Mi az a kötelesrész?

Mit jelent a kötelesrész mértéke?

A kötelesrész nem a teljes hagyaték egyharmada. Először azt kell kiszámítani, hogy a jogosult törvényes örökösként milyen arányban részesedne a kötelesrész alapjából. Ennek az örökrésznek az egyharmada lesz a kötelesrész.

Röviden: ha a jogosult törvényes örökrésze 30 millió forint lenne, a kötelesrésze főszabály szerint 10 millió forint.

A kötelesrész akkor is követelhető, ha a jogosult a végrendelet alapján kevesebbet örököl, vagy az örökhagyó életében másnak ajándékozta vagyona jelentős részét. Nem jár azonban annak, akit az örökhagyó érvényesen kitagadott.

Mi tartozik a kötelesrész alapjához?

A kötelesrész alapját főszabály szerint két tétel alkotja:

• a hagyaték tiszta értéke;
• az örökhagyó által életében adott, figyelembe veendő ingyenes adományok értéke.

A hagyaték tiszta értéke nem feltétlenül azonos a halálkor meglévő vagyontárgyak teljes értékével. A számításnál a hagyatéki tartozásokat és az elszámolható költségeket is figyelembe kell venni.

Mit jelent a betudás?

A betudás azt jelenti, hogy a kiszámított kötelesrészből le kell vonni mindazt, amit a jogosult:

• a hagyatékból bármilyen jogcímen megkapott; vagy
• korábban az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, ha annak értékét a kötelesrész alapjához is hozzá kellett számítani.

A jogosult tehát nem követelheti a teljes kötelesrészt úgy, mintha korábban semmit sem kapott volna. A már megszerzett juttatás a kötelesrész egészét vagy egy részét kielégítheti.

Az örökhagyó kifejezett nyilatkozattal elengedheti a betudást. Ez azonban más kötelesrészre jogosult személy igényét nem sértheti.

Mely ajándékokat nem kell figyelembe venni?

Nem minden korábbi ajándék növeli a kötelesrész alapját. A Ptk. 7:81. §-a több kivételt is meghatároz.

Tíz évnél régebbi ajándék

Nem tartozik a kötelesrész alapjához az az ajándék, amelyet az örökhagyó a halálát megelőző tíz évnél korábban adott.

A tíz évet az ajándék tényleges átadásától, illetve a vagyonszerzés időpontjától az örökhagyó haláláig kell vizsgálni.

A jogosultság létrejötte előtt adott ajándék

Főszabály szerint nem kell figyelembe venni azt az ajándékot, amelyet az örökhagyó még azelőtt adott, hogy az érintett személy kötelesrészre való jogosultságot megalapozó kapcsolata létrejött volna.

Ilyen lehet különösen az az ajándék, amelyet az örökhagyó:

• a gyermek fogantatása előtt; vagy
• a későbbi házastárssal kötött házasság előtt

adott más személynek.

Szokásos mértékű ajándék

Nem kell a kötelesrész alapjához hozzáadni a társadalmi és családi szokásoknak megfelelő, szokásos értékű ajándékokat.

Ilyen lehet például:

• egy születésnapi ajándék;
• egy szokásos értékű esküvői ajándék;
• egy ünnepi pénzajándék.

Nem az ajándék elnevezése dönti el, hogy szokásos mértékű volt-e. Az örökhagyó vagyoni helyzetét, a család életkörülményeit és az ajándék tényleges értékét is vizsgálni kell. Egy nagy értékű lakás például attól még nem válik szokásos ajándékká, hogy azt esküvő alkalmából adták.

Házastárs, élettárs vagy gyermek tartása

Nem tartozik a kötelesrész alapjához a házastárs, az élettárs vagy a leszármazó részére nyújtott tartás értéke.

Ide tartozhatnak például a gyermek nevelésével, lakhatásával, tanulmányaival vagy mindennapi megélhetésével kapcsolatos indokolt kiadások. A tartás és az ajándékozás elhatárolása azonban nagyobb vagyoni juttatásoknál vitás lehet.

Rászoruló személy támogatása

Nem növeli a kötelesrész alapját a rászoruló személy részére nyújtott támogatás sem, amennyiben az a létfenntartáshoz szükséges mértéket nem haladta meg.

Kötelesrész számítása példa

Példa (egyszerűsített):

Tényállás:

• Örökhagyó után a hagyaték tiszta értéke: 30 000 000 Ft.
• Az örökhagyó életében ingyenes adományt adott az egyik gyermekének: 15 000 000 Ft (olyan adomány, amit hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához).
• Törvényes örökösök: 2 gyermek.
  
  Ekkor a kötelesrész alapját a hagyaték tiszta értéke + bizonyos ingyenes adományok adják. 

A kötelesrész alapja
Kötelesrész alapja = 30 000 000 + 15 000 000 = 45 000 000 Ft. 

Törvényes örökrész (a kötelesrész alapja szerint számolva)
2 gyermek esetén a törvényes örökrész fejenként: 45 000 000 / 2 = 22 500 000 Ft.

A kötelesrész mértéke
A kötelesrész a törvényes örökrész egyharmada:
22 500 000 / 3 = 7 500 000 Ft (ennyi illeti meg kötelesrész címén azt a gyermeket is, akit végrendelettel kizártak az öröklésből, feltéve hogy kötelesrészre jogosult). 

Betudás (ha a kötelesrészre jogosult már kapott valamit)
Ha a kötelesrészre jogosult gyermek az örökhagyótól korábban kapott olyan ingyenes adományt, amit hozzá kell számítani, vagy a hagyatékból bármilyen címen részesül, azt a kötelesrészébe be kell tudni. 

Például: ha a kötelesrészre jogosult korábban kapott 3 000 000 Ft ilyen adományt, akkor a kötelesrész-kiegészítési igénye: 7 500 000 − 3 000 000 = 4 500 000 Ft. 

Kitől lehet követelni?
Elsőként a hagyatékban részesedőktől, ha pedig onnan nem elégíthető ki teljesen, akkor bizonyos – a halált megelőző 10 éven belüli – megajándékozottaktól is követelhető

Hogyan kell kifizetni a kötelesrészt?

A kötelesrészt főszabály szerint pénzben, a hagyatékból részesedők fizetik ki, meghatározott sorrendben. A kötelesrész kifizetését nem lehet feltételekhez kötni vagy korlátozni.

 A kötelesrészi  igényt a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban, vagy perben lehet előterjeszteni.

Természetben (pl. ingatlanrész) csak akkor:

• ha az örökhagyó így rendelkezett, vagy
• ha a bíróság ezt rendeli el (mert a pénzbeli kifizetés aránytalan lenne)

Kitől lehet követelni?

Első lépcső: örökösök

Második lépcső: megajándékozottak 

Ha a hagyaték nem elég: azok is fizetnek, akik az örökhagyótól ajándékot kaptak az elmúlt 10 évben. Nincs sorrend közöttük: mindenki a kapott juttatás arányában felel. Aki azonban a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel (pl. az önkormányzat kisajátította az ajándékba adott termőföldet).

Mennyit kell fizetniük?

Mindenki a kapott juttatás értékéig felel

• örökös: az örökségével
• megajándékozott: az ajándék értékével

Ki az, akinek nem jár kötelesrész sem?

A „kiesés a kötelesrészből” lényegében azt jelenti, hogy az a személy, aki egyébként jogosult lenne kötelesrészre, mégsem kap semmit. Ugyanazok az okok vezetnek ide, mint az öröklésből való kiesésnél – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 7:4–7:5. § alapján ezek a szabályok a kötelesrészre is vonatkoznak.

A kötelesrészre jogosult (pl. gyermek, házastárs, szülő) akkor esik ki, ha fennáll valamelyik alábbi ok:

1. Nem éli túl az örökhagyót

Ha a jogosult meghal az örökhagyó előtt, nincs kötelesrész. (Közös balesetnél is úgy kell tekinteni, mintha nem örökölnének egymás után.)

2. Érdemtelen

Aki érdemtelen, az teljesen elveszíti a jogosultságát. A Ptk. három (meglehetősen horrorisztikus) esetet különít el:

• Az örökös örökhagyó életére tör,
• Az örökös megakadályozza, hogy az örökhagyó szabadon végrendelkezzen,
• Ha valaki azért próbál megölni egy másik örököst (pl. testvért), hogy nagyobb részt szerezzen, szintén érdemtelen.

3. Kizárták vagy kitagadták az öröklésből

A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult örökös végrendelettel kizárható. A kizárást nem kell indokolni.

A kitagadás (a sima kizárással szemben) kihat a kötelesrészre és ezt indokolni is kell a végrendeletben. 

Kitagadható, aki

•  az örökhagyó után öröklésre érdemtelen,
• az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
• az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el,
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
• erkölcstelen életmódot folytat,
• akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki,
• a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú gyermek, unoka az örökhagyóval szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadható. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

FONTOS: Ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt/után megbocsátotta, az örökös kötelesrészre tarthat igényt.

4. Lemondott az öröklésről

Ez még az örökhagyó életében, szerződéssel történik. Ilyenkor (eltérő megállapodás hiányában) nincs kötelesrész sem. Ha valaki lemond az öröklésről, ez általában csak rá vonatkozik, a gyerekeire nem. A lemondás az örökös gyerekeire akkor hat ki, ha a szerződés így rendelkezik, de akkor is, ha a lemondásért cserébe az örökös olyan juttatást kapott, ami eléri a kötelesrész értékét.

5. Visszautasítja az örökséget

Ha az örökös nem fogadja el az örökséget, a kötelesrészről is lemond.

6. Jogszabály miatt nem szerezhet

Ritkább eset (pl. kizáró okok speciális szabályok alapján).

Özvegyi jog kötelesrészként

Az „özvegyi jog” ma már a Polgári Törvénykönyv szerint haszonélvezeti jogként jelenik meg, és ez kötelesrész formájában is megilletheti a házastársat.

Leszármazók mellett a házastárs:

• holtig tartó haszonélvezetet kap a közösen lakott lakáson és berendezésein
• egy gyermekrészt a többi vagyonból

Ez a törvényes öröklési helyzet (Ptk. 7:58. §). Túlélő házastárs haszonélvezetének korlátozott mértéke megítélésénél a házastárs saját vagyona, munkájának eredménye nem vehető figyelembe, lásd: Kúria Pfv. 21.049/2024/5. sz. ügy.

Mi történik, ha ezt „elvonják” (pl. végrendelettel)?

Ha a házastárs:

• nem kapja meg a haszonélvezetet, vagy
• korlátozzák azt

akkor kötelesrészre jogosult. A házastárs kötelesrésze ilyenkor csak olyan mértékű haszonélvezet, ami a szükségleteit biztosítja. A házastárs azonban választhat: kérheti úgy is a kötelesrészét, mintha a haszonélvezetet megváltották volna.

Kötelesrész eltartási szerződés (öröklési, életjáradéki, gondozási) szerződés esetén

A tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződés nem ingyenes adomány, mert az egyik fél ellenszolgáltatást nyújt (tartás, gondozás, járadék). Ezért alapesetben nem növeli a kötelesrész alapját. 

Ha azonban a szerződés megkötéséhez képest 2 éven belül meghal az örökhagyó, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az átruházott vagyon értékének azt a részét, amit a tényleges tartás/gondozás/járadék nem fedez. Az értékeket az öröklés megnyílásakor (halál időpontjában) kell számolni.

A kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül

A kötelesrészi igényre kötelmi igény, 5 év alatt elévül.

Előfordul azonban, hogy a jogosult csak később kerül abba a helyzetbe, hogy egyáltalán felismerje az igényét. Például:

• végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti per van folyamatban
• csak a hagyatéki eljárás után évekkel derül ki, hogy végrendelet van, és nem a törvényes öröklés érvényesül,
• nem ismert a hagyaték teljes köre (pl. ajándékozások, elidegenítések).

Ilyen esetben az elévülés nem kezdődik el automatikusan a halállal, mert a jogosult objektíve nem tudja még, hogy jár neki kötelesrész. Ezt a megközelítést erősítette meg a BH2016.62. számú döntés is.

Összegzés

A kötelesrészt főszabály szerint pénzben kell kifizetni. Először az örökösök kötelesek fizetni, és ha a hagyaték nem elég, az elmúlt 10 évben megajándékozottak is felelnek. A fizetés arányosan történik, a kapott vagyon értékéig.

A kötelesrész kielégítésekor beszámít, amit a jogosult a hagyatékból bármilyen címen kap, illetve bizonyos (a kötelesrész alapjához hozzászámító) ingyenes adományok is. Ha a hagyaték nem elég, a felelősség sorrendben először a hagyatékból részesedőket terheli, és csak ezután (a ki nem elégíthető rész erejéig) jöhetnek szóba a halál előtti 10 éven belül megadományozottak. A kötelesrész kiadását főszabály szerint teher- és korlátozásmentesen kell teljesíteni, és a jogosult pénzbeli kiadást is kérhet. 

Eltartási, életjáradéki vagy gondozási szerződés esetén a vagyont főszabály szerint nem kell beszámítani a kötelesrészbe, mert az nem ajándék. Ha azonban az örökhagyó 2 éven belül meghal, a nem fedezett vagyonrészt hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához.