerűsítően, hogy a törvényes örökrész 1/3-a, vagy 33%-a a kötelesrész, de valójában a kötelesrész kiszámítása egy több lépésből álló, meglehetősen bonyolult folyamat.

A kötelesrész alapja =

hagyaték tiszta értéke + bizonyos ajándékok értéke

Hagyaték tiszta értéke = vagyon – tartozások (pl. ingatlan – lakáshitel)

Ahhoz hogy a kötelesrész alapját megkapjuk, a hagyaték tiszta értékéhez még hozzá kell adni az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értékét.

A kötelesrész mértéke

A Ptk. 7:82. § (1) bek. ezt mondja:

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

A kötelesrész mértéke azt mutatja meg, hogy a jogosult a törvényes örökrészéhez képest mennyit követelhet minimumként, akkor is, ha végrendelet, vagy korábbi ajándékok ezt korlátozzák.

Betudás

A betudás azt jelenti, hogy a kötelesrész összegéből le kell vonni azt, amit a kötelesrész jogosultja a hagyatékból bármilyen – akár öröklés – jogcímén kapott.

Milyen dátumra kell kiszámolni az értékeket?

Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását. Ilyenkor a bíróság szakértőt rendel ki, aki segít a valorizált érték megállapításában.

Hogyan kell kifizetni a kötelesrészt?

A kötelesrészt főszabály szerint pénzben, a hagyatékból részesedők fizetik ki, meghatározott sorrendben. A kötelesrészt nem lehet feltételekhez kötni vagy korlátozni.

Természetben (pl. ingatlanrész) csak akkor:

• ha az örökhagyó így rendelkezett, vagy
• ha a bíróság ezt rendeli el (mert a pénzbeli kifizetés aránytalan lenne)

Kitől lehet követelni?

Első lépcső: örökösök

Második lépcső: megajándékozottak 

Ha a hagyaték nem elég: azok is fizetnek, akik az örökhagyótól ajándékot kaptak az elmúlt 10 évben. Nincs sorrend közöttük: mindenki a kapott juttatás arányában felel.

Mennyit kell fizetniük?

Mindenki a kapott juttatás értékéig felel

• örökös: az örökségével
• megajándékozott: az ajándék értékével

Ki az, akinek nem jár kötelesrész sem?

A „kiesés a kötelesrészből” lényegében azt jelenti, hogy az a személy, aki egyébként jogosult lenne kötelesrészre, mégsem kap semmit. Ugyanazok az okok vezetnek ide, mint az öröklésből való kiesésnél – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 7:4–7:5. § alapján ezek a szabályok a kötelesrészre is vonatkoznak.

A kötelesrészre jogosult (pl. gyermek, házastárs, szülő) akkor esik ki, ha fennáll valamelyik alábbi ok:

1. Nem éli túl az örökhagyót

Ha a jogosult meghal az örökhagyó előtt, nincs kötelesrész. (Közös balesetnél is úgy kell tekinteni, mintha nem örökölnének egymás után.)

2. Érdemtelen

Aki érdemtelen, az teljesen elveszíti a jogosultságát. A Ptk. három (meglehetősen horrorisztikus) esetet különít el:

• Az örökös örökhagyó életére tör,
• Az örökös megakadályozza, hogy az örökhagyó szabadon végrendelkezzen,
• Ha valaki azért próbál megölni egy másik örököst (pl. testvért), hogy nagyobb részt szerezzen, szintén érdemtelen.

3. Kizárták vagy kitagadták az öröklésből

A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult örökös végrendelettel kizárható. A kizárást nem kell indokolni.

A kitagadás (a sima kizárással szemben) kihat a kötelesrészre és ezt indokolni is kell a végrendeletben. 

Kitagadható, aki

•  az örökhagyó után öröklésre érdemtelen,
• az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
• az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el,
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
• erkölcstelen életmódot folytat,
• akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki,
• a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú gyermek, unoka az örökhagyóval szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadható. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

FONTOS: Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt/után megbocsátotta, az örökös kötelesrészre tarthat igényt.

4. Lemondott az öröklésről

Ez még az örökhagyó életében, szerződéssel történik. Ilyenkor (eltérő megállapodás hiányában) nincs kötelesrész sem. Ha valaki lemond az öröklésről, ez általában csak rá vonatkozik, a gyerekeire nem. A lemondás az örökös gyerekeire akkor hat ki, ha a szerződés így rendelkezik, de akkor is, ha a lemondásért cserébe az örökös olyan juttatást kapott, ami eléri a kötelesrész értékét.

5. Visszautasítja az örökséget

Ha az örökös nem fogadja el az örökséget, a kötelesrészről is lemond.

6. Jogszabály miatt nem szerezhet

Ritkább eset (pl. kizáró okok speciális szabályok alapján).

Ajándék, ami biztosan nem tartozik a kötelesrész alapjához

A Polgári Törvénykönyv 7:81. § pontosan felsorolja azokat az eseteket, amikor egy ajándék kikerül a kötelesrész alapjából:

10 évnél régebbi ajándék

Ha az ajándékozás legalább 10 évvel a halál előtt történt, akkor az biztosan nem számít bele a kötelesrész alapjába. Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani. 

Öröklési jogcím létrejötte előtti ajándék

Nem számít bele az az ajándék, amit az örökhagyó még azelőtt adott, hogy:

• az örökös gyermek megszületett (pontosabban: fogant),
• létrejött az örökös házastárssal a házasság,

Szokásos mértékű ajándék

Ha az ajándék nem kirívó értékű, akkor nem releváns a kötelesrésznél. Tipikus példák:

• születésnapi ajándék
• esküvői ajándék
• ünnepi pénzjuttatás

Tartás a közeli hozzátartozóknak

Nem számít bele:

• házastárs vagy élettárs tartása
• gyermek (leszármazó) tartása

Ez akkor is igaz, ha relatíve nagyobb összegről van szó.

Rászoruló személy támogatása

Az sem növeli a kötelesrész alapját, ha az örökhagyó:

• egy rászoruló személyt tart el
• csak a létfenntartáshoz szükséges mértékben

Kötelesrész eltartási szerződés (öröklési, életjáradéki, gondozási) szerződés esetén

A tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződés nem ingyenes adomány, mert az egyik fél ellenszolgáltatást nyújt (tartás, gondozás, járadék). Ezért alapesetben nem növeli a kötelesrész alapját. 

Ha azonban a szerződés megkötéséhez képest 2 éven belül meghal az örökhagyó, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az átruházott vagyon értékének azt a részét, amit a tényleges tartás/gondozás/járadék nem fedez. Az értékeket az öröklés megnyílásakor (halál időpontjában) kell számolni.

Özvegyi jog kötelesrészként

Az „özvegyi jog” ma már a Polgári Törvénykönyv szerint haszonélvezeti jogként jelenik meg, és ez kötelesrész formájában is megilletheti a házastársat.

Leszármazók mellett a házastárs:

• holtig tartó haszonélvezetet kap a közösen lakott lakáson és berendezésein
• egy gyermekrészt a többi vagyonból

Ez a törvényes öröklési helyzet (Ptk. 7:58. §). Túlélő házastárs haszonélvezetének korlátozott mértéke megítélésénél a házastárs saját vagyona, munkájának eredménye nem vehető figyelembe, lásd: Kúria Pfv. 21.049/2024/5. sz. ügy.

Mi történik, ha ezt „elvonják” (pl. végrendelettel)?

Ha a házastárs:

• nem kapja meg a haszonélvezetet, vagy
• korlátozzák azt

akkor kötelesrészre jogosult. A házastárs kötelesrésze ilyenkor csak olyan mértékű haszonélvezet, ami a szükségleteit biztosítja. A házastárs azonban választhat: kérheti úgy is a kötelesrészét, mintha a haszonélvezetet megváltották volna

A kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül

A bírói gyakorlat szerint azonban előfordul, hogy a jogosult csak később kerül abba a helyzetbe, hogy egyáltalán felismerje az igényét. Például:

• csak a hagyatéki eljárás során derül ki, hogy végrendelet van, és nem a törvényes öröklés érvényesül,
• nem ismert a hagyaték teljes köre (pl. ajándékozások, elidegenítések).

Ilyen esetben az elévülés nem kezdődik el automatikusan a halállal, mert a jogosult objektíve nem tudja még, hogy jár neki kötelesrész. Ezt a megközelítést erősítette meg a BH2016.62. számú döntés is.

Összegzés

A kötelesrészt főszabály szerint pénzben kell kifizetni. Először az örökösök kötelesek fizetni, és ha a hagyaték nem elég, az elmúlt 10 évben megajándékozottak is felelnek. A fizetés arányosan történik, a kapott vagyon értékéig.

A kötelesrész kielégítésekor beszámít, amit a jogosult a hagyatékból bármilyen címen kap, illetve bizonyos (a kötelesrész alapjához hozzászámító) ingyenes adományok is. Ha a hagyaték nem elég, a felelősség sorrendben először a hagyatékból részesedőket terheli, és csak ezután (a ki nem elégíthető rész erejéig) jöhetnek szóba a halál előtti 10 éven belül megadományozottak. A kötelesrész kiadását főszabály szerint teher- és korlátozásmentesen kell teljesíteni, és a jogosult pénzbeli kiadást is kérhet. 

Eltartási, életjáradéki vagy gondozási szerződés esetén a vagyont főszabály szerint nem kell beszámítani a kötelesrészbe, mert az nem ajándék. Ha azonban az örökhagyó 2 éven belül meghal, a nem fedezett vagyonrészt hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához.