Vagyonszerzési illeték: mikor kell fizetni?

Mennyi a vagyonszerzési illeték ingatlan vásárlásakor?

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének:

• 4%-a ingatlanonként 1 milliárd forintig;
• 2%-a az 1 milliárd forintot meghaladó értékrész után;
• de legfeljebb 200 millió forint ingatlanonként.

Lakás vagy lakóház vásárlásakor tehát a legtöbb vevőnek a forgalmi érték 4%-ával kell számolnia.

A számítás egyszerű: forgalmi érték × 4% = várható illeték

A NAV határozatával szembeni jogorvoslat határidejét és módját mindig maga a határozat tartalmazza. Ha a forgalmi érték vitatott, nem célszerű megvárni a jogorvoslati határidő lejártát.

Példák a lakásvásárlási illeték összegére

Mi történik, ha csak tulajdoni hányadot vásárolt a vevő?

Ha a vevő nem az egész ingatlant, hanem csak tulajdoni hányadot szerez meg, az illetéket a megszerzett tulajdoni hányad értéke alapján kell meghatározni.

Ha például egy 60 millió forint forgalmi értékű lakás 50%-os tulajdoni hányadát vásárolják meg, az illeték alapja főszabály szerint 30 millió forint:

30 000 000 Ft × 4% = 1 200 000 Ft

Az 1 milliárd forintos értékhatárt és a 200 millió forintos illetékmaximumot is a megszerzett tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

Cserepótló vétel: mikor csak az értékkülönbözet után kell fizetni?

Ha a magánszemély vevő másik lakását is eladja, nem feltétlenül a megvásárolt lakás teljes forgalmi értéke lesz az illeték alapja. A cserepótló vétel szabálya alkalmazható, ha a vevő a másik lakástulajdonát:

• a vásárlást megelőző öt éven belül eladta; vagy
• a vásárlást követő egy éven belül eladja.

Ebben az esetben az illeték alapja főszabály szerint a megvásárolt és az eladott lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete.

A vételár vagy a forgalmi érték után kell illetéket fizetni?

Az illeték alapja nem automatikusan az adásvételi szerződésben szereplő vételár, hanem az ingatlan NAV által megállapított forgalmi értéke.

A forgalmi érték az az összeg, amely az ingatlan értékesítése esetén, az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapotában általában elérhető lenne. Az ingatlant terhelő tartozások főszabály szerint nem csökkentik ezt az értéket.

A vételár és a forgalmi érték a gyakorlatban rendszerint megegyezik, ha a felek piaci árat határoztak meg. A NAV azonban nem köteles automatikusan elfogadni a szerződésben szereplő összeget.

A forgalmi érték megállapításakor a NAV elsősorban összehasonlító értékadatokat használ. Figyelembe veheti többek között:

• az ingatlan címét és elhelyezkedését;
• alapterületét;
• fajtáját és rendeltetését;
• építési évét;
• falazatát;
• műszaki állapotát;
• felújítottságát;
• az energiatanúsítványban szereplő adatokat;
• az ugyanazon környéken történt korábbi értékesítéseket.

A NAV szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, és külső szakértőt is bevonhat. Az összehasonlításhoz főszabály szerint legfeljebb két évvel korábbi, azonos településrészen található, hasonló rendeltetésű ingatlanok adatai használhatók fel.

Hogyan kell megfizetni a vagyonátruházási illetéket?

Az illeték fizetése többféleképpen történhet és az aktuális lehetőségekről mindig a fizetési meghagyás ad pontos tájékoztatást:

Banki átutalással

• Saját bankszámládról átutalás indítható a NAV megfelelő számlájára.
• Fontos: az adószámodat vagy adóazonosító jelet, valamint az illetékes határozatszámot a közleményben fel kell tüntetni!
• A pontos számlaszámok a NAV honlapján érhetők el.

Bankkártyás fizetéssel

• Személyesen: A NAV ügyfélszolgálatain POS-terminálon keresztül.
• Online (VPOS): A NAV Ügyfélportálján keresztül internetes bankkártyás fizetéssel.

Házibankos átutalással (csak MBH Bank és UniCredit Bank ügyfeleknek)

Az EFER-rendszeren keresztül, ha a bank támogatja ezt a lehetőséget.

Postai befizetéssel (sárga csekk)

• A csekket a NAV-tól telefonon, online vagy személyesen lehet igényelni
• A befizetést bármelyik postán elvégezhető.

Átvezetéssel

• Bizonyos esetekben kérhető átvezetés más adónemekről a vagyonátruházási illetékre.
• Ehhez az Átvezetési és kiutalási kérelem (ATVUT17) űrlapot kell kitölteni online.

A vagyonszerzési illeték és az első lakásvásárlók

A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Automatikus részletfizetés 2 millió forint alatt

A természetes személyek – magánszemélyek, egyéni vállalkozók és áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek – évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérhetnek a NAV-tól, ha adótartozásuk nem haladja meg a 2 000 000 forintot. Az automatikus részletfizetési kedvezmény igénylése illetékmentes, és a NAV nem vizsgálja a fizetési nehézség okát. A kérelmet postai úton, személyesen vagy elektronikusan lehet benyújtani. Ha az engedélyezett részletfizetés során egy részlet elmarad, a kedvezmény megszűnik, és a teljes tartozást egy összegben kell megfizetni, késedelmi pótlékkal együtt. Az automatikus részletfizetésről hozott határozat ellen fellebbezés nem lehetséges.

Hogyan lehet igényelni?

• A NAV honlapján elérhető AUTRESZ űrlapon keresztül lehet benyújtani a kérelmet.
• Elektronikusan az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), vagy papíralapon is elküldhető a NAV illetékes igazgatóságának.

Részletfizetési kérelem az általános szabályok szerint

Magánszemélyek és egyéni vállalkozók fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló általános kérelmet is előterjeszthetnek, ha 1 000 000 Ft-nél több illetéket kell fizetniük.

Ki kérhet részletfizetést?

• Magánszemélyek
• Egyéni vállalkozók

Hogyan lehet igényelni?

• A NAV honlapján elérhető FAM01 űrlapon keresztül lehet benyújtani a kérelmet.
• Elektronikusan az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), vagy papíralapon is elküldhető a NAV illetékes igazgatóságának.

Összegzés

Lakásvásárláskor a vagyonszerzési illeték általános mértéke az ingatlan NAV által megállapított forgalmi értékének 4%-a.

Az illetéket nem a szerződés aláírásakor kell megfizetni. A NAV később fizetési meghagyást küld, amely tartalmazza a pontos összeget és a fizetési adatokat. A megállapított illeték a határozat közlését követő 30. napig fizethető meg késedelmi pótlék nélkül.

Az összeg csökkenthető vagy teljesen elkerülhető lehet például:

• cserepótló vétel esetén;
• egyenes ági rokonok vagy házastársak közötti ügyletnél;
• CSOK Plusz felhasználásakor;
• meghatározott új lakás vásárlásakor;
• lakóház építésére alkalmas telek megszerzésekor.

Első lakás vásárlásakor legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés is kérhető.

A kedvezmények alkalmazása gyakran nyilatkozathoz, igazoláshoz vagy határidőhöz kötött. Ezeket már az adásvételi szerződés elkészítésekor érdemes áttekinteni.

Adásvételi szerződést köt és ügyvédet keres? Vegye fel velünk a kapcsolatot!