Házassági szerződés - érdemes-e ilyet kötni (utólag)?

Mit tartalmaz a házassági szerződés?

Azok a házasságok, amelyekre a magyar jog vonatkozik, túlnyomórészt a törvényes rendszerben jönnek létre - a házassági szerződés tartalmát érdemes ezzel összevetni:

Fontos, hogy a Ptk. a fentieket keverni is engedi, sőt szerződéssel akár külföldi jog is lehet a házastársi vagyoni viszonyok alapja. A Ptk. "diszpozitív", azaz ha az eltérés nem tiltott tartalmú, akkor széles a felek szerződéskötési szabadsága.

Fontos különbség: a házassági szerződés elévülése

 A Ptk. 6:22. §-a alapján a követelések öt év alatt évülnek el, az elévülés pedig akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A Ptk. 4:75. §-a értelmében a házassági szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és (ha lehetséges) a közös vagyon megosztását. Következésképpen a házassági szerződés szerinti igények elévülése is a követelés keletkezésekor kezdődik.

Ez a megközelítés élesen szemben áll a törvényes vagyonjogi rendszerrel, ami alapján a közös vagyonra a házasfeleknek el nem évülő dologi jogi igénye keletkezik, bár az elszámolási, megtérítési igények a törvényes rendszerben is elévülnek.

Közszerzeményi rendszer

Bevallom, mi a férjemmel közszerzeményi rendszerben élünk. Ennek a rendszernek a kifejtésével a Ptk. véleményem szerint adós maradt, de a megfelelő szerződési rendelkezésekkel ez pótolható. 

Annak idején az alábbiakat mérlegeltem:

• Egyéni vállalkozóként mindketten a teljes magánvagyonunkkal felelünk egy esetleg egy ügyfelünknek okozott kárért - de a férjem miért feleljen az én (reméljük soha be nem következő) ügyvédi műhibámért?
• Ha esetleg elválnánk és nekem ítélné a bíróság a férjem nyaralójának a felét, mégis mihez kezdenék egy fél ingatlannal? Felváltva, esetleg együtt nyaralnánk ott évekig? Veszekedjünk még hónapokat azon, hogy mennyiért és kinek adjuk el?
• A gyermekvállalás jóval nagyobb terhet ró a nőkre, mint a férfiakra - amíg otthon voltam a gyermekünkkel, a férjem úgy keresett pénzt, hogy nekem erre lehetőségem sem volt - ha elválnánk, az "elveszett" pénzt és a karrieremből kimaradt éveket szeretném, ha valamilyen módon kompenzálná abból a pénzből, amit nekem köszönhetően keresett meg!

Az első két ok miatt a törvényes rendszert, a harmadik miatt a teljes vagyonelkülönítést vetettük el. A közszerzeményi rendszer viszont mindegyik kérdésre kielégítő választ ad - ha az ember a feltételeit megfelelően kidolgozza a házassági szerződésben.

Házassági vagyonjogi szerződés közszerzeményi rendszerrel

A házassági szerződés megkötésekor felvettünk egy ún. nyitó vagyonleltárt a különvagyonunkról. A leltár egyik része rám, a másik a férjemre vonatkozik. Ez egyébként akkor is javasolt, ha a felek egyáltalán nem kötnek házassági szerződést - hiszen egy vagyonleltár segítségével utólag a törvényes rendszerben is könnyebb bizonyítani, hogy mi az, ami eredetileg is különvagyon. Ez a kiinduló állapot.

A házasságunk fennállása alatt egy közös bankszámla segítségével fedezzük a családi kiadásokat (rezsi, lakáshitel, nyaralások, bölcsöde, stb.), ezt válás esetén megszüntetnénk. A közös bankszámla mellett mindketten rendelkezünk saját bankszámlákkal, értékpapírszámlákkal is - ezekre csak a tulajdonosuk lát rá.

Ha elválnánk, akkor az életközösségünk végén a közszerzeményt kellene megosztanunk - de mi is ez?

Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény.

• meg kéne állapítanunk a nyitó vagyonleltár jelenértékét (a szerződés tartalmazza ennek a mechanizmusát)
• fel kellene vennünk egy záró vagyonleltárt

Ha ezzel készen lennénk, akkor megnéznénk, hogy melyikünknek milye van most - ebből le kellene vonni a nyitó leltár szerinti különvagyont és a tartozásokat. Aki "gazdagabb" az a másikhoz képesti gazdagodása felét meg kell, hogy ossza.

Feltehetően a férjem nyerne (elvégre részmunkaidős, "bölcsis" anyuka vagyok), azaz neki kellene engem "kifizetni". Az esetünkben a kifizetést szó szerint kell érteni, mert közszerzeményi rendszerben nem lennék jogosult az időközben vásárolt lakása felére -  csak az értékére. Ezt hívják kötelmi követelésnek.

Mi különvagyon és mi az ami közös?

Hogy az ügyfelek megértsék a fentiek jelentőségét, mindig részletesen el szoktam magyarázni, hogy mi az ami különvagyon és mi az ami közös vagyonnak minősül.

A közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások tartoznak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek - de nem minősülnek külön vagyonnak. Ez magában foglalja a közös vagyontárgyak terheit és a közös vagyonból eredő tartozásokat is, amelyeket a házastársak egyenlő arányban viselnek. A házastársi közös vagyon a házastársakat fejenként egyenlő arányban illeti meg. Akkor is, ha az egyik házasfél 20 évet van otthon a gyerekekkel, míg a másik havonta több millió forintot keres.

Ezzel szemben a különvagyon olyan vagyontárgyakat foglal magában, amelyek kizárólag az egyik házastárs tulajdonát képezik. Ide tartozik 

• a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, 
• öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak, 
• a személyes sérelemért kapott juttatások, 
• a szellemi tulajdonból származó jogok (kivéve a vagyonközösség alatti díjakat), valamint 
• a személyes használatra szánt szokásos vagyontárgyak;
• az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.

A különvagyonból származó nyereség, amennyiben a házassági életközösség alatt marad meg, a közös vagyon részévé válik. Igen, ha a különvagyoni lakást a feleség bérbeadja, a bérleti díj közös vagyon.

A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben!

Ha valaki nem szeretne alapvetően változtatni a fenti rendszeren, de egy-egy vagyontárgyat speciálisan kezelne - megteheti. A Kúria ezzel kapcsolatban kimondta, hogy nem ütközik a jóerkölcsbe a házassági vagyonjogi szerződés amiatt, hogy a közös-, illetve a különvagyon körét a törvénytől eltérően határozza meg (BH2011. 337.).

Házassági szerződés utólag a házassági életközösség alatt?

Gyakran felmerül ügyfelek részéről, hogy utólag már a házasság alatt házassági szerződésben rendezzék a vagyontárgyaik, főleg ingatlanok sorsát. Az ilyen igények főleg válást megelőző állapotban, sokszor párterápia mellett merülnek fel. Házassági szerződést utólag is lehet kötni, hiszen a Ptk. 4:63. § (1) bek. alapján a házassági szerződést az abban meghatározott időponttól kell alkalmazni - de ez az időpont lehet a megkötést megelőző is. Nem kizárt az sem, hogy egy-egy vagyontárgy külön vagyoni, vagy éppen közös vagyoni jellegét változtassa meg a férj és a feleség.

A Ptk. azonban megfogalmaz bizonyos korlátokat is, amelyek főleg az utólag megkötött szerződések kapcsán érvényesülnek:

1. A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben - a szerződés megkötése előtt keletkezett- kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
2. A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

Természetesen nem csak házassági szerződést lehet utólag kötni, a szerződés módosítása sem kizárt utólag. A harmadik személyekkel kapcsolatos rendelkezések pedig megismerési záradékkal kezelhetőek.

Lehet-e hitel elől menekülni a házassági szerződés segítségével?

Ahogy fent is írtam: az utólag megkötött házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a hitelezőt hátrányos helyzetbe hozná. Ha valaki egy ilyen szerződéssel érvelne azzal szemben, akitől kölcsönt kapott, a bíróság jó eséllyel nem neki adna igazat. Az egyik házasfél tehát nem vállalhatja át csak úgy a másik, korábban közös vagyon részét képező hitelét, és nem rendelkezhetnek úgy sem, hogy a hitelt biztosító vagyontárgyra a szerződéskötéstől a másik házastárs jogosult - vagyis az ilyen rendelkezések a hitelezővel szemben hatálytalanok (nem érvényesülnek).

Alkalmas-e a házassági szerződés a válás rendezésére?

Az első és legfontosabb tudnivaló: a közös vagyon megosztására irányuló szerződés nem házassági vagyonjogi szerződés, hiszen ez a szerződéstípus a házasfelek jövőjét hivatott rendezni. Ha már elérhető közelségbe került a válás, akkor az igazi megoldást egy házastársi közös vagyon megosztó szerződés lehet.

A házastársi közös vagyont megosztó szerződés lényege, hogy a vagyonközösséget úgy szünteti meg, hogy nem kell éveket tölteni egy házassági vagyonjogi perrel - bár a bontóper így sem "spórolható meg". A házastársi közös vagyont megosztó szerződést szintén közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Üzletrész a házastársi közös vagyonban

Ha egy Kft. üzletrésze házastársi közös vagyon, a bíróság házassági vagyonjogi perben a nem tag házastárs kérelmére az üzletrészt vagy üzletrészhányadot megoszthatja és részben/egészben a nem tag tulajdonába adhatja. Erről a vagyonmegosztás során a felek is megállapodhatnak. Fontos, hogy ilyenkor nem érvényesül a Kft. többi tagjának elővásárlási joga. 

Éppen a fentiek miatt egy megfelelő vagyonleltár felvételével, vagy közszerzeményi, illetve teljes vagyonelkülönítést eredményező házassági szerződés megkötésével az üzletrészek kizárólagos tulajdonjoga is megőrizhető.

Kell-e ügyvéd, vagy közjegyző a házassági szerződéshez?

Házasságot és házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek és csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Közokirati formában szerződést lényegében a közjegyzők tudnak létrehozni. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény alapján közjegyző által közokiratba foglalt házassági szerződés közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét. Erre az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat nem alkalmas.

Fontos tudni, hogy a törvényes rendszer választása mellett is felvehető a külön vagyon elemeit rögzítő vagyonleltár ez azonban nem minősül házassági szerződésnek - így ügyvéd sem kell hozzá.

A házassági szerződés közjegyzői díjszabása

A házassági szerződés közjegyzői díja a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet értelmében fix, hatósági ár. A közjegyzői díj több tételből áll össze, de ezek közül a legjelentősebbek a munkadíj és a költségátalány:

Tegyük fel, hogy mindkét házasfélnek van egy-egy lakása és némi értékpapírja is, összesen 100 000 000 Ft értékben: a munkadíj és a költségátalány összesen 556 360 Ft - és akkor még nem beszéltünk az oldalankénti nyomtatási díjról, leírási díjról, stb.

A házassági vagyonjogi szerződés díja ügyvédi ellenjegyzés esetén

Röviden: az ügyvédek a közjegyzői díjnál jelentősen olcsóbban szoktak házassági szerződést készíteni. Bonyolultságtól függően 100 000 - 350 000 Ft + Áfa közötti ügyvédi munkadíjra lehet számítani. Mi a fix díjakban hiszünk, ezért bruttó (FIX) 175 000 Ft-ért vállaljuk a házassági szerződések elkészítését.

Fontos, hogy az ügyvéd a szerződés tartalmáról felvilágosítást senkinek sem adhat - hiszen a szerződés léte és tartalma is ügyvédi titok.

A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása

Fontos, hogy a házassági vagyonjogi szerződésre (és az abban foglalt különvagyoni jellegre) harmadik személlyel szemben csak akkor lehet hivatkozni, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házassági szerződést - akár ügyvéd, akár közjegyző - készítette, a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyző jegyzi be a nyilvántartásba.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény értelmében a nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti és itt érhető el. A nyilvántartás – ellenkező bizonyításig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.

A vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzés költségtérítése 10 000 forint.

Összegzés

A házassági szerződés egy vagyonjogi megállapodás, amelyet a jegyesek, vagy akár már házas felek köthetnek, és ami lehetővé teszi számukra, hogy saját szabályokat állapítsanak meg vagyonuk kezelésére a házasság alatt és annak esetleges megszűnésekor. Ez a szerződés lehetőséget ad arra, hogy a felek eltérjenek a törvényes vagyonjogi rendszertől, amely a házasságkötéskor (az együttélés kezdetére nézve visszamenőleges hatállyal) lép életbe és közös vagyon keletkezését eredményezi. A házassági szerződés lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek előre meghatározzák, miként osztják meg vagyontárgyaikat és adósságaikat válás esetén, valamint hogy megőrizzék egyéni vagyontárgyaik különállását, ezáltal védve magukat bizonyos pénzügyi kockázatokkal szemben.

A szerződés megkötéséhez ügyvéd vagy közjegyző segítsége szükséges. A házassági szerződések országos nyilvántartásba való bejegyzése pedig lehetővé teszi, hogy a szerződés tartalma harmadik felekkel szemben is érvényesüljön.

Amennyiben további kérdése lenne, vagy házassági szerződéshez keres ügyvédet, vegye fel velünk a kapcsolatot!