Mi az a helyrajzi szám?

Mit jelent a hrsz. rövidítés?

A hrsz. a helyrajzi szám rövidítése. Tulajdoni lapon, térképmásolaton, földhivatali iratokban, ingatlanhirdetésekben és adásvételi szerződésekben is gyakran így szerepel.

A hivatalos és jogi szövegekben a helyrajzi szám különírt forma használata javasolt. A „helyrajziszám” egybeírt alak gyakran előfordul keresésekben, de a jogi iratokban és szakmai szövegekben a különírt alak az elfogadott.

A helyrajzi számozás szabályai röviden

A legfontosabb szabályok:

• egy közigazgatási egységen belül ugyanaz a helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő;
• másik településen ugyanaz a szám már teljesen más ingatlant jelölhet;
• a helyrajzi számot mindig a településsel és a fekvéssel együtt kell értelmezni;
• társasházi lakásnál, garázsnál vagy tárolónál az albetét jelölése is fontos.

Ezért egy önmagában álló szám, például 1234, még nem azonosítja biztonságosan az ingatlant. Tudni kell hozzá a települést, a fekvést és azt is, hogy földrészletről, társasházi albetétről vagy más önálló ingatlanról van-e szó.

Miért nem ugyanaz a cím és a helyrajzi szám?

A cím azt mutatja meg, hogy az ingatlan a mindennapi életben hol található: melyik településen, utcában és házszám alatt. A helyrajzi szám ezzel szemben az ingatlan földhivatali azonosítója.

Ez azért fontos, mert egy cím mögött több jogilag különálló ingatlan is állhat. Társasháznál külön helyrajzi száma lehet a lakásnak, a teremgarázs-beállónak és a tárolónak. Egy nagyobb telken lehet több épület, használati megosztás vagy osztatlan közös tulajdon. Külterületen pedig előfordulhat, hogy a cím nem ad elég pontos támpontot az ingatlan azonosításához.

Az adásvételi szerződésekben sem nem elég azt mondani, hogy „a Kossuth utca 10. szám alatti lakás”. Azt kell tudni, hogy melyik helyrajzi számhoz tartozik az az ingatlan, amelyről a felek tárgyalnak.

Mit jelent, ha egy ingatlannak több helyrajzi száma van?

Valójában egy ingatlannak mindig egy helyrajzi száma van, de az persze nem kizárt, hogy pl. egy tulajdonosnak van két egymás melletti telke, amit egy egységként kezel. Lakások esetén sem lehetetlen, hogy a felső és alsószomszéd egybenyitásával egy lakóegység keletkezik, ami a plafonon ütött lyuk ellenére jogilag két ingatlan marad.

A helyrajzi szám formátuma

A helyrajzi szám nem mindig egyszerű egész szám. A formátuma sokat elárulhat az ingatlanról, de önmagában nem helyettesíti a tulajdoni lap ellenőrzését.

Meg lehet állapítani a helyrajzi számból, hogy belterület vagy külterület?

Bizonyos esetekben a helyrajzi szám formája utalhat arra, hogy belterületi vagy külterületi ingatlanról van szó, de biztos választ nem önmagában a szám, hanem a tulajdoni lap ad.

A tulajdoni lapon szerepel az ingatlan fekvése, megnevezése és művelési ága. Ez különösen fontos zártkerti, külterületi, beépítetlen vagy mezőgazdasági ingatlan vásárlásánál.

Mit jelent a tört helyrajzi szám?

A tört helyrajzi szám gyakran arra utal, hogy egy korábbi földrészletet megosztottak. Például ha egy eredeti telek helyrajzi száma 1234 volt, a megosztás után keletkezhet belőle 1234/1 és 1234/2.

Ez ingatlanvásárlásnál azért fontos, mert nem biztos, hogy az eladó által mutatott telekrész, kert, bejáró vagy épületrész ahhoz a helyrajzi számhoz tartozik, amely a szerződésbe kerül.

Tört helyrajzi szám esetén különösen érdemes ellenőrizni:

• a tulajdoni lapot,
• a térképmásolatot,
• a földmérési iratokat,
• a használati megállapodást, ha osztatlan közös tulajdonról van szó,
• és azt, hogy a tényleges használat megfelel-e az ingatlan-nyilvántartási állapotnak.

Budapesti társasházi lakások és a 0 a hrsz-ben

A budapesti társasházi lakások, garázsok és egyéb önálló ingatlanok helyrajzi számában korábban az alaphelyrajzi számot gyakran egy „0” követte.

Egy korábbi formátum például így nézhetett ki: 12345/0/A/12

A Vidék és Településfejlesztési Minisztérium 2026. 05. 21- tájékoztatása tájékoztatás szerint a nulla feltüntetését nem jogszabály írta elő. Arra a korábban használt budapesti ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer, a BIIR működése miatt volt szükség. A nulla tehát technikai elem volt, amelyet akkor is fel kellett tüntetni, ha az adott földrészletet valójában nem osztották meg.

A hatályos szabályok szerint azonban új perszám kizárólag a földrészlet megosztása esetén keletkezhet. Ha nem történt megosztás, az alaphelyrajzi számot közvetlenül az épület betűjele és az önálló ingatlan száma követi.

Hibásak a korábban megkötött szerződések?

Nem tekinthető automatikusan hibásnak az a korábban megkötött szerződés vagy benyújtott kérelem, amelyben a budapesti helyrajzi szám még nullával szerepel.

A minisztériumi tájékoztatás külön kiemeli, hogy a korábbi ingatlanügyi hatósági gyakorlat maga követelte meg a nulla feltüntetését. Emiatt a korábban megkötött és benyújtott szerződések esetében a nulla használata nem róható az ügyfél terhére.

Hogyan lehet külön helyrajzi számot kérni?

Külön helyrajzi számot általában nem egyszerű kérelemmel „kérünk”. A külön helyrajzi szám többnyire valamilyen földmérési, jogi vagy ingatlan-nyilvántartási változás eredményeként jön létre.

Ilyen lehet például:

• egy telek megosztása,
• több telek összevonása,
• társasház alapítása,
• telekhatár rendezése,
• vagy egy önálló ingatlan nyilvántartásba vétele.

A folyamatban jellemzően szükség lehet földmérőre, változási vázrajzra, tulajdonosi hozzájárulásra, hatósági engedélyre és földhivatali bejegyzésre. Hogy pontosan mire van szükség, az attól függ, milyen ingatlanról és milyen változásról van szó.

Ingatlanvásárlás előtt különösen fontos tisztázni, hogy a megvásárolni kívánt rész már önálló helyrajzi számon szerepel-e, vagy csak használati megállapodás alapján különül el.

Mi történik, ha rossz helyrajzi szám kerül a szerződésbe?

Ha egy ingatlan adásvételi szerződésbe "hibás" helyrajzi szám kerül, az komoly fennakadást okozhat a tranzakcióban. A földhivatal ilyenkor visszautasítja a kérelmünket, de ha a bank észreveszi, már eleve ő is szerződésmódosítást kér.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos, hogy az ingatlan adásvételi szerződésben minden adat pontos legyen, beleértve a vevő és eladó személyes adatait, az ingatlan pontos címét és helyrajzi számát, a tulajdoni hányadot, a vételárat, a fizetési ütemezést, a birtokbaadás időpontját és feltételeit, valamint a terhek rendezésének módját.

Be lehet jelentkezni helyrajzi számra?

Igen, jogszerűen lehetséges helyrajzi számra (hrsz.) történő lakcímbejelentés. Ha a bejelentett lakcím nem szerepel a címnyilvántartásban, de a kérelmező igazolja a lakcím természetbeni létezését, a bejelentést el kell fogadni a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 34. § (2) bek. értelmében.

Összegzés

A helyrajzi szám tehát csak egy technikai adat. Megmutathatja, hogy az ingatlan önálló földrészlet, megosztott telek, társasházi lakás vagy külterületi ingatlan. Vásárlás előtt azonban mindig az aktuális tulajdoni lapból kell kiindulni.

A helyrajziszámozás szabályait a 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet határozza meg.