Illés és Szabó Ügyvédi Társulás - az ingatlanjog nálunk kezdődik!

Mintát keresni olcsó - pereskedni drága. Ennek megfelelően az ingatlan vételi szándéknyilatkozatok esetén sem az számít, hogy mi a dokumentum címe, hanem az, hogy mit tartalmaz, mire kötelez a (sok esetben letöltött) minta. Ha egy vevőjelöltön látszik, hogy komolyan érdeklődik egy lakás, vagy ház iránt és az eladó ingatlanközvetítőt bízott meg az értékesítéssel, akkor a közvetítő szinte biztosan elkezd erősködni, hogy a vevő tegyen mielőbb vételi szándéknyilatkozatot - és ha lehet azt a vételi szándéknyilatkozat mintát használja, amit a közvetítő átküld e-mailen. 

A vételi szándéknyilatkozat hasznos lehet, ha valóban csak azt rögzíti, hogy a vevő érdeklődik az ingatlan iránt, és milyen alapvető feltételek mellett tárgyalna tovább. A gond ott kezdődik, amikor a dokumentum már vételárat, határidőt, pénzátadást, foglalót, kötbért vagy elfogadási határidőt is tartalmaz. Ilyenkor a vevő könnyen azt hiheti, hogy csak egy egyszerű nyilatkozatot írt alá, miközben jogi értelemben már ajánlatot tett, vagy egy későbbi szerződéskötési vitát alapozott meg.

Mi ingatlan ügyvédek nem támogatjuk a vevők nyomás alá helyezését, különösen, ha a vevő ezen a ponton nem találkozott, nem egyeztetett az eladóval. Különösen igaz ez akkor, ha a közvetítő regisztrációs díj, stb. letételét is előírja a vételi szándéknyilatkozat mellé.

A jelen cikkben a tudatos lakásvásárlókhoz kívánunk szólni. Ha tudni szeretné, hogy mit is tartalmaz a szándéknyilatkozat és milyen joghatásokkal kell számolni, olvasson tovább!