Mi a teljes bizonyító erejű magánokirat?

Hogyan kell kinéznie az aláírásnak az okiraton? (2/2016. PJE határozat)

A 2/2016. PJE határozat bár végrendeletekről szól, a megállapításai a teljes bizonyító erejű magánokiratok esetén is irányadóak:

• Az aláírásnak nem kell olvasható névnek lennie. Elég, ha a tanú a saját, rá jellemző, egyedi írásképével írja alá az okiratot.
• Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság bizonyítást folytathat le.

A lényeg tehát: az aláírás lehet egyedi, akár nehezen olvasható kézjegy is, de az okirati tanú személyének azonosíthatósága továbbra is fontos.

A Kúria Kfv.I.37.731/2023/7. sz. ítéletében a fentiekhez hasonlóan a következőket állapította meg:

A Pp. 325. § (1) bekezdésének b) pontja nem a tanúk aláírásának olvashatóságát, hanem a tanúk neve, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) olvasható feltüntetését rögzíti. A tanú olvasható adatait az okiraton kell feltüntetni, így az alaki követelményeknek való megfelelést az okirat egésze és tanúzási része összevetésével kell vizsgálni. 

Keltezés helye és ideje szükséges?

Igen, a keltezés helye és ideje szükséges egy okirat teljes bizonyító erejéhez. A Kúria Kfv.IV.37.700/2021/7. számú döntésében kifejezetten megállapítást nyert, hogy:

„A nyilatkozattétel időpontjának, mint lényeges elemnek a feltüntetése szükséges ahhoz, hogy utólag, bármikor megállapítható legyen, a nyilatkozó mikor tette meg a jognyilatkozatát. [...] A nyilatkozat megtételének időpontja is szükséges ahhoz, hogy vita esetén a teljes bizonyító erejű magánokirat jogszerűsége megállapítható legyen” — (Kfv.IV.37.700/2021/7., [20] bekezdés).

Ez azt jelenti, hogy ha egy magánokiratból hiányzik a keltezés, az nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó formai követelményeknek, és ez akár a jognyilatkozat érvénytelenségéhez is vezethet, különösen olyan esetekben, ahol a jogszabály teljes bizonyító erejű formát ír elő (például elővásárlási jog gyakorlása esetén a Földforgalmi tv. alapján).

Adásvételi szerződésnél ki lehet tanú?

Ingatlan adásvételi szerződések esetén ez a kérdés ritkábban merül fel, hiszen ezek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratok, ahol a tanúkat lényegében az ügyvéd szárazbélyegzője helyettesíti. A kérdés gépjárművek adásvétele esetén, illetve lakásokkal kapcsolatos vételi ajánlatok vonatkozásában fontos.

A Pp. semmi mást nem ír elő, csak hogy két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni.

A tanú tehát sosem lehet maga az aláíró. Arra nézve viszont nincs megkötés, hogy a tanú és az aláíró milyen viszonyban legyenek egymással. Lehetnek családtagok, szomszédok, ismerősök, vagy munkatársak.

Milyen bizonyító erő érhető el?

A teljes bizonyító erejű magánokirat jogilag azt jelenti, hogy:

• A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve magára kötelezőnek ismerte el.
• A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél (egy polgári perben) kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.

Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.

A Ptk. 6:94. §-a alapján, amennyiben jogszabály teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul és a szerződést mégsem így kötik, akkor a megállapodás semmis és a kötelező alakiság megsértése miatti érvénytelenséget a teljesítés sem orvosolja!

Hogyan vizsgálható az okirat teljes bizonyító ereje?

A teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát – kétség esetén – más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. 

A bíróság ennek érdekében íráspróbát is elrendelhet, és szükség esetén annak eredményét, illetve a vitatott okiratot, aláírást szakértővel is megvizsgáltathatja. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg.

2025. január 15. napján módosulnak a Polgári Perrendtartásról szóló törvény (Pp.) teljes erejű magánokiratot szabályozó rendelkezései. A módosításra azért volt szükség, mert 2024. december 31. után megszűnt az egyszerű ügyfélkapuval igénybe vehető azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás (AVDH) és annak a természetes személynek, aki elektronikusan hitelesített, teljes bizonyító erejű magánokiratot szeretne létrehozni, át kell térnie a DÁP eAláírás megoldására.

Mit tud a teljes bizonyító erejűhöz képest egy egyszerű magánokirat?

A "közönséges" magánokirathoz, tehát az egyszerű írásba foglalt jognyilatkozat bizonyító erejéhez nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg.

Ez alól kivétel, ha jogszabály 

• az adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy
• az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.

Mire jó a közjegyzői okirat?

A közokirat az egyik legerősebb bizonyító erejű dokumentumtípus a magyar jogban. A Pp. 323. §-a szerint közokiratnak minősül minden olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, közigazgatási szerv, vagy más hatóság állít ki, jogszabályban meghatározott keretek között, ügykörén belül.

A közokirat teljes bizonyító erővel tanúsítja:

• hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette, vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
• a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
• a benne foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében. Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza.

Összegzés

A teljes bizonyító erejű magánokirat olyan dokumentum, amely az ellenkező bizonyításáig teljes mértékben igazolja, hogy az aláíró a benne foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ez a forma erősebb bizonyító erővel bír, mint az egyszerű magánokirat, és bizonyos jogügyletek érvényességéhez elengedhetetlen.

Az ilyen okiratok célja a jogbiztonság növelése és a későbbi viták elkerülése.

Ha úgy érzi, hogy ügyvédi segítségre van szüksége, tekintse át díjszabásunkat és keressen minket az alábbi elérhetőségek bármelyikén!