Logóe-ingatlanügyvédek.hu

Ingatlan vásárlás illetéke

Az Illetéktörvény értelmében, ha használt lakást/házat vételár ellenében vásárolunk meg, az visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

 Az illetékfizetési kötelezettség használt lakás megszerzése esetén nem csak a lakás tényleges vásárlása, hanem az alábbi vagyoni értékű jogok vonatkozásában is felmerülhet:

Az alábbiakban a NAV információs füzete alapján összeállított tájékoztató olvashatja. A cikk végén pedig megismerkedhet az e-illeték asszisztens nevű chatbotunkkal is!

Ingatlan vásárlás és az illeték

Ingatlan vásárlás és az illeték

Ki fizeti meg a vagyonszerzési illetéket?

Minden esetben a szerző fél, tehát aki a lakást vásárolja, vagy aki a haszonélvezeti, használati jogot szerzi.

 Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vagyonszerzés nem minden esetben jár illetékfizetési kötelezettséggel. A vagyonszerző igényben vehet különböző illetékkedvezményeket, illetve illetékmentességet is.

Mikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség?

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség használt lakás vásárlása esetén a szerződés megkötése napján keletkezik. Természetesen ez a gyakorlatban nem úgy működik, hogy a szerződés aláírását követően azonnal meg is kell fizetni az illetéket. Az illeték megfizetésének folyamata a későbbiekben részletesen kifejtésre kerül.

 Előfordul, hogy egy jogügylet hatósági jóváhagyástól – engedélytől, hozzájárulástól, tudomásulvételtől – függ, ebben az esetben az illetékkötelezettség a jóváhagyás, több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés hatályosságához harmadik személy beleegyezése szükséges. A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.

Adótervezés, adóoptimalizálás

Érdekli, hogy milyen illetékkedvezményre jogosult? Tudni szeretné, hogy a NAV mikor engedélyezi a részletfizetést? Segítünk Önnek!

Mi minősül ingatlannak, illetve lakástulajdonnak?

Fontos tisztázni, hogy mit nevezünk ingatlannak, illetve lakástulajdonnak, ugyanis különböző illetékkedvezmények, illetékmentességek kizárólag a lakástulajdon vonatkozásában vehetőek igénybe, tehát amennyiben a vásárolni kívánt lakáshoz gépkocsibeállló, esetleg tároló tartozik, azok vonatkozásában nem számolhatunk sem illetékkedvezménnyel, sem mentességgel. Az Illetéktörvény alkalmazásában

  1. Ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog,
  2. Lakástulajdonnak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, ha annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. 

Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

Mi a visszterhes vagyonátruházási illeték, mi alapján kell fizetni és mennyit?

Lakástulajdon szerzésekor a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.

 Fontos! A forgalmi érték nem feltétlenül azonos a vételárral. A forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt árként általában elérhető. A forgalmi értéket az adóhatóság állapítja meg, így előfordulhat, hogy a vételártól eltérő lesz az illeték alapja.

Az illeték mértéke lakásonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Lakás résztulajdonának, valamint vagyoni értékű joggal terhelt lakás szerzésekor az 1 milliárd forintos és a 200 millió forintos összeghatárt a szerzett tulajdoni hányad arányában, illetve olyan arányban kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan teljes forgalmi értékében.

 Ha tehát Ön 120.000.000,- Ft forgalmi értékű lakást vásárol, úgy az illeték összege 4.800.000,- Ft (a forgalmi érték 4%-a). Amennyiben a lakást 1/2-1/2 arányban ketten vásárolják, úgy az illeték külön-külön kerül kiszabásra, mindkét vevőnek 2.400.000,- Ft illetékfizetési kötelezettsége keletkezik.

mi az a visszterhes vagyonátruházási illeték

Mi az a visszterhes vagyonátruházási illeték?

Hogyan alakul az illetékfizetés, ha a lakásvásárlással egyidejűleg haszonélvezetet / használatot is alapítanak a lakástulajdonon?

Amennyiben a lakásvásárlással egyidejűleg ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezetet, használatot is alapít a vevő, úgy a haszonélvezet, használat értékét levonhatja a forgalmi értékből, így az ezzel csökkentett forgalmi érték után kell csak megfizetni az illetéket.

 A haszonélvezet, a használat ún. vagyoni értékű jogok, mely alapján szintén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. A haszonélvező, használó a haszonélvezet, használat a lentiekben ismertetettek szerint számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő (beszélhetünk visszterhes, és ingyenes ügyletekről) vagyonszerzési illetéket.

 Amennyiben a vásárolni kívánt lakástulajdonon már fennáll a haszonélvezeti/használati jog, akkor a tulajdonosváltozás miatt a haszonélvezőnek/használónak a nem kell illetéket fizetni, ebben az esetben azonban a forgalmi érték ugyanúgy csökken a haszonélvezet/használat értékével, mintha a vásárlással egyidejűleg alapították volna a vagyoni jogot.

 Felmerülhet az is, hogy az az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg, ebben az esetben is a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után kell illetéket fizetnie a szerzőnek.

Mi az értéke a vagyoni értékű jogoknak?

Használt lakás vásárlása esetén vagyoni értékű jog alatt a haszonélvezetet és a használatot értjük. A vagyoni értékű jogok esetén az egy évi értéket kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy az ezzel terhelt dolog (pl. a lakás) – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét vesszük alapul.

 Tehát egy 50.000.000,- Ft forgalmi értékű lakás egy évi értéke 2.500.000,- Ft.

 A meghatározott időre szóló haszonélvezet/használat értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát (tehát az alapul vett forgalmi érték összegét), illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a lentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

 A bizonytalan időre terjedő haszonélvezet/használat esetében a jog értéke – a következő bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse.

 Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, vagy özvegységének idejére szól, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani. Ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

  •  25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
  • 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  • 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  • 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;

 

Vagyonszerzési illeték

Vagyonszerzési illeték

Milyen illetékkedvezmények, illetve illetékmentességek vehetők igénybe használt lakás vásárlása esetén?

Lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő megvásárlása.

Amennyiben a vevő a használt lakás vásárláshoz CSOK-ot kíván igénybe venni, akár egy gyermek esetén is, úgy a szerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Kérdéses, hogy a CSOK Plusz esetén megmarad-e az illetékkedvezmény.

Mi lesz az illetékkel, ha a CSOK-ot vissza kell fizetni?

Ha bármely okból a vagyonszerző a CSOK-ot visszafizette, vagy a hatóság annak visszafizetését rendelte el, a NAV a lakás illetékkötelezettségének keletkezésekor fennálló forgalmi értéke és az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezések alapján kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Kivételt képez ez alól, ha a visszafizetés oka kizárólag a CSOK-ban részesülő egészségi állapota miatt meghiúsult gyermekvállalás.

Cserepótló vétel (pozitív illetékalapot eredményező ügyletek esetén)

Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdonok vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. A lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet értékével a forgalmi érték csökkenthető.

Példa

Gyakorlati példával bemutatva ez azt jelenti, hogy amennyiben Ön ingatlant vásárol 45.000.000.- Ft vételáron, és másik lakástulajdonát tavaly (az elmúlt 3 évben bármikor) eladta 40.000.000.- Ft vételárért, a cserét pótló vétel szabályai alapján az adóhivatal a két lakás forgalmi értékének a különbözete, azaz 5 millió forint forgalmi érték alapján szabja ki az illetéket.

Az ilyen jellegű adásvételnél a vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni, valamint nyilatkoznia kell arról is, hogy a vásárláskor a törvényben (Itv. 21. § (2) és (4) bekezdés) foglalt feltételeinek megfelelt. Ezt a nyilatkozatot a NAV erre rendszeresített nyomtatványában van lehetőség jelölni.

Ha a magánszemély vevő a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.

Hogyan igazolom az egy éven belüli értékesítést?

Legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig

  • nyilatkozni kell, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
  • kérni kell, hogy a NAV a vagyonszerzés után járó illetéket – az eladott lakás forgalmi értékétől függően – a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete vagy amennyiben arra jogosult, úgy mentesség alapján állapítsa meg,

akkor a NAV a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást pedig – döntés közlése nélkül – felfüggeszti.

Ha a magánszemély a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, a NAV a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a vásárolt, valamint az eladott lakás forgalmi értékének különbözete vagy a lentebb kifejtett mentesség alapján állapítja meg a fizetendő illeték összegét.

Mi történik, ha nem sikerül egy éven belül másik lakástulajdont értékesíteni?

Pótilleték

Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon – nem igazolja, akkor a NAV a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki.

Cserepótló vételnél és cserénél a negatív illetékalapot eredményező ügyletek illetékmentessége

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb.

Példa

Gyakorlati példával szemléltetve tehát, amennyiben Ön ingatlant vásárol 40.000.000.- Ft vételáron, és másik lakástulajdonát három éven belül adta el 45.000.000.- Ft vételárért, úgy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége.

Amennyiben Ön ingatlant vásárol 40.000.000.- Ft vételáron és 1 éven belül tervezi eladni másik ingatlantulajdonát 41.000.000.- Ft összegért szintén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Ez utóbbi esetben a NAV kiszabja az illetéket és annak megfizetését felfüggeszti addig az időpontig, ameddig a vevő másik lakástulajdona eladását magasabb értékben nem igazolja, de legfeljebb a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig.

Ugyanúgy, mint az illetékkedvezmény esetén, az illetékmentesség alkalmazásakor, ha a magánszemély a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, akkor minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.

lakásvásárlási illeték

Lakásvásárlási illeték

Egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás illetékmentessége

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonátruházásnál az egyenes ági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagyonszerzése.

Az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmények

Fiatal első lakásszerző illetékkedvezménye

 Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

 A jogszabály akként rendelkezik, hogy az egész lakás forgalmi értékének kell megfelelnie a 15 millió forintos limitnek, nem lehet tehát akként értelmezni ezt a szabályt, hogy ha egy 35. életévét be nem töltött fiatal 20 millió forint értékben vásárol lakást, akkor 15 millió forintig csak az illeték 50%-át fizeti meg, a fennmaradó részre pedig az általános, 4%-os illetéket.

Első lakásszerzéshez kapcsolódó illeték részletfizetési kedvezmény

 A NAV a magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben a NAV a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel. 

Eljárási szabályok

Hogyan szerez tudomást az adóhatóság a lakásvásárlásról?

Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak (használt lakás vásárlása esetén haszonélvezet vagy használat) -  a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával, valamint a NAV által erre a célra rendszeresített – a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó – nyomtatvány benyújtásával, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.

Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz.

Forgalmi érték bejelentése és megállapítása

Ahogy már korábban említésre került, a forgalmi értéket a NAV állapítja meg. Ha azonban az értéket ítélet állapította meg, azt a NAV nem bírálhatja felül.

 A vagyonszerző a forgalmi értékről nyilatkozhat – ezt az ún. B400-as NAV adatlapon teheti meg.

A NAV a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, de – összehasonlító értékadatok hiányában – más értékmeghatározó módszert (nettó pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat.

Hogyan kell megfizeti az illetéket?

Fizetési meghagyás

A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást (határozatot) ad ki az adóhatóság. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat.

A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz a megállapított illetéket a határozat közlését követő 30. napig lehet késedelmipótlék-mentesen megfizetni.

Van lehetősége az adózónak arra, hogy az illetéket kiszabó határozat közlését (kiadmányozását) követően, de még a véglegessé válás előtt – tehát az átvételtől számított 15 napon belül –, az Itv.-ben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújtson be. Ebben az esetben a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak.

A kedvezmény, mentesség fennállásáról a NAV az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.

Fizetési kedvezmények illeték esetén

Fizetési kedvezmények illeték esetén

Mi történik, ha nem fizetem be időben az illetéket?

Késedelmi pótlék

 Az illeték késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.

 A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része.

 Ha a cserepótló vételi kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és az Itv. 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.

 Ha a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdon-szerzése esetére meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag előírni.

Mulasztási bírság, adóbírság

Az illeték fizetésére kötelezettnek a NAV a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve hiányos vagy késedelmes teljesítése esetén az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül, mulasztási bírságot szab ki. A NAV a természetes személy adózót ötvenezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő kitűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a NAV a természetes személy adózót 200 000 forint, mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság nem mérsékelhető.

Fizetési kedvezmények magánszemélyeknek

Általánosságban elmondható, hogy azok kaphatnak fizetési kedvezményt, akik az általuk fizetendő adókat, járulékokat, pótlékokat, bírságokat és egyéb tartozásokat amelyeket a NAV nyilvántart valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudják teljesíteni.

Az ingatlan eladásából származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó esetében is lehetséges az adó mérséklése. Az ezekre irányadó szabályok kerülnek bemutatásra ebben a pontban.

Fontos, hogy a NAV kizárólag az adózó kérelmére engedélyezhet fizetési kedvezményt. A fizetési kedvezményi elsőfokú eljárás illetékmentes.

A kérelmeket az alábbi szervek bírálják el: 

-          első fokon: NAV megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságainak fizetési kedvezmények (fő)osztályai

-          másodfokon: NAV Fellebbviteli Igazgatóságának hatósági főosztályai

Fontos, hogy a kérelmet mindig az adott esetben illetékes igazgatóságra /osztályra kell benyújtani.

Hogyan tudjuk, hogy melyik vámigazgatóság az illetékes? Az illetékességet magánszemélyeknél a lakóhelyük, ennek hiányában tartózkodási helyük, határozza meg.

Mikor kérhetem a tartozásom mérséklését, elengedését?

Erre kizárólag csak tényleges tartozás esetében van lehetőség.

Mit jelent az, hogy „tényleges tartozás”? Ez a nem rendezett fizetési kötelezettségeket foglalja magába. Tehát a tényleges tartozás azt jelenti, hogy a már rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni vagy elengedni. Egy fizetési kötelezettség átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel válik rendezetté.

A kérelem elbírálásakor a NAV arról dönt, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének figyelembevételével vizsgálja a NAV.

Ingatlan adásvétel esetén milyen fizetési kedvezményt vehetek igénybe?

Mi az ún. "Automatikus részletfizetés"?

Az automatikus részletfizetést szintén csak kérelemre lehet engedélyezni és a részletfizetésre csak azok jogosultak, akiknek az adótartozása nem haladja meg az 1 000 000 forintot.

A benyújtott kérelem alapján a NAV

-          naptári évente egy alkalommal,

-          legfeljebb 12 hónapos időtartamra,

pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet

Miért „automatikus”: A NAV az adózó jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül engedélyezheti a részletfizetést.

Nem engedélyezhető a kedvezmény:

-          a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére,

-           a levont jövedelemadóra,

-          a magánszemélytől levont járulékokra.

A kérelem benyújtásának szabályai megegyeznek a fent ismertetettekkel.

Fontos, hogy megszűnik az automatikus részletfizetés, ha az adózó a részleteket nem teljesíti. Ekkor a még fennálló tartozást késedelmi pótlékkal együtt, egy összegben kell megfizetni.

Az illetékszabályok bonyolultak

Az illetékszabályok bonyolultak

Mikor van lehetőség részletfizetésre, fizetési halasztásra (azaz fizetési könnyítésre)?

Részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítésre) szintén az adózó kérelme esetén van lehetőség a NAV engedélye alapján.

Mikor nem engedélyezhető?

A NAV nem engedélyez fizetési könnyítést:

-          a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,

-          a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra és

-          a beszedett adóra.

Emellett értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha

-           az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján egy összegben is képes lenne megfizetni a tartozásokat;

-          az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, vagyonnal, amely alapján valószínűsíthető lenne, hogy a tartozások későbbi időpontban, vagy részletekben történő megfizetése lehetséges lenne.

 a)      Mikor engedélyezhető?

Abban az esetben engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

- fizetési nehézség, ami miatt nincs lehetőség a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére

+

-a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem felróható, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

+

-a fizetési nehézség átmeneti jellegű (azaz valószínű, hogy az adótartozást egy későbbi időpontban meg tudja fizetni).

 Fontos tudni, hogy ha felróhatóságra vonatkozó feltétel nem teljesül, akkor is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei alapján aránytalanul nagy terhet jelent.

Milyen körülmények figyelembevételével dönt a NAV?

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez a NAV különböző feltételeket szabhat, azaz annak engedélyezése nem jogosultság, nem jár automatikusan.

A fizetési kedvezmény kérelmének elbírálásakor a NAV:

-          mérlegeli a kérelemben szereplő információkat és a rendelkezésére álló, illetve az egyéb szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat,

-          szükség esetén felhívja az adózót, hogy nyilatkozzon,

-          kérheti a közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását is.

A NAV egyedileg dönt arról, hogy szükség van-e hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre.

Vannak olyan esetek, amikor az adózó nyilatkozata elég ahhoz, hogy a NAV engedélyezze a fizetési kedvezményt:

-          ha az adózó az összes fontos körülményéről nyilatkozik,

-          ha az általa közölt jövedelmi adatok összhangban vannak a vagyoni helyzetével,

-          ha nem merül fel a jövedelemeltitkolás lehetősége,

ha az adózó nyilatkozata nem áll ellentmondásban a NAV és a külső szervek nyilvántartásában szereplő adatokkal.

Mi történik, ha a feltételek nem teljesülnek? A kedvezmény megszűnik, és a tartozást a járulékaival együtt, egy összegben meg kell fizetni.

Mikor szűnik meg a fizetési könnyítés?

A fizetési könnyítés megszűnik, ha

-          az adózó a részletfizetést, fizetési halasztást nem teljesíti,

-          az adózó a meghatározott feltételnek nem tesz eleget.

-          ha a teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok, a kezesség, a zálogjog, és a jelzálogjog eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és az adózó a NAV felszólítása ellenére sem gondoskodik a pótlásukról.

Ha a fizetési könnyítés megszűnik, a még fennálló tartozást késedelmi pótlékkal együtt, egy összegben kell megfizetni.

ingatlan illeték részletfizetési kérelem

Ingatlan illeték részletfizetési kérelem

Az e-illeték asszisztens CHATBOT

Ha rendelkezik OpenAI chatGPT-4 hozzáféréssel és szeretne a chatGPT-n keresztül interaktív chatbottal beszélgetni az ingatlan vásárlást terhelő illetékkel kapcsolatos kérdésekről, akkor keresse fel az e-illeték asszisztenst! Az illeték chatbotunkba feltöltöttük a honlapunk és a hatályos NAV tájékoztatók releváns részeit, a válaszokat ezek alapján, a saját szövegalkotó algoritmusa segítségével adja.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a chatbot által nyújtott információk általános jellegűek, és kizárólag szórakoztatási célokat szolgálnak. Az ott megjelenített információk nem tekinthetők jogi tanácsnak. Kérjük ne osszon meg személyes adatot, vagy üzleti titkot a chatbottal! A chatbot által nyújtott információkért felelősséget nem vállalunk! Az e-illeték asszisztens chatbot használatakor az e-ingatlanügyvédek.hu üzemeltetői adatokat nem tárolnak, az ott feltett kérdésekhez nem férnek hozzá.

A mesterséges intelligencia használata konkrét jogkérdésekben nem biztonságos és nem is ajánlott!

A borítóképet Fazekas Nikoletta készítette.

Amennyiben további kérdése merülne fel, vagy jogi tanácsra lenne szüksége, tekintse át díjszabásunkat és keressen minket az alábbi elérhetőségek bármelyikén!

Kapcsolatfelvétel

Hívhat minket az alábbi számon vagy töltse ki az űrlapot és visszahívjuk.

Felhívjuk a figyelmét, hogy minden telefonhívást rögzítünk. A Küldés gombra kattintva elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket valamint az Adatvédelmi tájékoztatót.

Szabó Judit AnnaSJA
Szerző:

Csapatunk

Dr. Szabó Judit Anna

[email protected]

Dr. Szabó Judit Anna az e-ingatlanügyvédek.hu vezető ügyvédje és az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás budapesti tagja. Szakterülete az ingatlanjog, a polgári peres képviselet és az ügyvédi marketing.
Szerzői profil