Ugrás a tartalomra
Logóe-ingatlanügyvédek.hu
dr. Szabó Judit Anna, az e-ingatlanügyvédek.hu alapítója

Dr. Szabó Judit Anna

• 8 perc olvasás

Ingatlan adásvételi szerződés Wekerle hitellel? Ezt kell tudni!

Wekerle Plusz hitelből történő ingatlanvásárlásnál az adásvételi szerződést nem csak a felek elképzeléseihez, de a jogszabályi előírásokhoz és a választott bank feltételeihez is igazítani kell. Az önerő forrásán, az eladó számlavezető bankján, de akár a tulajdonjog bejegyzési engedély kiadásának módján is múlhat, hogy a bank ténylegesen fizet-e, de az ingatlan hasznos alapterületének és bruttó négyzetméterárának feltüntetése is neuralgikus pont.

Ha érdekli, hogy mire kell figyelni, olvassa el tájékoztató cikkünket - azt azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy ha vevőként Wekerle hitelből szeretne lakást venni, akkor a kiszemelt lakás megtekintése előtt először hitelügyintézővel, aztán ügyvéddel érdemes konzultálni.

Kövesse oldalunkat a Google keresőben – így mindig elsők között látja a cikkeinket

Három követelményrendszert kell összehangolni

A Wekerle-hiteles adásvétel természetesen nem önálló szerződéstípus. A szerződésnek egyszerre kell megfelelnie az eladó és a vevő elvárásainak, a polgári jog szabályainak, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételeinek, valamint a Wekerle Plusz rendeletnek és a választott bank követelményeinek. Az azonban biztos, hogy ingatlan adásvételt írásba kell foglalni és ez az ügyvéd feladata, tehát végső soron neki kell ismernie a követelményeket.

A cikkben részletezett banki előírások az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank és az OTP Lakástakarék 2026. november 16-tól hatályos tájékoztatójából származnak; nem általános, valamennyi bankra kötelező jogszabályi szabályok. Az OTP is fenntartja az egyedi többletkövetelmények előírásának lehetőségét.

Ha már kiválasztotta az ingatlant, érdemes a fizetési feltételeket még a foglaló átadása előtt egyeztetni. Wekerle-hiteles adásvételhez kérek ügyvédi ajánlatot.

Mely Wekerle feltételek érintik közvetlenül a szerződést?

A bank a vevő hitelképességén túl az ingatlant és az eladót is vizsgálja. A szerződés előkészítésekor pedig különösen ezekre kell figyelni:

  • Tulajdonszerzés: közös igénylésnél mindkét igénylőnek tulajdont kell szereznie. A szülő vagy testvér adóstársként történő bevonása önmagában nem jogosítja fel őt tulajdonszerzésre.
  • Résztulajdon és haszonélvezet: főszabály szerint nem vásárolható pusztán lakóingatlan-résztulajdon, és haszonélvezettel terhelt ingatlan sem. A rendelet meghatározott kivételeket enged, például egyes örökölt tulajdoni hányadok kiegészítésénél és osztatlan közös tulajdon kizárólagos használatú lakásánál. Utóbbinál a használatot a 13. § (5) szerinti megfelelő okirattal kell igazolni; nem kizárólag használati megállapodás jöhet szóba.
  • Eladói kapcsolat: az eladó főszabály szerint nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Céges eladónál a rendelet a tulajdonosi kapcsolatokat is korlátozza. Az örökölt hányad megvásárlására vonatkozó kivételt külön kell ellenőrizni.
  • Vételárkorlát: lakásnál bruttó 100 millió, egylakásos lakóépületnél, tanyánál vagy birtokközpontnál bruttó 150 millió forint a felső határ. A bruttó négyzetméterár legfeljebb 1,5 millió forint lehet, a rendelet szerinti hasznos alapterülettel számolva. Ez nem feltétlenül egyezik a hirdetésben szereplő területtel.
  • Értékbecslés: a vételár főszabály szerint legfeljebb 20%-kal térhet el a bank által megállapított forgalmi értéktől. Ez nem kizárólag a túl magas vételár korlátja. A kedvezményes önkormányzati bérlakás-vásárlásra külön kivétel vonatkozik. 
  • Vegyes használat: ha a rendelet szerinti nyilatkozattal a földrészletet vagy melléképítményt gazdasági tevékenységre használják, a lakóépület, a földrészlet és a melléképítmény vételárát külön fel kell tüntetni a szerződésben, új ingatlannál a számlán is. A kölcsön a lakóépületre jutó árat nem haladhatja meg.

Mit tartalmazzon az adásvételi szerződés?

A szerződésben szerepelniük kell a felek és az ingatlan bejegyzéshez szükséges adatainak, így az ingatlan településének, fekvésének, helyrajzi számának és az érintett tulajdoni hányadnak. A természetes személyek, illetve a céges eladó esetében eltérő azonosító adatok szükségesek; ezeket az ügyvéd az okmányok és a nyilvántartások alapján ellenőrzi. Az okiratnak a megszerzendő jogot, a jogváltozás jogcímét és a megfelelő bejegyzési nyilatkozatokat is tartalmaznia kell. A pontos okirati követelményeket az Inytv. 35. § sorolja fel.

A tulajdoni lap mellett a tényleges állapot is fontos. Ellenőrizni kell például, hogy a megvásárolni kívánt lakás, bővítés vagy melléképület jogi helyzete rendezett-e, és van-e olyan teher vagy használati jog, amely a vásárlást vagy a hitelt akadályozhatja.

Hitelfelvétel önerő nélkül?!

Bankfüggetlen partnerünk összeköti Önt az ideális bankkal!

Érdekel

Hasznos alapterület, négyzetméterár és helyrajzi szám: az OTP külön kéri

A Wekerle Plusz esetén az OTP a szerződésben kéri a megvásárolt lakás vagy egylakásos lakóépület hasznos alapterületét és a bruttó négyzetméterárat. A Wekerle-rendelet szerinti számításnál az erkély, loggia és terasz alapterületének fele is beszámít. A bank az értékbecslő által meghatározott hasznos alapterületet veszi alapul; nem elég a hirdetésben feltüntetett négyzetméter. Az 1,5 millió Ft/m² plafon és a 100, illetve 150 millió forintos vételárhatár már a szerződéskötés előtt ellenőrizendő. 

Budapesti, új építésű társasházi lakásnál az OTP külön figyelmeztet a megváltozott helyrajziszám-képzésre: újonnan képzett lakás-albetétnél a földrészlet száma után nem alkalmazandó a korábbi „/0” elem. Ha már van előzetesen alapított társasház, a hatályos tulajdoni lap szerinti helyrajzi számot kell a szerződésbe írni. Ha még nincs, a tervezett albetétet és helyrajzi számot az alapító okirattal összehangoltan kell megadni. Az épülő lakásnál legyen azonosítható a lépcsőház, emelet, ajtó, alapterület, lakássorszám és az alapító okirati kapcsolat is.

A vételár és valamennyi finanszírozási forrás

Alapvetés az ügyvédi munkában, hogy ha a vevő államilag támogatott kölcsönből finanszíroz, akkor az adásvételi szerződésben jól átláthatóan le kell írni, hogy mikor és hogyan kerül megfizetésre a foglaló és az önerő minden további részlete, a Wekerle Plusz kölcsön és az esetleges további, nem támogatott bankhitel. Minden részlethez tartozzon pontos összeg számmal és betűvel is, fizetési mód, jogosult, számlaadat és teljesítési határidő. 

A kölcsönből fizetett vételárrészt a bank a vevő helyett az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény hiteltechnikai számlájára teljesíti. Utóbbinak például az eladó fennálló hitelének kiváltásánál lehet jelentősége. Nem elegendő annyit írni, hogy a vevő a vételárat „hitelből rendezi”. A jogosultat és az elszámolás módját is pontosítani kell. Kivétel: a rendelet 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, társasházi építményi joggal és projekthitellel érintett új lakásnál a teljes vételárat a projekthitelhez kapcsolódó, óvadéki célú számlára kell teljesíteni. Ez az önerőre is vonatkozik, nem csak a Wekerle-kölcsönre. Ezt a speciális szabályt nem szabad automatikusan minden új lakásra kiterjeszteni. 

A Wekerle-kölcsön folyósítása a szükséges saját erő felhasználását követheti. Ha további piaci bankhitel is része a finanszírozásnak, annak a Wekerle-kölcsönnel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megérkeznie; eltérő bankok esetén az előzetes teljesítést igazolni is kell. Ezzel összeegyeztethetetlen fizetési sorrendet ne vállaljanak a szerződésben. 

Az OTP minden vételárrészletnél külön kéri a pontos összeget, a készpénzes vagy átutalásos fizetési módot, a forrást, a határidőt, valamint átutalásnál a számlatulajdonos, a bank és a számlaszám megadását. Több eladó esetén az egyes jogosultakat megillető összegeket is bontani kell. Ha az eladók egyetlen személy vagy harmadik fél számlájára kérik a pénzt, a többieknek azt saját kezükhöz történő teljesítésként kell elismerniük. Azt is érdemes elkülöníteni, hogy a vételárból mekkora összeg jut a lakóingatlanra és mekkora a melléképületre.

Az önerő megfizetését a bank előtt is igazolni kell

Az OTP szerint az önerő után következik a bank által folyósított vételárrész, és az adásvételi szerződésnek kifejezetten tartalmaznia kell ezt a sorrendet. A teljes önerő megfizetését az eladó a bank felé az önerő jóváírását követő két munkanapon belül ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott átvételi elismervénnyel vállalja igazolni. A vételár banki átutalása az OTP mintaszövege szerint az eladó számláján történt jóváíráskor minősül teljesítésnek.

Fontos, hogy a szerződés egyértelműen mondja ki azt is, melyik átadott összeg előleg és melyik foglaló.

Külföldi bankszámlára kérheti a pénzt az eladó?

A Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről szóló 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés alapján a Wekerle-kölcsönből finanszírozott vételárrészt a hitelintézet közvetlenül:

  • az eladó által megjelölt, a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló törvény szerinti fizetési számlára, vagy
  • pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára

teljesíti. Az OTP 2026. november 16-tól hatályos, csatolt adásvételi szerződéses tájékoztatójának 8.3. pontja ennek megfelelően kifejezetten kizárja a külföldi, illetve devizaszámlára történő utalásra ismertetett általános banki megoldás alkalmazását a Wekerle Plusz kölcsönnel érintett vételárrész esetében.

Külföldi vagy devizaszámlás kifizetésre általában piaci hiteleknél lehetőség van, de a Wekerléből teljesítendő vételárrészre a forintban, megfelelő elfogadott fizetési számlára vagy technikai számlára történő teljesítést kell előzetesen rendezni. A bank által elfogadott ügyvédi letéti teljesítés lehetőségét is külön egyeztetni kell. 

Reális fizetési határidők és a késedelem kezelése

A vásárlási hitelkérelmet az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül kell benyújtani. Ez nem a vételár kifizetésének határideje, és nem jogosítja fel a vevőt arra, hogy az eladóval kikötött fizetési napot figyelmen kívül hagyja.

A vásárlási kérelmekre előírt 30 napos bírálati határidő sem 30 napon belüli biztos pénzérkezés. A hiánypótlás időtartama nem számít bele, és a pozitív döntést további szerződéses, biztosítéki, illetve folyósítási feltételek teljesítése követheti.

A felek ezért előre rendezzék, mikor kell a vevőnek benyújtania a kérelmet, hogyan igazolja az ügyintézést, mikor köteles késedelmet jelezni, és milyen feltételekkel kaphat egyszeri határidő-hosszabbítást. Az eladónak legyen belátható végső határidője; a vevő ne vállaljon a tényleges folyósítási folyamattól elszakadó fizetési napot.

A hitel elutasítása és a foglaló sorsa

Ha a felek bizonyos esetekre a foglaló visszafizetését kívánják biztosítani, annak feltételeit kifejezetten és pontosan kell rögzítsék az adásvételi szerződésben, egyébként a foglaló főszabály szerint elveszik.

A Ptk. 6:185. § alapján foglalóról akkor beszélhetünk, ha annak rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem vagy mindkettő felelős, a foglaló visszajár; a felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Annak megítélése, hogy egy konkrét hitel-elutasításért ki felelős, nem dönthető el pusztán az elutasítás tényéből.

Tehermentesítés és tulajdonjog-bejegyzés

Ha az eladónak még hitele van az ingatlanon, a szerződés rendezze a tartozás összegének igazolását, a közvetlenül a hitelezőnek fizetendő részt, az igazolás érvényességét és a törlési engedély beszerzését. Az új finanszírozónak elfogadhatónak kell lennie a tehermentesítés sorrendjének és a saját biztosítékai ranghelyének.

A vételár teljes megfizetéséig a felek írásban tulajdonjog-fenntartásban állapodhatnak meg. Ehhez igazodva kell kialakítani a vevő ingatlan-nyilvántartási védelmét, valamint a tulajdonjog-bejegyzési engedély kiadásának vagy ügyvédi letétből történő felhasználásának feltételeit.

A tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog nem egyszerűen „hat hónapig élő védelem”. A hat hónap elteltéhez fűződő joghatás és a vevői jog törlésének időpontja külön szabály. Hosszabb, különösen új lakásos fizetési ütemezésnél ezt az ügyvédnek a konkrét ügyhöz kell igazítania. 

Összegzés

A Wekerle-kölcsön legfeljebb 50 millió forint lehet; az előírt legalább 10% önerő nem jelenti azt, hogy minden vásárlás 10% saját pénzzel megvalósítható. Az értékbecslés, a jövedelem, az adósságfék-szabályok és a bank döntése is korlátot jelenthet; a rendelet megfelelő pótfedezet mellett eltérő megoldást is megenged. Például 65 millió forintos vételárnál, ha kizárólag 50 millió forint Wekerle-hitel egészíti ki a saját pénzt, legalább 15 millió forintot kell más forrásból biztosítani. A járulékos költségek ezen felül merülnek fel.

A program általános feltételeinek megismerését és az előzetes banki tájékozódást önállóan is el lehet kezdeni. Foglaló, kötelező ajánlat vagy adásvételi szerződés előtt azonban már a konkrét ingatlant és a fizetési megállapodást kell ellenőrizni. Különösen indokolt az előzetes egyeztetés, ha az ingatlan terhelt, osztatlan közös tulajdonú, építés alatt áll, vagy az eladó rövid fizetési határidőt kér.

A következő lépéshez készítse össze az ingatlan adatait, a tervezett vételárat, a saját forrás és a hitel összegét, a bank nevét, valamint az eladó által kért határidőket. Ezek alapján az ügyvéd már a szerződéstervezet előtt jelezheti az összehangolandó pontokat.

Jogilag ellenőrizte:Dr. Illés Géza Márton

Szabó Judit AnnaSJA
Szerző:

Csapatunk

Dr. Szabó Judit Anna

Az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás alapítója és vezető ügyvédje, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Elsősorban adásvételekkel, ügyvédi letétkezeléssel, foglalóval és az e-ingatlan-nyilvántartással foglalkozik. A Szerződés Asszisztens legaltech rendszer szerzője.
Szerzői profil

Gyakran
ismételt kérdések

Nem. A finanszírozási forrás mellett az összeget, az ütemezést, a fogadó számlát, a szükséges együttműködést és a hitel elmaradásának következményeit is rendezni kell. A pontos szerződéses megoldás a banktól és az ingatlantól is függ.