Ház előtti parkolás és az új KRESZ

Kié a házunk előtti terület?

Ez az első és legfontosabb kérdés. A legtöbb esetben a ház előtti út, járda, parkoló nem magánterület, hanem az önkormányzati tulajdonban lévő közterület.

Ezt Magyarország Alaptörvénye és a 2011. évi CLXXXIX. törvény is egyértelművé teszi:

• a közterület köztulajdon
• fenntartása és működtetése önkormányzati feladat
• a használatáról nem a lakók, hanem az önkormányzat dönt

Ezért a „ház előtt parkolok, mert ott lakom” logika jogilag nem áll meg.

Parkolás mint közterület-használat

Kúria gyakorlata (pl. Kfv.IV.37.470/2013.) alapján: a közterület használata közigazgatási kérdés, nem magánjogi

Ez azt jelenti:

• az önkormányzat hatóságként jár el
• döntést hoz (engedély, tiltás, díj)
• a döntés ellen jogorvoslat van

A parkolás tehát nem egyszerű „használat”, hanem adott esetben: közterület-használatnak minősül.

Mikor kell engedély a ház előtti parkoláshoz?

A legtöbb önkormányzati rendelet (Ör.) alapján: engedély kell, ha a használat eltér az általános rendeltetéstől

Tipikus esetek:

• kizárólagos parkolóhely „lefoglalása”
• tárgyak kihelyezése (kúp, lánc, tábla)
• építkezés miatti parkolófoglalás
• rendszeres, üzleti célú parkolás

Ilyenkor közterület-használati hozzájárulást kell kérni, és általában díjat kell fizetni.

Utólag is fizethet – akár 5 évre visszamenőleg

Ez az egyik legfontosabb, amit kevesen tudnak. Ha valaki engedély nélkül használja a közterületet (pl. „kisajátít” egy parkolóhelyet), akkor: az önkormányzat utólag is megállapíthat díjat. 5 évre visszamenőleg.

Ez a gyakorlatban több százezer forintos kötelezettség is lehet.

A szomszéd korlátozhatja hogy én hova a parkolhatok?

A közterület használatáról nem a tulajdonosok, hanem az önkormányzat dönt hatóságként.

Ez azt jelenti:

• a szomszéd nem rendelkezik a közterület felett
• nem „oszthat ki” parkolóhelyet
• nem tilthat ki másokat

Egyetlen reális jogszerű eset van: ha van közterület-használati engedélye

Tipikusan építkezésnél:

• daruzás
• anyagmozgatás
• teherautók fordulása
• ideiglenes útlezárás

Ilyenkor:

• az önkormányzat határozatot hoz
• kijelöli a területet
• időben korlátozza a használatot
• gyakran táblákkal is jelölik

Mi a közforgalom elől el nem zárt magánút az új KRESZ-ben?

Közforgalom elől el nem zárt magánút a lakópark belső útja, ha

• csatlakozik közúthoz, és
• használatát a tulajdonos bárki számára folyamatosan lehetővé teszi,

akkor az új KRESZ automatikusan alkalmazandó. A tervezet a meglevő szabályokhoz hasonlóan kimondja, hogy a KRESZ-t a közforgalom elől el nem zárt magánutakon is alkalmazni kell.

Ez azt jelenti, hogy:

• ha a tulajdonos nem biztosít megfelelő közlekedési rendet,
• nincs megfelelő jelzés,
• nem egyértelmű az elsőbbségi helyzet,

akkor kár esetén felmerülhet a tulajdonos közrehatása.

Ez különösen fontos:

• lakóparkok,
• irodaparkok,
• ipari telephelyek esetében.

Közforgalom elől elzárt magánút

Ha a terület:

• kapuval, sorompóval, beléptető rendszerrel zárt,
• használata ténylegesen korlátozott,

akkor a KRESZ főszabály szerint nem alkalmazandó.

De: a tulajdonos vagy a társasház előírhatja a KRESZ szabályainak alkalmazását a használat feltételeként!

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közgyűlés dönthet bármilyen út elzárásáról. Ha valakit ez rosszul érint, akkor birtokvédelemhez folyamodhat.

Összegzés

A ház előtti parkolás nem tulajdonosi jog, hanem szabályozott közterület-használat.

A döntő kérdések:

• közterület vagy magánút?
• van-e önkormányzati rendelet?
• szükséges-e engedély?
• történt-e rendeltetésellenes használat?

A legnagyobb kockázat: az engedély nélküli használat utólagos, akár 5 évre visszamenő díjfizetése