Haszonélvezeti jog törlése: illeték, adó és gyakorlati tudnivalók

A haszonélvezeti jog törlésének folyamata

A haszonélvezet törléséhez az alábbi lépések szükségesek:

1. Megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat: A haszonélvező és a tulajdonos közötti megállapodás vagy a haszonélvező egyoldalú lemondása ügyvéd által ellenjegyzett okiratban.

   A Polgári Törvénykönyv szerint a haszonélvezeti jog lehet határozott időre szóló vagy határozatlan idejű, gyakori azonban a holtig tartó haszonélvezet - ami leggyakrabban az öröklés útján keletkezett özvegyi jog. Ha a még a jogosult életében szeretnék tehermentesíteni az ingatlant, akkor az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

• A jogosult egyoldalú lemondása: A haszonélvező saját akaratából is lemondhat a jogáról. Ehhez ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz kell fordulni.
• Tulajdonos és haszonélvező közös megegyezése: Gyakori például adásvétel során, hogy az eladó és a haszonélvező közösen rendelkeznek a haszonélvezet törléséről. Ebben az esetben a megszüntetés tényét az adásvételi szerződés is tartalmazhatja

1. Ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtása: Az elkészült okirat benyújtása az illetékes földhivatalhoz.
2. Illetékfizetés: Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjának, valamint a lehetséges adónak és illetéknek befizetése.
3. Jog törlése: A földhivatal értesítése a jog törléséről.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő földhivatali igazgatási szolgáltatási díj (főszabály szerint 12.600,- Ft) pénztári befizetéssel, bankkártyás fizetéssel, vagy átutalással teljesíthető. Tárgyánál fogva díjmentes az olyan jog törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, tehát pl. a határozott időre alapított haszonélvezeti jog törlése. Alapesetben az elhalálozás miatti törlésért sem kell fizetni.

Haszonélvezeti jog törlése halál esetén - nem kell halotti anyakönyvi kivonat

A haszonélvezeti jog halál esetén "automatikusan" megszűnik, mivel ez egy személyhez kötött jog, ami a jogosult halálával véget ér. A törlést ilyenkor az ingatlan tulajdonosa vagy bármely más érdekelt fél (pl. örökös) kezdeményezheti - ha a közjegyző erről nem gondoskodott.

Nem kell okiratot csatolni a törlés iránti kérelemhez, ha a haszonélvező halála a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható. Külföldi haszonélvező esetén - a fentiekkel ellentétben - minél több okirati bizonyíték becsatolása ajánlott.

Illetékszabályok és adójogi anyagi vonzatok

Az illetéktörvény és az Szja törvény vonatkozásában is vagyoni értékű jognak számít a haszonélvezet. Ennek megfelelően a megszűntetésekor adó- és illetékfizetési kötelezettség merülhet fel az állam felé. Mindezt befolyásolja, hogy a lemondás ingyenesen, vagy pénzért történik-e és a haszonélvező-tulajdonos közötti rokoni kapcsolat is.

Röviden:

Illeték - a tulajdonost terheli

Ha a haszonélvező ellenszolgáltatás nélkül mond le az ingatlanon fennálló haszonélvezeti jogáról, akkor az ajándékozási illeték szabályai irányadóak.

Az ajándékozási illeték mértéke lakás esetén:

• 9%, ha a vagyonszerző nem egyenes ági rokon vagy nem házastárs,
• 0%, ha a vagyonszerző például az ajándékozó gyermeke, unokája vagy szülője (azaz egyenes ági rokon)​, netán testvére.

Ha a haszonélvező pénzért mond le az ingatlanhoz kapcsolódó haszonélvezeti jogáról, akkor visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő.

A visszterhes illeték mértéke lakás esetén:

• 4%, ha a vagyonszerző nem rokon, vagy "csak" testvér
• 0%, ha a vagyonszerző például az ajándékozó gyermeke, unokája vagy szülője (azaz egyenes ági rokon)​, de nem testvére!

Mi az illeték alapja?

A haszonélvezeti jog értékét az Itv. 72. § alapján kell kiszámítani:

• A lakás terheletlen forgalmi értékének 1/20-a = egyévi érték.
• Ezt meg kell szorozni a haszonélvező életkorához tartozó szorzóval:
  • 25 év alatt: 10×
  • 25–50 év: 8×
  • 51–65 év: 6×
  • 65 év felett: 4×

Személyi jövedelemadó - a volt haszonélvezőt terheli

Ha a haszonélvező ingyenesen lemond a haszonélvezeti jogról (például családtag javára), akkor nincs adófizetési kötelezettség, mert nem keletkezik bevétel, így nem keletkezik jövedelem sem.

Ha azonban a haszonélvezeti jogot ellenérték fejében váltják meg – például a tulajdonos pénzt fizet a haszonélvezeti jognak a megszüntetéséért –, akkor vagyoni értékű jog átruházása történik, amiből jövedelem keletkezhet. Ez már az Szja törvény alapján ez adóköteles jövedelemnek minősül.

Adóalap számítása:

• Bevétel: a megváltásért kapott összeg.
• Költség: a megszerzésre fordított összeg (pl. ha vásárolta vagy örökléskor számított forgalmi értéket lehet igazolni).
• Ha a megszerzés időpontja 5 évnél régebbi, akkor a jövedelem adómentes (az Szja tv. 62. § (4) szerint).

Adó mértéke:

A számított jövedelem után 15% SZJA-t kell fizetni (Szja tv. 63. § (1) bekezdés)​.

Mikor kell bevallani és megfizetni?

A keletkezett jövedelmet a következő év május 20-ig kell bevallani és az SZJA-t megfizetni (pl. 2025-ben történt jogmegszüntetés esetén 2026. május 20-ig).

Összegzés

A haszonélvezeti jog az ingatlan birtoklását és hasznosítását biztosítja a jogosult számára. Törlése sokszor elengedhetetlen lépés az ingatlan elidegenítésekor, de az eljárás során adó- és illetékkötelezettséggel is számolni kell.

A leggyakoribb esetek:

• A jogosult elhalálozása.
• A jogosult lemondott a haszonélvezeti jogról.
• A haszonélvezeti jog időtartama lejárt.
• A felek közötti megállapodás alapján történik a törlés.

Ügyvédre lenne szüksége a haszonélvezeti jog törléséhez? Írjon nekünk!