Házassági szerződés - érdemes-e ilyet kötni (utólag)?

Mit tartalmaz a házassági szerződés?

Azok a házasságok, amelyekre a magyar jog vonatkozik, túlnyomórészt a törvényes rendszerben jönnek létre - a házassági szerződés tartalmát érdemes ezzel összevetni:

Fontos, hogy a Ptk. a fentieket keverni is engedi, sőt szerződéssel akár külföldi jog is lehet a házastársi vagyoni viszonyok alapja. A Ptk. "diszpozitív", azaz ha az eltérés nem tiltott tartalmú, akkor széles a felek szerződéskötési szabadsága.

Miről érdemes írni a házassági szerződésben?

Mindenképpen érdemes felvenni egy vagyonleltárt és megállapodni abban, hogy az ott szereplő ingatlanok, társasági részesedések minden és mindenkori hasznát, hozamát, eredményét, hozadékát, értéknövekedését és bármilyen egyéb ezekből származó jövedelmét, valamint a helyükbe lépő értéket, azok hasznát, hozadékát, értéknövekedését, jövedelmét hogyan osztják meg egymás között a felek.

Fontos azonban, hogy arról is rendelkezzünk, hogy a szerződésünk hatálya kiterjed-e a vagyonleltáron kívüli vagyonelemekre. 

Fontos különbség: a házassági szerződés elévülése

 A Ptk. 6:22. §-a alapján a követelések öt év alatt évülnek el, az elévülés pedig akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A Ptk. 4:75. §-a értelmében a házassági szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és (ha lehetséges) a közös vagyon megosztását. Következésképpen a házassági szerződés szerinti igények elévülése is a követelés keletkezésekor kezdődik.

Ez a megközelítés élesen szemben áll a törvényes vagyonjogi rendszerrel, ami alapján a közös vagyonra a házasfeleknek el nem évülő dologi jogi igénye keletkezik, bár az elszámolási, megtérítési igények a törvényes rendszerben is elévülnek.

Megtámadhatóak utólag a házassági szerződések?

A Kúria Pfv.I.21.265/2024/6. sz. ítéletében boncolgatta azt a kérdést, hogy milyen alapon lehet utólag megtámadni a házassági szerződéseket: "Az idézett törvényhelyekből következően a szerződéses szabadság tehát egyfelől csak addig terjedhet, hogy az nem sérthet alapvető családvédelmi érdeket, nem vezethet a másik házastárs, illetőleg a család anyagi kisemmizéséhez. Másfelől szükség van a házastársak hitelezőinek védelmére, a szerződés tehát nem vezethet a hitelezők megkárosításához. A házastársi szolidaritással ellentétes, a családvédelmi érdeket súlyosan sértő szerződésekkel szemben a bírói gyakorlat a szerződések általános szabályainak alkalmazásával nyújt védelmet. Elismeri a házastársak közötti szerződések akarathibákon – tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés stb. – alapuló megtámadásának lehetőségét. Az egyik házastársra nézve kirívóan hátrányos szerződést pedig mint jó erkölcsbe ütközőt nyilvánítja semmisnek. Ez utóbbi körben kijelöli azokat a határokat, hogy mikor lehet és mikor nem a házastársak vagyonjogi megállapodását jó erkölcsbe ütközőnek tekinteni."

Mi ütközik jóerkölcsbe?

A fent már idézett Kúriai döntés alapján: "A Ptk.-nak a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre vonatkozó rendelkezése akkor alkalmazható, ha a szerződés nem ütközik más, a törvényben nevesített érvénytelenségi okba (azaz a szerződés jóerkölcsbe ütközése szubszidiárius jellegű tényállás). A szerződés jóerkölcsbe ütközésének jelentősége abban áll: annak érdekében biztosított a szerződés jóerkölcsbe ütközésének megállapíthatósága, hogy a társadalom erkölcsi felfogásába ütköző szerződések ne válthassák ki a célzott joghatást. A bíróságnak a szerződés jóerkölcsbe ütközésének megítélésénél nem a saját, hanem a társadalom erkölcsi nézőpontját kell érvényesítenie.

A jóerkölcs nem erkölcsi, hanem jogi kategória. A magánautonómiának a társadalom általános erkölcsi felfogása által meghatározott korlátaiba ütközik az, ha a házastársak valamelyike a közös vagyonnak vagy a másik házasfél különvagyonának az egészét vagy annak túlnyomó részét házassági vagyonjogi szerződés alapján anélkül szerzi meg, hogy a másik házastársat e tekintetben valós ajándékozási, illetve joglemondási szándék vezetné. A bírói gyakorlat szerint jóerkölcsbe ütközik és ezért semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak juttatja (Legfelsőbb Bíróság Pfv.23.332/1997/8. megjelent: BH1999.409); amely az életközösség tizenhét évvel korábbi létrejöttére visszamenőleg is, nem csak a jövőre nézve zárja ki a vagyonközösséget (Kúria Pfv.21.696/2014/9. megjelent: BH2015.254.)."

"Ugyanakkor a másodfokú bíróság álláspontjával egyezően nem ütközik a jóerkölcsbe a vagyonelkülönítés rendszerének a jövőre történő bevezetése, még akkor sem, ha ez csupán két napra is szólt."

Közszerzeményi rendszer

Bevallom, mi a férjemmel közszerzeményi rendszerben élünk. Ennek a rendszernek a kifejtésével a Ptk. véleményem szerint adós maradt, de a megfelelő szerződési rendelkezésekkel ez pótolható. 

Annak idején az alábbiakat mérlegeltem:

• Egyéni vállalkozóként mindketten a teljes magánvagyonunkkal felelünk egy esetleg egy ügyfelünknek okozott kárért - de a férjem miért feleljen az én (reméljük soha be nem következő) ügyvédi műhibámért?
• Ha esetleg elválnánk és nekem ítélné a bíróság a férjem nyaralójának a felét, mégis mihez kezdenék egy fél ingatlannal? Felváltva, esetleg együtt nyaralnánk ott évekig? Veszekedjünk még hónapokat azon, hogy mennyiért és kinek adjuk el?
• A gyermekvállalás jóval nagyobb terhet ró a nőkre, mint a férfiakra - amíg otthon voltam a gyermekünkkel, a férjem úgy keresett pénzt, hogy nekem erre lehetőségem sem volt - ha elválnánk, az "elveszett" pénzt és a karrieremből kimaradt éveket szeretném, ha valamilyen módon kompenzálná abból a pénzből, amit nekem köszönhetően keresett meg!

Az első két ok miatt a törvényes rendszert, a harmadik miatt a teljes vagyonelkülönítést vetettük el. A közszerzeményi rendszer viszont mindegyik kérdésre kielégítő választ ad - ha az ember a feltételeit megfelelően kidolgozza a házassági szerződésben.

Házassági vagyonjogi szerződés közszerzeményi rendszerrel

A házassági szerződés megkötésekor felvettünk egy ún. nyitó vagyonleltárt a különvagyonunkról. A leltár egyik része rám, a másik a férjemre vonatkozik. Ez egyébként akkor is javasolt, ha a felek egyáltalán nem kötnek házassági szerződést - hiszen egy vagyonleltár segítségével utólag a törvényes rendszerben is könnyebb bizonyítani, hogy mi az, ami eredetileg is különvagyon. Ez a kiinduló állapot.

A házasságunk fennállása alatt egy közös bankszámla segítségével fedezzük a családi kiadásokat (rezsi, lakáshitel, nyaralások, bölcsöde, stb.), ezt válás esetén megszüntetnénk. A közös bankszámla mellett mindketten rendelkezünk saját bankszámlákkal, értékpapírszámlákkal is - ezekre csak a tulajdonosuk lát rá.

Ha elválnánk, akkor az életközösségünk végén a közszerzeményt kellene megosztanunk - de mi is ez?

Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény.

• meg kéne állapítanunk a nyitó vagyonleltár jelenértékét (a szerződés tartalmazza ennek a mechanizmusát)
• fel kellene vennünk egy záró vagyonleltárt

Ha ezzel készen lennénk, akkor megnéznénk, hogy melyikünknek milye van most - ebből le kellene vonni a nyitó leltár szerinti különvagyont és a tartozásokat. Aki "gazdagabb" az a másikhoz képesti gazdagodása felét meg kell, hogy ossza.

Feltehetően a férjem nyerne (elvégre részmunkaidős, "bölcsis" anyuka vagyok), azaz neki kellene engem "kifizetni". Az esetünkben a kifizetést szó szerint kell érteni, mert közszerzeményi rendszerben nem lennék jogosult az időközben vásárolt lakása felére -  csak az értékére. Ezt hívják kötelmi követelésnek.

Mi különvagyon és mi az ami közös?

Hogy az ügyfelek megértsék a fentiek jelentőségét, mindig részletesen el szoktam magyarázni, hogy mi az ami különvagyon és mi az ami közös vagyonnak minősül.

A közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások tartoznak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek - de nem minősülnek külön vagyonnak. Ez magában foglalja a közös vagyontárgyak terheit és a közös vagyonból eredő tartozásokat is, amelyeket a házastársak egyenlő arányban viselnek. A házastársi közös vagyon a házastársakat fejenként egyenlő arányban illeti meg. Akkor is, ha az egyik házasfél 20 évet van otthon a gyerekekkel, míg a másik havonta több millió forintot keres.

Ezzel szemben a különvagyon olyan vagyontárgyakat foglal magában, amelyek kizárólag az egyik házastárs tulajdonát képezik. Ide tartozik 

• a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy,
• öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak,
• a személyes sérelemért kapott juttatások,
• a szellemi tulajdonból származó jogok (kivéve a vagyonközösség alatti díjakat), valamint
• a személyes használatra szánt szokásos vagyontárgyak;
• az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.

A különvagyonból származó nyereség, amennyiben a házassági életközösség alatt marad meg, a közös vagyon részévé válik. Igen, ha a különvagyoni lakást a feleség bérbeadja, a bérleti díj közös vagyon.

A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben!

Ha valaki nem szeretne alapvetően változtatni a fenti rendszeren, de egy-egy vagyontárgyat speciálisan kezelne - megteheti. A Kúria ezzel kapcsolatban kimondta, hogy nem ütközik a jóerkölcsbe a házassági vagyonjogi szerződés amiatt, hogy a közös-, illetve a különvagyon körét a törvénytől eltérően határozza meg (BH2011. 337.).

Házassági szerződés utólag a házassági életközösség alatt?

Gyakran felmerül ügyfelek részéről, hogy utólag már a házasság alatt házassági szerződésben rendezzék a vagyontárgyaik, főleg ingatlanok sorsát. A Ptk. 4:72. §-azt mondja, hogy a jövőre nézve zárható ki, hogy a házastársak között vagyonközösség álljon fenn, azonban nem tiltja semmi, hogy ezzel egyidőben rendelkezzenek az addig közösen előteremtett, a házastársi közös vagyonba tartozó vagyonelemeken fennálló közös tulajdonuk megszüntetéséről - adott esetben értékkiegyenlítéssel. A szerződésnek ezek a pontjai azonban csak akkor alkalmazhatóak jól, ha a felek a közös vagyon valamennyi eleméről rendelkeztek, a teljes házastársi közös vagyont megosztották.

Az ilyen igények főleg válást megelőző állapotban, sokszor párterápia mellett merülnek fel. Házassági szerződést utólag is lehet kötni, hiszen a Ptk. 4:63. § (1) bek. alapján a házassági szerződést az abban meghatározott időponttól kell alkalmazni - de ez az időpont lehet a megkötést megelőző is. Nem kizárt az sem, hogy egy-egy vagyontárgy külön vagyoni, vagy éppen közös vagyoni jellegét változtassa meg a férj és a feleség.

A Ptk. azonban megfogalmaz bizonyos korlátokat is, amelyek főleg az utólag megkötött szerződések kapcsán érvényesülnek:

1. A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben - a szerződés megkötése előtt keletkezett- kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
2. A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

Természetesen nem csak házassági szerződést lehet utólag kötni, a szerződés módosítása sem kizárt utólag. A harmadik személyekkel kapcsolatos rendelkezések pedig megismerési záradékkal kezelhetőek.

Lehet-e hitel elől menekülni a házassági szerződés segítségével?

Ahogy fent is írtam: az utólag megkötött házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a hitelezőt hátrányos helyzetbe hozná. Ha valaki egy ilyen szerződéssel érvelne azzal szemben, akitől kölcsönt kapott, a bíróság jó eséllyel nem neki adna igazat. Az egyik házasfél tehát nem vállalhatja át csak úgy a másik, korábban közös vagyon részét képező hitelét, és nem rendelkezhetnek úgy sem, hogy a hitelt biztosító vagyontárgyra a szerződéskötéstől a másik házastárs jogosult - vagyis az ilyen rendelkezések a hitelezővel szemben hatálytalanok (nem érvényesülnek).

Alkalmas-e a házassági szerződés a válás rendezésére?

Az első és legfontosabb tudnivaló: a közös vagyon megosztására irányuló szerződés nem házassági vagyonjogi szerződés, hiszen ez a szerződéstípus a házasfelek jövőjét hivatott rendezni. Ha már elérhető közelségbe került a válás, akkor az igazi megoldást egy házastársi közös vagyon megosztó szerződés lehet.

A házastársi közös vagyont megosztó szerződés lényege, hogy a vagyonközösséget úgy szünteti meg, hogy nem kell éveket tölteni egy házassági vagyonjogi perrel - bár a bontóper így sem "spórolható meg". A házastársi közös vagyont megosztó szerződést szintén közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Üzletrész a házastársi közös vagyonban

Ha egy Kft. üzletrésze házastársi közös vagyon, a bíróság házassági vagyonjogi perben a nem tag házastárs kérelmére az üzletrészt vagy üzletrészhányadot megoszthatja és részben/egészben a nem tag tulajdonába adhatja. Erről a vagyonmegosztás során a felek is megállapodhatnak. Fontos, hogy ilyenkor nem érvényesül a Kft. többi tagjának elővásárlási joga. 

Éppen a fentiek miatt egy megfelelő vagyonleltár felvételével, vagy közszerzeményi, illetve teljes vagyonelkülönítést eredményező házassági szerződés megkötésével az üzletrészek kizárólagos tulajdonjoga is megőrizhető.

Kell-e ügyvéd, vagy közjegyző a házassági szerződéshez?

Házasságot és házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek és csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Közokirati formában szerződést lényegében a közjegyzők tudnak létrehozni. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény alapján közjegyző által közokiratba foglalt házassági szerződés közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét. Erre az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat nem alkalmas.

Fontos tudni, hogy a törvényes rendszer választása mellett is felvehető a külön vagyon elemeit rögzítő vagyonleltár ez azonban nem minősül házassági szerződésnek - így ügyvéd sem kell hozzá.

A házassági szerződés közjegyzői díjszabása

A házassági szerződés közjegyzői díja a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet értelmében fix, hatósági ár. A közjegyzői díj több tételből áll össze, de ezek közül a legjelentősebbek a munkadíj és a költségátalány:

Tegyük fel, hogy mindkét házasfélnek van egy-egy lakása és némi értékpapírja is, összesen 100 000 000 Ft értékben: a munkadíj és a költségátalány összesen 556 360 Ft - és akkor még nem beszéltünk az oldalankénti nyomtatási díjról, leírási díjról, stb.

A házassági vagyonjogi szerződés díja ügyvédi ellenjegyzés esetén

Röviden: az ügyvédek a közjegyzői díjnál jelentősen olcsóbban szoktak házassági szerződést készíteni. Bonyolultságtól függően 100 000 - 350 000 Ft + Áfa közötti ügyvédi munkadíjra lehet számítani. Mi a fix díjakban hiszünk, ezért bruttó (FIX) díjért vállaljuk a házassági szerződések elkészítését.

Fontos, hogy az ügyvéd a szerződés tartalmáról felvilágosítást senkinek sem adhat - hiszen a szerződés léte és tartalma is ügyvédi titok.

A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása

Fontos, hogy a házassági vagyonjogi szerződésre (és az abban foglalt különvagyoni jellegre) harmadik személlyel szemben csak akkor lehet hivatkozni, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házassági szerződést - akár ügyvéd, akár közjegyző - készítette, a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyző jegyzi be a nyilvántartásba.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény értelmében a nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti és itt érhető el. A nyilvántartás – ellenkező bizonyításig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.

A vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzés költségtérítése 10 000 forint.

Összegzés

A házassági szerződés egy vagyonjogi megállapodás, amelyet a jegyesek, vagy akár már házas felek köthetnek, és ami lehetővé teszi számukra, hogy saját szabályokat állapítsanak meg vagyonuk kezelésére a házasság alatt és annak esetleges megszűnésekor. Ez a szerződés lehetőséget ad arra, hogy a felek eltérjenek a törvényes vagyonjogi rendszertől, amely a házasságkötéskor (az együttélés kezdetére nézve visszamenőleges hatállyal) lép életbe és közös vagyon keletkezését eredményezi. A házassági szerződés lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek előre meghatározzák, miként osztják meg vagyontárgyaikat és adósságaikat válás esetén, valamint hogy megőrizzék egyéni vagyontárgyaik különállását, ezáltal védve magukat bizonyos pénzügyi kockázatokkal szemben.

A szerződés megkötéséhez ügyvéd vagy közjegyző segítsége szükséges. A házassági szerződések országos nyilvántartásba való bejegyzése pedig lehetővé teszi, hogy a szerződés tartalma harmadik felekkel szemben is érvényesüljön.

Amennyiben további kérdése lenne, vagy házassági szerződéshez keres ügyvédet, vegye fel velünk a kapcsolatot!