Létezik a megtámadhatatlan végrendelet?

Milyen lépésekkel tehető egy végrendelet „gyakorlatilag” megtámadhatatlanná?

A "gyakorlatilag" megtámadhatatlan végrendelethez a formai érvényesség maximális biztosítása, a tartalmi egyértelműség, és a kötelesrész jogi kérdéseinek előzetes rendezése szükséges.

Ügyvédi, közjegyzői közreműködés

Közjegyzői okirat esetén a formai hiba esélye minimális. Még biztosabb azonban, ha ügyvédi készíti és ellenjegyzi a végrendeletet. Az ügyvédeknek jellemzően van polgári peres tapasztalata így, nem csak a formai, de a tartalmi hiányosságokat is előre ki tudják küszöbölni.

Tanúk megfelelő kiválasztása

A tanúk megfelelő kiválasztása a magánvégrendelet érvényességének és megtámadhatatlanságának kulcsa.

• Ne legyen érdekeltség.
• Lehetőleg ne legyen rokoni kapcsolat.
• Legyenek együtt jelen.

Egészségügyi dokumentáció

Idős vagy beteg örökhagyók esetén, jó a végrendelet mellett rendelkezésre áll orvosi dokumentáció, ami kitér arra, hogy az örökhagyó szellemi képességei alapján végrendelet tételére képes, vagy egy videófelvétel a végrendelkezésről (gyakorlati tanács).

Pontos, egyértelmű rendelkezések

• Ki örököl mit és milyen arányban?
• Mi történik, ha valamelyik örökös kiesik?

A végrendelet érvénytelenségének és hatálytalanságának leggyakoribb okai

Számos formai és tartalmi hiba vezethet érvénytelenséghez vagy hatálytalansághoz.

Formai hibák (nagyon gyakori)

• Más iratokkal ellentétben a két tanú együttes azaz egyidejű jelenléte szükséges.
• Saját kézzel írt végrendeletnél hiányzik az aláírás, vagy nincs sorszámozás (minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni!)
• Ügyvédi ellenjegyzés mellett nincsenek tanúk
• Szóbeli végrendelet szinte soha nem érvényes: életveszély kell + 30 napig hatályos

Tartalmi hibák

• Ellentmondásos rendelkezések.
• Nem tiszta, ki az örökös és milyen arányban.
• Hiányos kitagadás (ha nincs indok, a kitagadás érvénytelen)

Cselekvőképesség

Aki végrendeletet támad meg, az szinte mindig hivatkozik arra, hogy az örökhagyó belátási képessége hiányzott. A cselekvőképesség hiánya persze nem általános rossz egészségi állapotot, nem időskori feledékenységet, és nem a családtagok szubjektív megítélését jelenti.

Azt kell igazolni, hogy a végintézkedés megtételekor az örökhagyó nem volt képes felfogni

• hogy mit ír alá,
• annak mi a jogi következménye,
• mit tartalmaz a végrendelet,
• és milyen vagyoni döntéseket hoz.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• súlyos demencia, pszichiátriai állapot vagy akut tudatzavar miatt az örökhagyó nem ismeri fel a cselekedete következményeit;
• orvosilag igazolt olyan állapot lép fel, amely miatt nincs meg a belátási képessége;
• a végrendelet készítésének konkrét időpontjára nézve fennállt ez a tudatzavar.

Aláírás hamisságára lehet hivatkozni?

Fontos, hogy a végrendeleten az aláírás képe ne térjen el a végrendelkező szokásos írásképétől. Végső soron a bíróság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kéri ki az elhunyt írásmintáját, tehát ha úgy írunk alá, ahogy a személyi igazolványban szerepel, azzal hibát nem követünk el.

Az ügyvédi ellenjegyzés ezért is hasznos lehet: az ügyvéd az ellenjegyzést megelőzően ugyanis azonosítja a végrendeletet aláíró "leendő" örökhagyót.

A kötelesrész kérdése

A kötelesrész olyan törvényes minimum öröklési igény, amely akkor is megilleti a leszármazót, a házastársat vagy a szülőt, ha az örökhagyó végrendeletben kizárta őket az öröklésből.

A jelenlegi szabályok szerint a kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada.

Bár a végrendeletben az örökhagyó szabadon rendelkezhet a vagyonáról, a kötelesrész korlátot jelent: az érintett hozzátartozók ezt az összeget akkor is követelhetik, ha a végrendelet másként rendelkezik.

Milyen esetben lehet valakit kitagadni a kötelesrészből, és mik ennek a feltételei?

A kitagadás kizárólag végrendeletben tehető meg, és a végintézkedésnek kifejezetten tartalmaznia kell a kitagadás jogcímét. A törvény szigorúan meghatározza, hogy milyen okok alapozhatják meg a kötelesrész elvesztését. A csatolt jogi anyag alapján a következő esetekben lehet valakit kitagadni:

Érdemtelenség

Ha a kötelesrészre jogosult olyan súlyosan megsértette az örökhagyót (pl. életére tört, súlyos bűncselekményt követett el ellene), hogy törvényileg sem örökölhetne.
Ez automatikusan kizárná az öröklésből, a kitagadás csak rögzíti ezt.

Bűncselekmény az örökhagyó sérelmére

Ide tartozik minden bűncselekmény, nem csak az, ami az örökhagyó testi épségét, vagyonát vagy emberi méltóságát sérti. Nem csak élet elleni bűncselekmény lehet, pl. súlyos zaklatás, fizikai bántalmazás, zsarolás.

Súlyos bűncselekmény az örökhagyó közeli hozzátartozója ellen

Ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó gyermeke, szülője, házastársa vagy élettársa ellen követ el súlyos bűncselekményt, vagy egyenesen az életükre tör.
Sajnos néha ez is előfordul.

Tartási kötelezettség súlyos megsértése

Ha a kötelesrészre jogosult nem gondoskodott az örökhagyóról, amikor erre jogszabály alapján köteles lett volna (pl. idős szülő magára hagyása, ellátás megtagadása).
A gyakorlatban ez nehéz bizonyítási kérdés.

Erkölcstelen életmód

Csak akkor áll meg, ha tartós, a családra nézve súlyosan káros, társadalmilag is elítélendő magatartásról van szó (pl. rendszeres, súlyos kábítószerhasználat, bűnöző életmód).
Nem elég, ha valaki „csak nem szimpatikus”.

Jogerős szabadságvesztés, amelyet még nem töltöttek ki

A törvény úgy kezeli, hogy aki bűncselekmény miatt börtönben ül vagy még nem kezdte meg a büntetést, olyan magatartást tanúsított, amely alapján a kitagadás indokolható.

Elmulasztotta a segítségnyújtást az örökhagyó szükséghelyzetében

Ha egyértelmű volt, hogy az örökhagyónak segítségre van szüksége (egészségi vagy életveszélyes helyzetben), de az örökös ezt szándékosan megtagadta. Tipikusan: nem segít, amikor az örökhagyó beteg, idős, vagy más okból támogatásra szorul.

Nagykorú gyermek esetén: ha durván hálátlan magatartást tanúsít

Ez akkor alkalmazható, ha a gyermek magatartása súlyosan sérti az örökhagyó emberi méltóságát vagy jogos érdekét.

Szülő esetén: ha olyan magatartást tanúsít, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot

Ez jellemzően a gyermek ellen elkövetett súlyos mulasztás vagy bántalmazás. 

Összegzés

A végrendelet soha nem válik automatikusan „megtámadhatatlanná”, mert a bíróság csak a perben hivatkozott okokat vizsgálhatja, és az érvénytelenségre irányuló keresetet öt éven belül bárki benyújthat, aki érdekelt az öröklésben. A legtöbb jogvita formai hibákból, tanúzási hiányosságokból, keltezési és oldalszámozási problémákból vagy az örökhagyó végrendelkezési képességének vitatásából ered. A gondosan megírt, megfelelő alakiságokkal készített, következetes és egyértelmű végrendelet azonban jelentősen csökkenti a megtámadás esélyét. A joggyakorlat azt mutatja, hogy a valóban szakszerűen elkészített végrendeletek nagy többsége kiállja a bírósági vizsgálatot — de teljes garancia a támadhatatlanságra nem létezik.

Kriptoeszközökkel is rendelkezik? Tudta, hogy arra is végrendelkezhet?

Szeretne biztosra menni? Vegye fel velünk a kapcsolatot!