
Dr. Toldy Miklós
• 8 perc olvasás
Haszonélvezeti jog illetéke egyenes ági rokon vevő esetén

A haszonélvezeti jog számított értéke után fizetendő illeték megspórolható?
Tavaly múlt tíz éves a kérdés: lakásvásárláskor házastárs, szülő, vagy gyermek javára alapított haszonélvezeti jog csökkenti-e a vevő által fizetendő 4%-os visszterhes vagyonátruházási illetéket?
A lényeg röviden:
Ha az eladó a tulajdonjogot állagvevőnek, míg a haszonélvezeti jogot a haszonélvezeti vevőnek adja el, az megosztja ugyan az illetékfizetési kötelezettséget a tulajdonos és a haszonélvező között, de a teljes fizetendő illeték összege nem változik. De vajon igaz ez akkor is, ha nem az eladó, hanem már a vevő alapítja a haszonélvezeti jogot a saját rokonának az adásvétellel egyidejűleg? Ismert ugyanis olyan jogértelmezés, hogy ilyen módon a vevő - illetékszempontból - terhelt ingatlant vesz és csökkentett illetéket kell fizetnie.
Korábban a fentiekkel nem lehetett volna - családi szinten - spórolni, hiszen a haszonélvezeti jog alapítása is illetékköteles - azaz amit a vevő megnyert a terhelt ingatlan kapcsán, azt elveszítette a haszonélvező a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illetékkel. 2014. január 1. napján azonban bekerült az Illetéktörvénybe, hogy illetékmentes az egyenes ági rokontól, illetve házastárstól ajándékba kapott vagyoni értékű jog (azaz a haszonélvezet) alapítása. 2020. júliusa óta pedig a testvérek közötti ajándékozás is illetékmentes.
Érdekli, hogy lehet-e így spórolni a lakásvásárlás illetékén? Ismerje meg a NAV nem kötelező tájékoztatását az ügyben!
Tartalomjegyzék
- Mennyi illetéket lehet spórolni a haszonélvezeti jog illetékmentessége kapcsán?
- A haszonélvezeti joggal kapcsolatos illetékkérdés lényege
- NAV és a mentességi dilemma
- A haszonélvezeti jog értékének megállapítása (kalkulátor)
- Haszonélvezeti jog alapítása az adásvételi szerződésben
- Joggal való visszaélés kockázata
- Mennyibe kerül a haszonélvezeti jog bejegyzése?
- Összegzés
- Kapcsolatfelvétel
- Gyakran ismételt kérdések
Mennyi illetéket lehet spórolni a haszonélvezeti jog illetékmentessége kapcsán?
Mielőtt bonyolult magyarázatokba kezdenék, igyekszem egy tipikus eseten elmagyarázni az "illetékkedvezmény" lényegét:
- Vételár: 85 millió forint
- Vevő: Édesapa
- Haszonélvezeti vevő: Lánygyermek (24 éves)
Mennyi illetéket fizet a család? | |
Csak az édesapa vásárol: | 3 400 000 Ft |
Az édesapa vásárol, a lánya haszonélvezeti jogot kap a vevőtől: | 1 700 000 Ft |
Ez 50%-os, számszerűen 1 700 000 Ft illetékmegtakarítást jelent! Ha pedig az édesapa egy általa eladott ingatlanból finanszírozza a vásárlást, az is elképzelhető, hogy az ügylet a cserepótló vétel szabályainak megfelelően teljesen illetékmentes lesz!
INGATLAN ADÁSVÉTEL ÜGYVÉDI MUNKADÍJA
Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Nyíregyházán, Miskolcon, Győrben, Kaposváron és számos más városban!
Állítsa be az ingatlan vételárát a csúszkával
Ár: 60 000 000 Ft
A haszonélvezeti joggal kapcsolatos illetékkérdés lényege
Jöjjön tehát a neheze: a haszonélvezeti jog úgynevezett korlátolt dologi jog, a tulajdonjog önállósult részjogosítványa. Ha vevői oldalon haszonélvezeti jogot szeretnénk alapítani, akkor két lehetőségünk is van:
- Az eladó eladhatja úgy is a lakását, hogy a haszonélvezeti vevő csak haszonélvezeti jogot, az állagvevő pedig tulajdonjogot (állagtulajdont) szerez.
- Az eladó azonban eladhatja a lakását "hagyományos módon" a vevőnek, aki már tulajdonosként, de azonos szerződésben haszonélvezeti jogot alapíthat a haszonélvezőnek.
Az első esetben csak akkor érhetünk el illetékmentességet, ha az eladó és a haszonélvező egyenesági rokonok, vagy házastársak, netán testvérek. Általában nem ez a helyzet: az eladó legtöbbször családon kívüli harmadik fél. Ilyenkor minden értelmezés szerint a vevő és a haszonélvezeti vevő is visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésére köteles, azaz az első esetben fel sem merül a spórolás lehetősége.
A második esetben viszont joggal merül fel a kérdés, hogy a vevőnek - amikor a tulajdonjogot az eladótól megszerzi - keletkezik-e teljes (4%-os) illetékfizetési kötelezettsége? Ezután természetesen ingyenesen ajándékozhatja a haszonélvezeti jogot a rokonának. Vagy elképzelhető, hogy ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy eleve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlant vett és így csökkentett illetéket fizethet?
Mit mond az illetéktörvény?
Az Itv. 20. § (1) bek. alapján a visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket.
Azaz lehet érvelni amellett, hogy ha az adásvétellel egyidejűleg alapítja a vevő a haszonélvezetet, akkor a vevőt terhelő illeték alapja = forgalmi érték - haszonélvezeti jog értéke. A haszonélvező pedig a szerzés jogcímének megfelelően fizet illetéket. Mivel a vevő egyenesági rokon, testvér, vagy házastárs, ez esetünkben illetékmentes ajándékot jelent.
Az ügyvédség körében 2014 óta kérdés: mit jelent az egyidejűség?
Ha megnézzük az 1/2017. számú KMPJE határozatot, látható, hogy dologi jogi szempontból sem lehetetlen egy mozzanatban tulajdonjogot és haszonélvezeti jogot eladni. Ez azonban a fent említett (1) opció, amikor az eladó elválasztja a haszonélvezeti jogot a tulajdonjog más részjogosítványaitól és így értékesít. Ez kétségtelenül illeték szempontból is egyidejűséget eredményez. illetékkedvezményt azonban nem.
Dologi jogi értelemben, ha a vevő a (2) opciónak megfelelően először a maga teljességében megszerzi a tulajdonjogot, majd ezt követően alapít haszonélvezetet, az két jogi mozzanat. Az én álláspontom szerint az illetéktörvény jelenleg hatályos rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy a haszonélvezeti jog számított értéke után ne kelljen illetéket fizetni, így a tehermentes szerzésre tekintettel a vevőre ki kellene szabni a teljes 4%-os illetéket, azt ezt követő haszonélvezet alapítása pedig természetesen illetékmentes. Az e-ingatlanügyvédek.hu mögött álló Illés és Szabó Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje, dr. Szabó Judit Anna viszont másként gondolja: szerinte el kell választani a dologi jogi mozzanatokat az illetékkiszabás kapcsán érvényesülő normáktól. Az Illetéktörvény 20. § (1) bekezdése az adásvétellel egyidejű haszonélvezet alapítására hivatkozik, nem pedig az egy dologi jogi cselekménnyel történő alapításra. Szerinte a polgári jogi fogalmak és következtetések nem alkalmazhatóak minden kritika nélkül a közjogban is. Attól még, hogy valami dologi jogi szempontból két jogcselekmény, illetékszempontból egyidejűnek minősülhet.
Végső soron persze mindegy, hogy mit gondolnak az ügyvédek, a lényeg, hogy hogyan szabja ki az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal! Éppen ezért a fenti dilemma kapcsán idén a NAV állásfoglalását is kértem.

Mi történik, ha a haszonélvezeti jogot házastárs vagy egyenesági rokon javára alapítják?
NAV és a mentességi dilemma
A NAV ügyfélszolgálat 2025. március 10. kérésemre e-mailben a következő tájékoztatást adta a [email protected] e-mail címről: "Abban az esetben, ha a haszonélvezeti jog alapítása a vagyonszerzéssel egyidejűleg történik, az állagszerző és a haszonélvezeti jog szerzője között a vagyon állagának értéke és a haszonélvezeti jog számított értéke szerint kell megosztani az illetékalapot. Ennek megfelelően a haszonélvezet, illetve a használati jog megszerzője a jogosultság számított értéke után, míg a tulajdonjog megszerzője a vagyoni értékű jog számított értékével csökkentett forgalmi érték után fizet illetéket."
...
"Ha az adásvételi szerződésben, a vásárlással egyidejűleg haszonélvezeti jog alapítása is történik, és a tulajdonjogot szerző, valamint a haszonélvezeti jogot szerző felek egymással egyenes ági rokoni kapcsolatban állnak, ez nem zárja ki, hogy a tulajdonszerző tekintetében a [Itv.] 20. § (1) bekezdése alapján a haszonélvezeti jog értékével csökkentett összegben kerüljön megállapításra az illetékalap, miközben a vagyoni értékű jog szerzőjére vonatkozóan az egyenes ági rokonokra vonatkozó mentesség érvényesül."
FONTOS tudni, hogy a NAV a következőkre is felhívta a figyelmemet: a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak. Éppen ezért olyan állásfoglalást is kértem, ami az egyszerű tájékoztatásnál nagyobb sikerrel hivatkozható adóügyekben. Amint ez megérkezik, a cikket frissítjük!
A haszonélvezeti jog értékének megállapítása (kalkulátor)
Bár nem értek egyet az adóhatóság megállapításával, a NAV e-mailjének fényében nem tartom jogszabályba ütközőnek, ha a vevő nem a lakás forgalmi értékének (tk. vételár), hanem csak a forgalmi értéknek a haszonélvezeti jog számított értékével csökkentett része után fizet 4% illetéket.
Hogyan kell kiszámolni a haszonélvezeti jog értékét?
Röviden:
25 évesnél fiatalabb haszonélvező: | A vevő 2% illetéket fizet |
25–50 éves haszonélvező: | A vevő 2,4% illetéket fizet |
51–65 éves haszonélvező: | A vevő 2,8% illetéket fizet |
65 évnél idősebb haszonélvező: | A vevő 3,2% illetéket fizet |
Hosszabban:
Az illetéktörvény szerint a haszonélvezeti jog értékének kiszámításához először meg kell határozni a vagyoni értékű jog egyévi értékét. Ez az érték megegyezik a haszonélvezettel terhelt ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 1/20-ad részével.
Mi is a forgalmi érték? A forgalmi érték az ingatlan piaci értékét jelenti, vagyis azt az összeget, amelyért az adott ingatlan a szokásos piaci viszonyok között értékesíthető. A forgalmi érték általában megegyezik a vételárral.
A haszonélvezeti jog időtartamától és a jogosult életkorától függően az egyévi értéket az alábbiak szerint kell megszorozni, ahhoz hogy megkapjuk a haszonélvezeti jog értékét:
- Határozott időre szóló haszonélvezeti jog esetén: Az egyévi értéket meg kell szorozni a haszonélvezet időtartamának éveivel. Természetes személy javára kikötött haszonélvezet esetén az egyévi értéknek a lent meghatározott életkor szerinti többszörösét, illetve az egyévi érték húszszorosát semmiképpen sem haladhatja meg a kapott értékünk.
- Határozatlan időre vagy holtig tartó haszonélvezeti jog esetén: A jogosult életkora alapján az egyévi értéket az alábbi szorzókkal kell megszorozni:
- 25 évesnél fiatalabb: 10-szeres
- 25–50 éves: 8-szoros
- 51–65 éves: 6-szoros
- 65 évnél idősebb: 4-szeres

Az illeték mértéke függ a szerzés jogcímétől
Haszonélvezeti jog alapítása az adásvételi szerződésben
Ha tehát a haszonélvezeti jog alapítása az ingatlan adásvételével egyidejűleg történik, ennek az illetékfizetés szempontjából kiemelt jelentősége van.
Milyen feltételeknek kell teljesülnie az egyidejűséghez?
🔹 A haszonélvezeti jogot az adásvételi szerződésben kell rögzíteni, és annak a tulajdonszerzéssel egy időben kell létrejönnie.
🔹 Az illetékmentesség kizárólag akkor alkalmazható, ha a haszonélvezeti jogot egyenesági rokon (pl. szülő-gyermek, nagyszülő-unoka), testvér vagy házastárs javára alapítják.
Figyelem! Az adóhatóság ellenőrizheti, hogy a haszonélvezeti jogot valóban gyakorolják-e, például az érintett személy használja-e az ingatlant vagy hasznosítja-e azt.
Joggal való visszaélés kockázata
Fontos figyelembe venni - és erre a NAV az e-mailben külön is felhívta a figyelmemet (!) - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. §-ában rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, vagyis a joggal való visszaélés tilalma az adójogviszonyokban azt jelenti, hogy ha egy ügylet kizárólag az illeték- vagy adófizetési kötelezettség elkerülését szolgálja, anélkül, hogy valós gazdasági vagy jogi indoka lenne, akkor az adóhatóság joggal való visszaélésként értékelheti és megtagadhatja az ügylethez kapcsolódó kedvezmények érvényesítését.
Mikor lehet problémás a fenti konstrukció?
Ha a haszonélvezeti jog csupán formális, valós funkciója nincs - A haszonélvezeti jogot alapító személy pl. soha nem gyakorolja a jogait, nem használja vagy nem hasznosítja az ingatlant, azonnal lemond a használatról.
Ha az ügylet egyedüli célja nyilvánvalóan az illetékcsökkentés - A haszonélvező pl. néhány hónap elteltével lemond a haszonélvezeti jogáról, így a tulajdonos hamar teljes jogú tulajdonossá válik.
Mikor fogadható el jogszerűként a konstrukció?
✔ Ha a haszonélvezeti jogot valóban gyakorolják, vagyis a haszonélvező ténylegesen használja az ingatlant (például ott lakik) vagy ő adja bérbe.
✔ Ha nincs előre rögzített megállapodás a haszonélvezeti jog visszaadásáról, a haszonélvezet holtig fennmarad.
✔ Ha van valódi gazdasági indoka a konstrukciónak, például az állagvevő fiatal gyermek és a védelme érdekében alapítják a haszonélvezeti jogot.
Az adómegállapításhoz való jog elévülése
Nagyon fontos figyelembe venni, hogy az Art. értelmében az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról a bejelentést kellett volna tenni, illetve az adót meg kellett volna fizetni.
Mennyibe kerül a haszonélvezeti jog bejegyzése?
A haszonélvezeti jog bejegyzéséért külön földhivatali díjat nem kell fizetni, ha az az adásvételi szerződéssel egyidejűleg történik. Ebben az esetben az adásvételi szerződés bejegyzésének díja tartalmazza a haszonélvezeti jog bejegyzésének költségét is. A bejegyzési díj ingatlanonként 10 600 Ft.
Fontos megjegyzés
Ez egy tájékoztató jellegű összefoglaló. A konkrét ügyek egyedi megoldásokat kívánnak, az adóhatósági gyakorlat és a jogszabályok is változhatnak, ezért mindig javasolt ügyvéddel konzultálni! Az ügyvéd anyagi felelősséget vállal az ügyfeleknek személyre szabottan adott jogi tanácsokért, amit felelősségbiztosítás is biztosít.
Összegzés
Az illetékcsökkentés sokszor előnyt jelenthet az ingatlanvásárlás során, azonban fontos a jogszabályok és a hatályos joggyakorlat pontos ismerete és tiszteletben tartása. Az adóhatóság álláspontja bármikor változhat. Ha a haszonélvezeti jog kizárólag az illetékcsökkentés céljából jön létre, azt pedig a NAV most is visszaélésként értékelheti.
Örök érvényű tanács: érdemes ügyvéd segítségét kérni már az adásvétel előtt a megfelelő szerződéses konstrukció kialakításához.
Ingatlant venne és ügyvédet keres? Hívjon minket!
Kapcsolatfelvétel
Hívhat minket az alábbi számon vagy töltse ki az űrlapot és visszahívjuk.
Kategóriák:

Csapatunk
Dr. Toldy Miklós
Tartalomjegyzék
- Mennyi illetéket lehet spórolni a haszonélvezeti jog illetékmentessége kapcsán?
- A haszonélvezeti joggal kapcsolatos illetékkérdés lényege
- NAV és a mentességi dilemma
- A haszonélvezeti jog értékének megállapítása (kalkulátor)
- Haszonélvezeti jog alapítása az adásvételi szerződésben
- Joggal való visszaélés kockázata
- Mennyibe kerül a haszonélvezeti jog bejegyzése?
- Összegzés
- Kapcsolatfelvétel
- Gyakran ismételt kérdések
Legutóbbi bejegyzések

CSOK ingatlan eladása - hogyan álljunk neki?
A kormányhivatalnál kell bejelentést tenni - de hogyan?
Tovább

A kellékszavatosság kizárása ingatlan adásvétel során
Mondhatja az eladó, hogy ő nem felel a rejtett hibáért?
Tovább

A foglaló buktatói ingatlan adásvétel esetén
A foglaló: biztonsági kockázat?
Tovább

Társasház közös képviselő nélkül?
Nem minden társasház működik a Tht. hatálya alatt!
Tovább

Azonnali házasságkötés? Magyar jog alatt is lehetséges!
Babaváró hitelt vesz fel és azonnal házasságot kötne? Itt vannak a szabályok!
Tovább

Babaváró hitel visszafizetése egy összegben?
A babaváró hitel legfőbb buktatója, ha nem születik gyermek?
Tovább
Ajánlatunk
Adásvételi szerződés
A vételár 0,45%-a(min. 150 000 Ft; max. 600 000 Ft)
Országszerte egységes áron!
- Lakóingatlanra
- 1 garázs
- 1 tároló
- ÁFA