Ingatlan adásvételi szerződés feltételei

Egy egyszerű adásvételi szerződés tartalmi elemei a következők

Az adásvételi szerződés tartalmának kialakítását a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), az Ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.), valamint gyakran a finanszírozó bank elvárásai is befolyásolják. Törvényi előírás, hogy az ingatlan adásvételi szerződés csak írásban érvényes, ahhoz hogy az adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is alkalmas legyen, ezen felül ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokiratba foglalás is szükséges. Ingatlan adásvételi szerződés ügyvéd nélkül is köthető, az előszerződések tipikusan ilyenek, de egy ilyen okirat alapján a vevő tulajdonjogát a földhivatal nem tudja bejegyezni.

Az adásvételi szerződés tartalmi elemei a következők:

1. Szerződő felek adatai
2. Az ingatlan pontos megjelölése (település, helyrajzi szám)
3. A feleknek az ingatlanra vonatkozó adásvételi szándéka (jogváltozás jogcíme)
4. Vételár összege, megfizetésének módja és ütemezése
5. Kérik, hogy a vételár kiegyenlítéséig tartsa függőben a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének elintézését.
6. A fizetési határidő lejáratának jogkövetkezményei
7. Ingatlan terheinek feltüntetése (tulajdoni lap alapján)
8. A felek megállapodása a terhek rendezésére vonatkozóan
9. Az Eladónak a tulajdonjog átruházást engedő, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata (bejegyzési engedély – ha a vételár megfizetése több részletben történik, ezt külön okirat is tartalmazhatja)
10. Birtokbaadási feltételek
11. Eladó szavatosságvállalása
12. Illetékkel, illetve személyi jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezések

Az ingatlan adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei: a XXV. PED

A fentieket bármelyik ügyvéd ingatlan adásvételi szerződés mintája tartalmazza, de fontos tudni, hogy ennél kevesebb is elegendő ahhoz, hogy a felek között lakás adásvételi szerződés jöjjön létre! Az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. számú PED alapján írásba foglalt adásvételi szerződésnek tekinthető minden okirat, ami meghatározza az ingatlant, a vételárat, a feleket, valamint azt, hogy ők adásvételben állapodtak meg. Nagyon vigyázzunk tehát a vételi szándéknyilatkozatokkal és azok elfogadásával, mert szakértő ügyvéd segítsége nélkül könnyen komplett adásvételi szerződéseket hozhatunk létre, ami félő, hogy nem ad számunkra kellő biztosítékot.

Ne felejtsük el, hogy egy egyszerű adásvételi szerződés sem tud létrejönni anélkül, hogy a felek aláírnák. Ha nincs lehetőség arra, hogy az egyik fél személyesen megjelenjen, akkor őt meghatalmazott is képviselheti.

Ingatlan adásvételi szerződés minta

Sokan keresnek rá a google-ben az "ingatlan adásvételi szerződés minta" kulcsszavakra és találnak különböző sablonokat, mintákat. Ezek a minták legtöbbször tartalmazzák is az alapvető szerződéses elemeket és így kiváló kiindulópontként szolgálhatnak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy minden ingatlanügylet egyedi. A tulajdoni lap értelmezése, a terhek azonosítása, a finanszírozás részletei minden ingatlanügylet alapja - mindezek kezelése pedig elképzelhetetlen egy internetes minta segítségével. 

A példa kedvéért tegyük fel, hogy egy teljesen tehermentes ingatlant szeretnénk készpénzzel megvásárolni - akkor is szükségünk lesz ügyvéd, vagy közjegyző segítségére, hiszen az Inytv. előírja, hogy adásvétel jogcímén történő tulajdonjog átruházásra ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közokiratba foglalt szerződés alapján kerülhet sor. Egyszerűbb tehát ha minták felkutatása helyett egyből ahhoz az ügyvédhez fordulunk, aki később ellenjegyzi az adásvételi szerződést.

Az adásvétel részletesen

Ha a fentieket tisztáztuk, még közel sincs kész az adásvételi szerződésünk, sőt, sokszor számos buktatóval kell szembenéznünk.

A vételár kiegyenlítése

A vételár fizetési feltételek jelentik az ingatlan adásvétel feltételek legfontosabb elemét. Akkor áll az alku, ha a feleknek a vételár fizetés feltételeiben sikerül megegyezniük. 

Fontos, hogy a foglalóra eltérő szabályok vonatkoznak, mint a vételár többi feltételeire, ahogy az is, hogy ha előleget fizetünk, a birtokbaadás időpontja eltér a szerződéskötésétől és ügyvédi letétre is szükségünk lehet.

Banki követelmények

Abban az esetben, ha a vételár nem áll teljes egészében a rendelkezésünkre és családi segítséget sem tudunk igénybe venni a teljesítéshez, nagy valószínűséggel egy bank, vagy más pénzügyi intézmény segítségére lesz szükségünk. A magyarországi bankok mindegyike szigorú követelményeket támaszt a használt lakások adásvételi szerződéseivel szemben.

Ha bankkölcsön segítségével finanszírozza az ingatlan vételárát, olvassa el az erről szóló cikkünket!

Eladói tartozásmentesség igazolása

A legtöbbször a vevők az eladó közüzemi költségekkel (rezsi), közös költség fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos igazolásait a birtokbaadáskor kérik bemutatni. Az e-ingatlanügyvédek.hu csapata ezzel a gyakorlattal nem ért egyet, ugyanis ha az eladó komoly tartozásokat halmozott fel, akkor a zökkenőmentes átírások érdekében a vevők érdekében áll, hogy az eladói tartozások a vételárból kerüljenek megfizetésre. Mi mindenképpen azt javasoljuk, hogy az adásvételi szerződés már tartalmazza az eladó tartozásokkal kapcsolatos státuszát, hogy a későbbiekben a vevő a lehető legegyszerűbben köthessen szerződést a közüzemi szolgáltatókkal.

A közüzemi költségekkel és társasházi közös költségekkel kapcsolatos kockázatokról ebben a bejegyzésben olvashat.

Birtokbaadás feltételei

Amint a vevő kifizette a vételárat, követelheti az ingatlan birtokbaadását. Ha az eladó valamiért nem tud, vagy nem akar kiköltözni az ingatlanból, az ugyanolyan probléma, mintha egy bérlő nem akarná elhagyni a bérleményt miután a bérbeadó felmondott neki. Érdemes az adásvételi szerződésben világosan rögzíteni, hogy az eladó meddig maradhat, ha a vételár egyszer megfizetésre került. A felek megegyezhetnek a lakás ún. visszabérlésében is. Visszabérlés esetén az eladó bérleti díj ellenében használhatja tovább az eladott ingatlanát.

Jó, ha az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy a birtokbaadás jegyzőkönyv felvétele mellett történik. Ebben a felek nemcsak a közüzemi mérőórák állását, hanem a lakásban tapasztalt olyan körülményeket is rögzíthetik, amelyek a vevő későbbi szavatossági igényeit is megalapozhatják. 

A birtokbaadás részletszabályairól ebben a cikkünkben olvashat hosszabban.

Szavatosság

Ha az eladó szavatol valamit, az köznapi nyelven annyit tesz: kijelenti, hogy az ingatlan a szerződésben és a jogszabályokban rögzített elvárásoknak megfelel. Az eladói szavatosságra utalnak a "megtekintett állapotra" és a "per-, teher- és igénymentességre" utaló szerződéses rendelkezések. Az eladó által vállalt felelősség sokszor komplex kérdéseket vet fel, például mi történik, ha a vevő rejtett hibát talál az ingatlanon, vagy milyen lépéseket tehet, ha az ingatlan állapota nem felel meg a szerződésben foglaltaknak. Ha felújított lakást veszünk, akkor vajon elég-e a megtekintett állapotra utalnunk, vagy felkészületlenül ér minket, ha kiderül, hogy a fűtésrendszer felújítása korszerűtlen, a vadi új gipszkarton falak pedig vizesedést takarnak.

A szavatosságról bővebben ebben a bejegyzésünkben írtunk.

Energetikai tanúsítvány rendelkezésre áll-e?

2023. őszéig még kardinális kérdés, hogy az ingatlannal kapcsolatban 10 éven belül készített energetikai tanúsítvány a szerződéskötéskor rendelkezésre áll-e, hiszen ha nem, az akár a szerződés érvénytelenségét is felvetheti.

Az energetikai tanúsítvány jelentőségéről, a 2023. november 1-jét követő változásokról itt írtunk.

Elállás adásvételi szerződéstől, a szerződés megszüntetése

Az adásvételi szerződéstől való elállás nem mindig egyszerű folyamat és számos jogi következménnyel járhat. Az elállás jogossága függ az adásvételi szerződésben foglalt feltételektől, és ha ezeket a szabályokat nem tartjuk be, az komoly anyagi károkat okozhat mind az eladó, mind a vevő számára. Jogszerűtlen elállás esetén biztosak lehetünk benne, hogy a foglalót elvesztettük, vagy ha eladók vagyunk, akkor kétszeresen kell visszatérítenünk.

Az elállás adásvételi szerződéstől olyan esetekben lehetséges, ha a másik fél szegte meg a szerződést, például, ha az eladó nem gondoskodott az ingatlant terhelő jelzálog törléséről, vagy ha a vevő a szerződésben kikötött határidőt meghaladó késedelembe esett a vételár megfizetésével. 

Az adásvételi szerződéstől való elállás mindig egy összetett jogi helyzet, így különösen ajánlott szakértői segítséget igénybe venni, ahelyett, hogy az ember adásvételi szerződéstől való elállás minta után kutatna az interneten!

Az ingatlan adásvételi szerződés mellékletei

Az ingatlan adásvételi szerződésnek nem muszáj, hogy mellékletei legyenek, de ha vannak, akkor azok az eladó és a vevő közötti megállapodás részei, ekként nagyon fontos, hogy azonos alakszerűségi követelményeknek kell megfelelniük, mint magának a szerződésnek. A "hivatalos" mellékleteket a feleknek alá kell írni és az ügyvédnek ellenjegyeznie kell ezeket is. A használt lakások adásvétele során az előzőek miatt ritka, hogy a felek mellékletet csatolnának a szerződéshez, de ha mégis ezt igényli az egyik fél, akkor a tipikus mellékletek a következők:

1. Ingatlan kiviteli tervei.
2. Energetikai tanúsítvány
3. Ingatlan értékbecslés
4. Ingatlan tulajdoni lapja

Az új ingatlan adásvételi szerződés mellékletei általában a megvásárolt lakás műszaki leírását, jótállással kapcsolatos iratokat takarnak.

A szerződéstől való elállás határideje

Az adásvételi szerződéstől annak az úgynevezett teljesedésbe menéséig lehet elállni - de csak akkor ha azt a szerződés, vagy ennek hiányában a Ptk. engedi. A legtöbb szerződés úgy szól, hogy az eladót a vevő fizetésképtelensége esetén illeti meg az elállás joga, tehát ha a fizetési határidő eltelt - és a vevőnek nem áll rendelkezésére valamiféle póthatáridő - akkor már lehet közölni elállást. A vevő a legtöbbször akkor állhat el, ha az eladónak kötelessége lett volna pl. tehermentesíteni, de ez elmaradt.

A foglaló jogintézménye, illetve sok ingatlanközvetítő is azt sugallja, hogy ameddig a vevő nem fizetett, addig el lehet állni az adásvételi szerződésektől, de ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. 

Eladóval kapcsolatos kérdések

Fontos tisztázni, hogy a tulajdoni lap alapján ki jogosult az ingatlanra. Ha lakás célból vásárolunk, akkor értelemszerűen fontos, hogy az adott ingatlanra jogosult minden tulajdonossal szerződjünk és később ne kelljen a lakáshasználat feltételeiről vitatkoznunk! 

Ha az ingatlant haszonélvezeti jog terheli az ugyan nem akadálya az adásvételnek, de a lakáshasználatnak már igen. Ha ilyen ingatlant vennénk, akkor a haszonélvezeti jog előzetes törlése, vagy a haszonélvezővel való szerződéses elszámolás szükséges.

Ha az ingatlan tulajdonosa kiskorú, akkor az adásvételhez a törvényes képviselői és gyámhivatal beleegyezése is szükséges.

Ha az ingatlan tulajdonosa elhunyt, akkor az örökösöktől tudunk venni, de ameddig be nem jegyzik őket az ingatlan-nyilvántartásba, addig adásvételi szerződést ugyan kötetünk, de a tulajdonjogunk bejegyzésére nem lesz lehetőség. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosokról itt olvashat bővebben. 

Ha érdekli, hogy kell-e engedély ahhoz, hogy külfölditől vásároljon ingatlan, olvassa el a külföldiek ingatlantulajdonával kapcsolatos engedélyezési eljárásról szóló bejegyzésünket!

Tudnivalók a vevő személyéről

A CSOK szabályoktól elkezdve a családi pénzügyi megállapodásokig sok tényező játszhat szerepet abban, hogy kinek a nevére is kerül az adott ingatlan. 

Fontos, hogy házassági szerződés nélkül a feleség ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdont szerez akkor is, ha vevőként csak a férje szerepel az adásvételi szerződésben. A házastársak ingatlanvagyonával kapcsolatos kérdésekről itt olvashat bővebben.

Kiskorú vevők esetén szintén szükség lehet a törvényes képviselők és bizonyos esetekben a gyámhivatal hozzájárulására. Sokszor felmerül, hogy szülő, gyermek, esetleg testvér javára a vevő haszonélvezeti jogot alapítana.

Akárki is vásárolja meg a kinézett ingatlant, minél előbb ellenőrizzük az okmányai érvényességét, hiszen ezek nélkül nem fog tudni szerződni! Az okmányok és az ügyfélkapu megújításának feltételeiről, leggyorsabb és leghatékonyabb módozatairól, az elektronikus aláírásról itt írtunk hosszabban.

Milyen kérdések merülnek még fel a szerződéskötéskor?

Az ingatlan adásvétel feltételek témakörhöz szorosan kapcsolódik, hogy azt mekkora ügyvédi munkadíjért vállalják az ügyvédek, mennyit kell fizetni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésért és nem utolsó sorban: mennyit illetéket szab ki ránk az állam. Az adásvételi szerződésekhez kapcsolódó költségek kérdéseiről itt olvashat hosszabban.

Gyakran felmerül továbbá, hogy akár az eladó, akár a vevő nem tud megjelenni az adásvételi szerződés megkötésekor. Távollevő felek szerződéskötésének legbiztosabb módozatairól itt írtunk.

Lakás adásvételi szerződés buktatói

A lakás adásvételi szerződés nem csak a felek jogait és kötelezettségeit rögzíti, de a tranzakció sikerességét is nagyban befolyásolja. Ezekre figyeljünk, ha a buktatókat el akarjuk kerülni:

1. Hiányos, vagy pontatlan személyes adatokat írunk a szerződésbe.
2. Hibás ingatlanadatokat írunk a szerződésbe.
3. Megfeledkezünk a terhekről, vagy nem jól kezeljük azokat.
4. Túl rövid, vagy túl hosszú vételár fizetési határidőt biztosítunk.
5. Ingatlannal kapcsolatos közműtartozásokkal való elszámolásról nem rendelkezik a szerződés.
6. Az ingatlan méretének, állapotának hiányos, vagy téves rögzítése miatt a szavatossági rendelkezések nem megfelelőek.
7. Az adásvételi szerződés nem alkalmas jelzáloghitelezésre.
8. Nem rögzítettük, milyen feltételekkel lehetséges elállás adásvételi szerződéstől

Összegzés

Összességében látható, hogy az ingatlan adásvétel nem csupán egy egyszerű tranzakció, hanem egy összetett jogi folyamat, mely számos buktatót rejthet. A fenti információkkal remélhetőleg sikerült képet adnunk az ingatlan adásvétel feltételeiről, és felhívtuk a figyelmét a legfontosabb részletekre. Fontos, hogy egy tapasztalt ügyvéd segítsége nélkülözhetetlen az ilyen ügyletek során, hogy a szerződés minden szempontból megfeleljen a jogi követelményeknek és az érdekeinknek egyaránt. 

Ingatlan adásvételi szerződéshez ügyvédet keres? Hívjon minket!