Kit terhel a közüzemi tartozás új tulajdonos esetén?

Miért fontos a közüzemi tartozás kiderítése?

Gyakran felmerül kérdésként, hogy ragaszkodjunk-e már az adásvételi szerződés megkötésekor a 0-s igazolás átadásához, azaz hogy az eladó közös költség és közműtartozástól mentesen adja át az ingatlant? 

Ha minket kérdez, akkor a válasz egyértelműen: igen! A gyakorlat persze nem ez, általában a birtokbaadás feltételéül szokták szabni a közművekkel kapcsolatos úgynevezett 0-s igazolások bemutatását, de az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen bonyodalmak kerekedhetnek abból, ha tartozásokkal terhelt ingatlant vásárolunk és ezzel csak a vételár rendezését követően szembesülünk!

Előrebocsátjuk, hogy egyetlen eladónak sem kell megijednie a 0-s igazolás miatti hosszadalmas ügyintézéstől: a tartozásmentesség igazolható a szolgáltatók által kibocsátott speciális igazolással, de úgy is, hogy az eladó a számlák és a befizetési igazolások (átutalási igazolások, befizetett csekkek formájában) bemutatásával igazolja, hogy az elmúlt időszakban az előírt díjakat mind befizette.

A különféle közművekkel kapcsolatos eladói tartozásoknak közműtípusonként eltérő következményei lehetnek, főleg ha a tartozások 180 nap eltelte után is fennállnak.

Közös költség tartozás

 A társasházakról szóló törvény nem tiltja a tulajdonostársak olyan megállapodását (alapító okirat) vagy határozatát (SZMSZ), amely a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség hátralék megfizetésére a hátralékos tulajdonos és jogutóda egyetemleges helytállását írja elő. Ez magyarul annyit tesz, hogy a vevő bizonyos esetekben kötelezhető arra, hogy az eladó közös költség tartozását megfizesse a társasház részére. Nagyon kockázatos tehát a társasházi alapító okirat és az eladó közös költség tartozásának ismerete nélkül szerződni, hiszen előfordulhat, hogy a vevőnek kell megfizetnie az eladó hátralékát.

Vízdíj tartozás, csatornadíj tartozás az átírás előtt

Vízszolgáltatás, illetve közműves szennyvízelvezetés esetén a szerződést a szolgáltató a szolgáltatást igénybe vevő tulajdonossal, esetleg bérlővel köti meg, ebből következően a fennálló tartozást is ezektől a személyektől követeli. Tehát, ha az eladónk ivóvízellátással és közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatos tartozást halmozott fel, az elsősorban az ő és a szolgáltató problémája, a tartozást a vevő nem köteles rendezni. A helyzetet azonban jelentősen bonyolítja, hogy a víziközmű szolgáltatást (ivóvíz és csatorna szolgáltatás) rendező törvény felhatalmazza a szolgáltatókat arra, hogy rendezetlen követelés esetén az új felhasználóval (vevő) szemben az  ivóvíz-szolgáltatást egy külön berendezés beépítésével korlátozza, de az ivóvíz-szolgáltatás teljes egészében ki is kapcsolható. Ezeket a szankciókat a szolgáltatók nem kötelezően alkalmazzák, de a lehetőség mindenesetre adott. A fentiek miatt elemi érdekünk már a szerződés megkötésekor meggyőződni arról, hogy az eladó vízdíj tartozás fel sem merül - vagy ha igen, a vételár egy részét kötelezően a vízdíj tartozás rendezésére fordítja. Fontos, hogy az előző tulajdonos által felhalmozott vízdíj tartozás akkor is kellemetlenséget okozhat, ha a vevő árverésen jutott hozzá az ingatlanhoz.

Áramszolgáltatással kapcsolatos villanyszámla tartozás

Villamos energia, azaz áram esetén a szerződést a szolgáltató azzal köti meg, aki saját háztartása fogyasztása céljára vásárol villamos energiát az általa megkötött szerződés alapján. Az áramszolgáltatás átírása előtt a szerződést megszegő, illetve fizetési késedelmet felhalmozó felhasználókat szankcionálja a szolgáltató, méghozzá azzal, hogy ideiglenesen vagy végleges kikapcsolhatja őket az áramszolgáltatásból. A lakossági fogyasztó - amennyiben a villamos energia szolgáltatásra igényt tart - tartozásának rendezését a villamosenergia-kereskedő felé igazolni köteles és csak ezt követően kezdeményezheti a visszakapcsolást, egyébként egy idő után a felhasználási helyet megszüntetik. Más tartozásának rendezésére a frissen megvett ház kapcsán ugyanakkor a jogszabály alapján senki se kötelezhető.

Szemétszállítás szolgáltatás kapcsán felmerülő tartozás

Szemétszállítás esetén a szolgáltató a szerződést szintén az ingatlan birtokosával (bérlő, haszonélvező), illetve tulajdonosával, társasház esetén magával a társasházzal, azaz az ún. ingatlanhasználóval köti meg. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetése kapcsán az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges. A szemétszállítással kapcsolatban az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A szemétszállítási díjjal kapcsolatos hátralékot tehát szintén nem lehet a vevőre terhelni és ebben az esetben a jogszabályok sem adnak többlet szankciókat a szolgáltatók kezébe.

Távhő tartozás

Távhő esetén ugyancsak a szolgáltatóval közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonos, illetve a társasház köteles a számlák rendezésére. A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel. A közszolgáltatási szerződés megszegésének következménye többek között a pótdíjfizetés, csökkentett mértékű szolgáltatás, a távhőszolgáltatás felfüggesztése, illetve a közszolgáltatási szerződés felmondása (szolgáltatás teljes megszüntetése). A közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén - az ebből származó jogkövetkezményekért - az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

Földgáz tartozás

Földgázszolgáltatás esetén a 60 napon túli fizetési késedelmet felhalmozó szerződő fél (eladó) kötbért köteles fizetni, egyébként azt kockáztatja, hogy a szolgáltatásból az adott ingatlan kikapcsolásra kerül.

Közművek átírása online e-bejelentő segítségével

A közművek átírását általában a felhasználó, azaz a birtokos személyének megváltozását követően 15 napon belül kell kezdeményezni.

Az analóg világban a legegyszerűbb és legbiztonságosabb az volt, ha az eladó meghatalmazást adott a vevőnek a közműátírással kapcsolatos bármilyen nyilatkozat megtételére, vagy ha mindketten elmentek a közműszolgáltatókhoz, aláírtak egy bejelentő lapot és egyszerre intézték az átírást. Ez egy hosszadalmas, sok egyeztetést és utánajárást igénylő, macerás feladat volt, de 2022. óta magánszemélyek esetén már az e-bejelentő segítségével is lehetőség van a közművek átírására. Itt ellenőrizheti, hogy az érintett szolgáltató csatlakozott-e a közmű átírás e bejelentő rendszerhez.

Az e-bejelentő segítségével lényegében az előző felhasználó szerződésének megszüntetésére és az új szerződő regisztrálására. Csak ügyfélkapu segítségével tudunk belépni a felületre. Az e-bejelentő használatához először is Ügyfélkapu, eSzemélyi, RKTA, vagy Arcképes azonosítás segítségével regisztrálnia kell. Amennyiben nem biztos, hogy rendelkezik ilyennel, a következő szolgáltatás segítségével nyílik lehetősége ellenőrizni, illetve igényelni. 

Ha sikerült, akkor válasszuk az ún. “Felhasználóváltás ügytípust” amely a közüzemi szolgáltatók vonatkozásában tipikusan egy-egy ingatlanhoz, felhasználási helyhez, illetve ahhoz tartozó már kiépített közmű szolgáltatásokhoz lehet igénybe venni.

Felhasználóváltás (pl. adásvétel, öröklés vagy ajándékozás) esetén nemcsak online, de személyesen is lehetőség van ügyintézésre. Személyes ügyintézés esetén is szüksége lesz ügyfélkapu regisztrációra. Ha a személyes ügyintézés mellett dönt, javasoljuk, hogy előre foglaljon időpontot a következő weblapon.

Az ügyintézés alapja mindig az előző tulajdonos lemondó nyilatkozata és az ún. fogyasztásmérő átadás-átvételi jegyzőkönyv, amelyet minden esetben fel kell tölteni (át kell adni).

 Az e-bejelentő szolgáltatás használata a természetes személyek számára díj- és illetékmentes.

Ahogy arra a MEKH is felhívja a figyelmet: a közművek átírására nemcsak tulajdonosváltás, de bérlő beköltözése esetén is lehetőség van!

A közmű átírást így érdemes kezdeményezni

Új szerződőként a közmű átírás e-bejelentő segítségével röviden ezekből a lépésekből áll: 

1. E-bejelentő honlapon történő regisztráció ügyfélkapu segítségével
2. Felhasználóváltás ügytípus elindítása
3. Dokumentumok Beküldése
4. Szolgáltatói Jóváhagyás
5. Visszaigazolás

A közműátírás során a feleket akár meghatalmazott is képviselheti - ez tipikusan az eladó szokott lenni, vagy a vevő olyan rokona, ismerőse, aki az adásvételnél is képviselte. Az e-bejelentő mindkét meghatalmazotti kört képes kezelni!

Ha eladóként Ön képviseli az átírás során a vevőt is, akkor a "Felhasználóváltás régi szerződőként" opciót, míg ha ügyleti meghatalmazottként képviseli a vevőt, akkor "Felhasználóváltás az új szerződő meghatalmazottjaként" opciót kell választani az online felületen.

Összegzés

Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a közműtartozásokkal kapcsolatos elszámolás elmaradásának komoly következményei lehetnek, ezért mindig ügyeljünk rá, hogy a tartozásmentesség igazolására már az adásvételi szerződés aláírásakor sor kerüljön.

 A közművek átírása az egyik utolsó, de közel sem lényegtelen lépés az ingatlan adásvétel folyamatában. Digitális eszközök, mint az e-közmű segítségével ez a folyamat egyszerűbb és gyorsabb lehet. Mind az eladó, mind a vevő felelőssége, hogy tájékozódjon és kövesse a szükséges lépéseket a sikeres átírás érdekében. Az e-ingatlanügyvédek.hu mindig készen áll segíteni a feleknek ebben a folyamatban, hogy minden zökkenőmentesen menjen.

A jelen cikk egyik képét Fazekas Nikoletta készítette.

Amennyiben további kérdése merülne fel, vagy jogi tanácsra lenne szüksége, tekintse át díjszabásunkat és keressen minket az alábbi elérhetőségek bármelyikén!