Vagyonszerzési illeték ingatlan esetén - nem a szerződésből számol a NAV!

Mi az a B400E adatlap, és miért ezen múlik minden?

A NAV az illetéket elsősorban nem a szerződésből, hanem az ügyvéd által kitöltött és beadott B400E adatlapon szereplő nyilatkozatokból állapítja meg.

Ez tartalmazza többek között:

• a szerzés jogcímét
• a szerzett ingatlan adatait
• a vételárat
• az esetleges illetékkedvezményeket
• a forgalmi értékre vonatkozó nyilatkozatokat

Tapasztalatból mondom: ha ez az adatlap pontatlan vagy hiányos, az szinte mindig további NAV-kérdéseket vagy szemlét eredményez.

Nem ritka, hogy az ügyfél hónapokkal később keres meg:

Megjött a NAV levele, de magasabb összeg szerepel benne, mint amire számítottam.

Ilyenkor szinte mindig kiderül, hogy:

• a vételár jelentősen eltér a környék piaci szintjétől, vagy
• az ingatlan egyedi jellegű (felújítandó, telek + felépítmény), vagy
• a B400E-n szereplő adatok nem tükrözték pontosan az állapotot

Milyen adatok alapján állapítja meg a NAV az illetéket?

A 40/2006. (XII. 25.) PM rendelet pont erről szól: a NAV nem „érzésből” dönt. Jogszabály alapján strukturált, összehasonlító értékadatokat tartalmazó adatbázist használ, amelyben szerepelnek:

• hasonló ingatlanok korábbi adásvételei
• fekvés, alapterület, műszaki állapot
• közművesítettség, komfortfokozat
• energetikai jellemzők

Ha ezek alapján nem egyértelmű a helyzet, helyszíni szemlét is elrendelhetnek.

Ez különösen gyakori:

• feltűnően alacsony vételárnál
• egyedi ingatlanoknál
• építési telkeknél vagy félkész házaknál.

Mit tartalmaz a NAV fizetési meghagyása?

A határozatból egyértelműen kiderül:

• milyen illetéktípusról van szó
• mekkora forgalmi értéket fogadtak el
• mi az illeték alapja
• mennyit kell fizetni
• mikor kell megfizetni
• milyen jogorvoslati lehetőség van
• hova és hogyan kell átutalni a kiszabott illetéket.

Ez közigazgatási döntés, nem puszta értesítés.

Mikor kell ténylegesen befizetni az illetéket?

👉 A fizetési határidő a NAV határozat kézbesítésétől számított 30 nap.

Nem előbb. Nem automatikusan. Nem a banki folyósításkor és nem is a kulcsáatadáskor.

Gyakorlati tanács:
amikor megérkezik a határozat, érdemes azonnal ellenőrizni:

• az elfogadott forgalmi értéket
• a kedvezmények alkalmazását
• a határidőt

Mit tegyél ügyfélként, hogy ne legyen meglepetés?

✔️ Már a szerződéskötéskor:

• reálisan gondolkodj a vételárról
• jelezd az ingatlan állapotát pontosan

✔️ A B400E kitöltésénél:

• ne bagatellizáld a részleteket
• kérdezz rá, mit miért jelöl az ügyvéd

✔️ NAV-levél érkezésekor:

• ne hagyd a fiókban
• nézd meg, felszólítás vagy határozat
• határidő előtt reagálj

Összegzés

Ingatlan visszterhes megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szabja ki, az illeték alapja főszabály szerint a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Az illeték általános mértéke ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de legfeljebb 200 millió forint. 

Az eljárás során a NAV a forgalmi értéket elsősorban összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, figyelembe véve a vagyonszerző nyilatkozatát, szükség esetén pedig helyszíni szemlét tarthat vagy szakértőt vonhat be. A fizetendő összegről a hatóság fizetési meghagyást bocsát ki, amely a véglegessé válást követő 15. napon válik esedékessé.

Ügyvédet keres lakásvásárláshoz? Vegye fel velünk a kapcsolatot!