Ház előtti parkolás és az új KRESZ: megállhat más az ingatlanom előtt?

Kié a házunk előtti terület?

Ez az első kérdés, amit minden parkolási vita előtt tisztázni kell.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény közterület-fogalma alapján közterület az a közhasználatra szolgáló állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, például utak, terek, járdák, parkolók használata.

Ezt Magyarország Alaptörvénye és a 2011. évi CLXXXIX. törvény is egyértelművé teszi:

• a közterület köztulajdon
• fenntartása és működtetése önkormányzati feladat
• a használatáról nem a lakók, hanem az önkormányzat dönt

Ezért a „házam előtt van, tehát az enyém” logika jogilag nem áll meg. Attól, hogy a közterület közvetlenül egy ingatlan előtt található, még nem lesz a tulajdonos saját parkolóhelye.

A gyakorlatban ez sokszor kellemetlen helyzetet eredményez, ugyanis hiába nem az övé, a tulajdonosnak lehet takarítási, síkosságmentesítési vagy gondozási kötelezettsége az ingatlan előtti járdaszakasszal kapcsolatban.

Megállhat más a házam előtt?

Igen, ha az ingatlan előtti rész közterület, és a parkolás egyébként szabályos. A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja, ezért önmagában az nem jogsértő, ha valaki más a ház előtt parkol.

Ez akkor is igaz lehet, ha a helyet a tulajdonos rendszeresen maga használta korábban. A megszokás nem keletkeztet kizárólagos parkolási jogot. A ház előtti parkolóhely nem lesz „saját hely” csak azért, mert valaki évek óta ott áll meg.

Tudta? Újra elérhetőek az ÉTDR-ben a szomszédos építkezések adatai!

Mi a helyzet, ha elállják a kapubejárót vagy a garázst?

A kapubejáró és a garázs előtti parkolás már nem ugyanaz, mint amikor valaki egyszerűen a ház előtti útszakaszon áll meg. Itt az a döntő kérdés, hogy az autó akadályozza-e az ingatlan megközelítését vagy használatát.

Ha a parkoló autó miatt nem lehet kiállni a garázsból, nem lehet behajtani az udvarra, vagy a bejárat ténylegesen használhatatlanná válik, akkor nem pusztán kényelmetlenségről van szó. Ez már közlekedési, hatósági, sőt visszatérő esetben birtokvédelmi kérdés is lehet.

Ilyen helyzetben érdemes:

• fényképet készíteni az autó helyzetéről,
• rögzíteni az időpontot,
• megnézni, van-e tiltó tábla, felfestés vagy kapubejárót jelölő kialakítás,
• szükség esetén közterület-felügyelethez vagy rendőrséghez fordulni,
• visszatérő esetben jogi tanácsot kérni.

Fontos: a tulajdonos ilyenkor sem járhat el önhatalmúlag. Nem rongálhatja meg az autót, nem torlaszolhatja el bosszúból a járművet, és nem alakíthat ki engedély nélkül saját tiltást a közterületen.

Kitehetek bóját, kukát, láncot vagy saját táblát a házam elé?

A közterület használatáról nem a közeli lakóingatlan tulajdonosa dönt, hanem a közterület tulajdonosa vagy kezelője, jellemzően az önkormányzat. Ha valaki a közterület egy részét tartósan vagy kizárólagosan szeretné használni, ahhoz rendszerint közterület-használati hozzájárulás szükséges. Ilyen lehet például az építkezés miatti területfoglalás, konténer elhelyezése, rakodás, daruzás vagy ideiglenes parkolóhely-foglalás.

A bója és a lánc különösen problémás, mert ezek nemcsak helyet foglalnak, hanem a közlekedést is korlátozhatják. Ha a kihelyezett tárgy akadályozza a gyalogosokat, rontja a beláthatóságot, veszélyezteti a járműforgalmat vagy nehezíti a közművekhez való hozzáférést, akkor a hatóság az eltávolítását is elrendelheti.

A kuka kihelyezése más megítélés alá eshet, ha csak az elszállítás idejére kerül ki a közterületre. Más a helyzet, ha valaki tartósan azért hagyja kint, hogy más ne tudjon oda parkolni. Ez már nem hulladékszállítási kérdés, hanem a közterület önkényes használata lehet.

Saját készítésű „parkolni tilos” tábla kihelyezése sem hoz létre valódi parkolási tilalmat. Közúti jelzést nem a magántulajdonos helyezhet ki saját döntése alapján. Ha a tábla reklámjellegű, további közúti, településképi és reklámelhelyezési szabályok is felmerülhetnek. A bírósági gyakorlatban is visszatérő kérdés, hogy az út mellett engedély nélkül kihelyezett táblák eltávolítását a hatóság elrendelheti, és bírságot is kiszabhat.

Ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosnak minden helyzetet tűrnie kell. Ha az autók rendszeresen elállják a kapubejárót, akadályozzák a garázs használatát, vagy szabálytalanul parkolnak a járdán, akkor nem saját bójával vagy lánccal érdemes fellépni, hanem közterület-felügyeletnél, rendőrségnél vagy az önkormányzatnál kell jelezni a problémát. Visszatérő szomszédjogi konfliktusnál birtokvédelmi vagy ügyvédi lépés is indokolt lehet.

Korlátozhatja a szomszéd, hogy hova parkolok?

A szomszéd nem rendelkezik a közterület felett. Nem oszthat ki parkolóhelyeket, nem tilthat ki másokat a háza előtti útszakaszról, és nem döntheti el egyoldalúan, hogy ki állhat meg ott.

Jogos korlátozás akkor képzelhető el, ha annak hatósági vagy önkormányzati alapja van. Ilyen lehet például:

• közterület-használati engedély,
• ideiglenes forgalomkorlátozás,
• építkezéshez kapcsolódó engedélyezett területfoglalás,
• hivatalosan kihelyezett közúti jelzés,
• önkormányzati parkolási szabály,
• mozgáskorlátozott parkolóhely kijelölése.

Ha a szomszéd csak szóban közli, hogy „ez az ő helye”, az önmagában nem alapoz meg parkolási tilalmat. Ha viszont a parkolás az ő kapubejáróját ténylegesen elállja, akkor nem a tulajdonosi igény, hanem az akadályozás miatt lehet jogszerű fellépésnek helye.

Társasház előtti parkolás: közterület vagy társasházi terület?

Társasházaknál a parkolási viták gyakran azért nehezebbek, mert nem mindig egyértelmű, hogy a vitatott terület közterület, társasházi közös tulajdon vagy külön tulajdonhoz tartozó parkolóhely.

Elsőként azt kell tisztázni, hogy a parkoló:

• közterületen van,
• a társasház telkén belül található,
• külön tulajdonú beálló,
• közös tulajdonú udvari parkoló,
• vagy használati megosztással érintett terület.

Ha a parkoló közterület, akkor a társasház közgyűlése nem dönthet úgy, hogy azt csak bizonyos lakók használhatják. Ha viszont a parkoló a társasház saját telkén belül van, akkor az alapító okirat, az SZMSZ, a házirend és az esetleges használati megállapodások döntő jelentőségűek lehetnek.

Ezért társasházi vita esetén nem elég azt megkérdezni, hogy „ki lakik ott”. A tulajdoni lap, a társasházi alapító okirat, az SZMSZ és a tényleges használati rend együtt adhat választ.

Elektromos roller és mikromobilitás az ingatlanok előtt

Az új KRESZ egyik gyakorlati jelentőségű része a mikromobilitás szabályozása. Ide tartoznak különösen az elektromos rollerek és más kis méretű, városi közlekedési eszközök.

Ingatlanjogi szempontból ez azért fontos, mert a rollerek nemcsak közlekedés közben okozhatnak problémát, hanem akkor is, amikor azokat leteszik. Egy rosszul elhelyezett roller akadályozhatja:

• a járdán közlekedő gyalogosokat,
• a babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedőket,
• az üzletbe, társasházba vagy kapubejáróhoz való bejutást,
• a gépjárművel történő ki- és behajtást.

A mikromobilitás szabályozása ezért nem távoli közlekedéspolitikai kérdés. A társasházaknak, üzlethelyiségek tulajdonosainak és lakóparkok üzemeltetőinek is számolniuk kell azzal, hogy a jövőben egyre több konfliktus lesz a belső közlekedési utak, járdák, kapubejárók és bejáratok környezetében.

Mit változtathat az új KRESZ az ingatlanok környezetében?

Az új KRESZ tervezete nemcsak a klasszikus autós közlekedésről szól. A szabályozás egyik fontos iránya a közlekedésben gyengébb helyzetben lévők fokozott védelme: gyalogosok, kerékpárosok, elektromos rollert használók és más mikromobilitási eszközzel közlekedők.

Ez az ingatlanok környezetében azért fontos, mert a legtöbb parkolási vita nem önmagában a parkoló autóról szól. A konfliktus gyakran abból ered, hogy az autó:

• elállja a kapubejárót,
• szűkíti a járdát,
• akadályozza a gyalogos közlekedést,
• zöldterületre áll,
• a társasház vagy lakópark belső közlekedési rendjét zavarja,
• vagy olyan helyet foglal el, amelyet valaki sajátjának tekint.

A KRESZ tehát a közlekedési szabályokat adja meg, de az ingatlan előtti terület használatánál több más kérdést is meg kell vizsgálni: közterületről van-e szó, van-e önkormányzati rendelet, történt-e közterület-használat, és akadályozza-e a parkolás az ingatlan rendeltetésszerű használatát.

Összegzés

A ház előtti parkolás nem tulajdonosi alanyi jog. Ha az ingatlan előtti út, parkoló vagy járdaszakasz közterület, azt rendeltetésének megfelelően más is használhatja. A tulajdonos nem tilthatja meg önmagában azért a parkolást, mert az autó az ő háza előtt áll.

Az új KRESZ tervezete azért fontos ebben a témában, mert a közlekedés egyre kevésbé csak az autókról szól. A gyalogosok, elektromos rollerek, kerékpárok, lakóparki utak és társasházi belső közlekedési területek miatt a parkolási viták is összetettebbek lesznek.

Ha a ház előtti parkolás csak zavaró, de szabályos, azt sokszor tűrni kell. Ha viszont a parkolás akadályozza az ingatlan használatát, közterületet foglal el engedély nélkül, vagy társasházi jogvitát okoz, érdemes a helyzetet jogilag is megvizsgálni.