Élettársi vagyonjogi szerződés 2025-ben

Mit kell tudni az élettársi vagyonjogi szerződésről?

Az élettársi vagyonjogi szerződés egy írásbeli megállapodás, amely az élettársak közötti vagyoni viszonyokat rendezi az együttélés idejére és annak megszűnésekor. A szerződés csak akkor érvényes, ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalják! 

A felek szabadon kiköthetnek benne bármilyen olyan rendelkezést, amely jogszerű lenne házastársak között is. Például: közös vagy külön vagyon, tulajdonmegosztás szabályai, vállalkozásból származó bevétel kezelése. A szerződés a házassági szerződéshez hasonlóan harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha azt bevezetik a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, vagy ha a harmadik fél igazoltan tudott a szerződésről és annak tartalmáról.

Mikor érdemes élettársi szerződést kötni?

• Ha a pár közösen vásárol ingatlant, de az egyik fél nagyobb önerővel járul hozzá, vagy az ingatlan csak az egyikük nevén szerepel.
• Ha az egyik fél otthon marad a gyermekkel, és emiatt kiesik a munkaerőpiacról.
• Ha válás után a felek a gyakorlatban mégis együtt maradnak.
• Amennyiben az egyik fél jelentős vagyont hoz a kapcsolatba, amit meg szeretne őrizni különvagyonként.

Mi kerüljön az élettársi vagyonjogi szerződésbe?

Az élettársi vagyonjogi szerződés célja, hogy világosan rögzítse, ki mire jogosult a kapcsolat alatt és annak megszűnésekor:

• mi legyen a közös és a külön tulajdonszerzés feltétele?
• milyen arányban szerezzék a felek a közös tulajdont?
• a hitelek, tartozások hogyan minősülnek?

Nincs kötelező minta, a feleknek nagy szabadságot engedett a jogalkotó, de az alábbi elemeket érdemes jól átgondolni és beépíteni:

1. Vagyonmérleg

Fontos, hogy a szerződés tartalmazza, ki milyen vagyont vitt az életközösségbe (pl. ingatlan, megtakarítás, vállalkozás). Ez segít elkerülni a későbbi vitákat a különvagyon kérdésében, hiszen ilyenkor a szerződésben a felek kölcsönösen elismerik, hogy mi az, ami vitán felül különvagyon.

3. Lakáshasználat szabályozása

A közösen használt lakás további sorsa válás, szakítás esetére külön megállapodással is rendezhető. Ez különösen fontos, ha a lakás az egyik fél tulajdona, vagy ha a kapcsolatból gyermek is született.

4. Közreműködés a másik fél javára

Ha az egyik fél a másik vállalkozásában dolgozik, otthon marad a gyerekekkel, vagy lemond bevételekről a kapcsolat érdekében, érdemes ezt a szerződésben rögzíteni, és meghatározni, milyen módon illeti meg őt a vagyonszaporulatból részesedés.

5. Tartozások, kötelezettségek kezelése

Külön érdemes kitérni arra, hogy a felek egyéni tartozásai hogyan minősülnek (pl. hitel, kölcsön), és vállalnak-e felelősséget egymás adósságaiért.

Törvényes élettársi vagyonjogi rendszer

Ha az élettársak nem kötnek külön vagyonjogi szerződést, a hatályos Ptk. szerint önálló vagyonszerzőknek minősülnek – vagyis a vagyontárgyak "papíron" külön tulajdonban maradnak és nem is keletkezik élettársi közös vagyon. De: Az új Ptk. alapján az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Ez lényegében egy kötelmi, megtérítési igény, tehát nem a vagyont kell megosztani, csak a szaporulattal kell "elszámolni".

Nem számítható azonban a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Ha a volt élettárs nem tesz eleget a kérésnek, bíróság előtt polgári per indítható!

Ez az ún. „élettársi közszerzeményi rendszer”, amit a lenti szempontok szerint kell megítélni.

Mi számít közszerzeménynek?

• Az életközösség alatt keletkezett vagyonszaporulat (pl. ingatlan, megtakarítás, vállalkozásban keletkezett érték).
• Nem számít közösnek az, ami házastársaknál is különvagyonnak minősülne (pl. örökség, ajándék)! Önmagában tehát az élettársi viszony alatt történő szerzés nem eredményez közös vagyont.

Fontos, hogy nem kell, hogy az élettársak "közös kasszán" éljenek, külön-külön bankszámla mellett is megállapítható a közös szerzés.

Hogyan történik a megosztás?

• A szerzésben való közreműködés arányában (nem csak pénz számít!).
• Közreműködés lehet például: háztartás vezetése, gyermeknevelés, a másik élettárs vállalkozásában végzett munka.
• Ha a bíróság sehogy sem tudja megállapítani a közreműködés arányát, akkor felmerülhet, hogy egyenlő arányban kell osztozni a vagyonszaporulaton.

A Kúria Pfv. 21.018/2023/7. sz. precedensképes határozata alapján az élettársak szerzéshez való egyenlő hozzájárulása nem vélelmezhető, csak akkor alkalmazhatja a bíróság ezt a szabályt, ha sem bizonyítással, sem mérlegeléssel nem állapítható meg a hozzájárulási arány.

Kérhető már az élettárs tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése?

A kérdés eldöntéséhez először is azt kell megvizsgálni, hogy mikor keletkezett az élettársi kapcsolat: a 2014. március 15. előtt keletkezett élettársi kapcsolatokra ugyanis a korábbi Polgári Törvénykönyv (régi Ptk.) rendelkezései az irányadók. Ez szerint az élettársak az együttélésük során a szerzésben való közreműködésük arányában szereztek közös tulajdont. A Régi Ptk. alapján az élettárs dologi igénnyel léphetett fel.

Az új Ptk. alapján azonban nincs közös vagyon, de az élettárs az életközösség alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását követelheti. Ez alapvetően egy kötelmi igényt eredményez, azaz nem konkrétan ki kell adni a vagyonszaporulatot, hanem lényegében az értékét kell megtéríteni. Új Ptk. alatt létrejött élettársi kapcsolatokban az élettárs nem válik ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonossá.

A jelenlegi (2013. évi V. törvény – új Ptk.) Polgári Törvénykönyv szabályai alapvetően csak a hatálybalépését követően (azaz 2014. március 15. után) keletkezett jogviszonyokra és jognyilatkozatokra vonatkoznak. Azonban ha az élettársi kapcsolat megszakítás nélkül fennállt a törvény hatálybalépése után is, akkor például 

• az élettársi tartásra vagy a
• lakáshasználatra vonatkozó szabályok alkalmazásánál a korábbi együttélési idő is beszámít.

Közös tulajdon csak a 2024. március 15. előtt indult kapcsolatokban

Az élettársi kapcsolat alatt vásárolt ingatlanon ugyan az szerez tulajdoni lapon is megjelenő tulajdont, aki a vételárat ténylegesen fizette, de ha az egyik élettárs ilyen irányú igénnyel lép fel, a bíróság megállapíthatja, hogy az élettárs tulajdonjogi igénye – ha a pénz tőle származott, és egyértelműen nem állapítható meg ajándékozási szándék – bejegyzés nélkül is fennáll. Az élettárs törvény alapján szerzett tulajdonjoga a bírói gyakorlat alapján ugyanis ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjog. Mire lehet hivatkozni?

A Pfv.VI.20.797/2017/6. sz döntés alapján az élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett ingatlanra a tulajdoni igény, ami – mint az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjog bejegyzése iránti igény – a régi Ptk. 116. § (1) bekezdése, illetve a Ptk. 5:37. §-a alapján érvényesíthető. A Ptk. 5:37. § ugyanis így fogalmaz: Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása (HÉVSZENY)

A HÉVSZENY egy országos, közhiteles nyilvántartás, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. Ide lehet bejegyeztetni a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, ha a felek azt szeretnék, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben is hatályos legyen.

Aki jogi érdeket valószínűsít, betekinthet a nyilvántartásba – például ha ingatlant venne, és tudni szeretné, van-e a tulajdonosnak vagyonjogi szerződése. A közjegyző tanúsítványt állíthat ki arról is, hogy valaki szerepel-e a nyilvántartásban vagy sem.

Fontos tudni, hogy az élettársi vagyonjogi szerződés nem automatikusan kerül be a nyilvántartásba – a feleknek külön kell kérniük.

Mi az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása, és milyen hatása van a vagyonjogi megítélésre?

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (ÉNYNY) egy közjegyző által vezetett hivatalos nyilvántartás, amelyben a párok saját nyilatkozatukkal igazolják élettársi kapcsolatukat. Ennek jogi jelentősége, hogy egy ún. vélelmet keletkeztet az élettársi kapcsolat fennállására (tehát nem az élettársi vagyonjogi szerződésekre) vonatkozóan – vagyis ha szerepelnek a nyilvántartásban, a bíróság vélelmezi, hogy valóban életközösségben élnek. A vélelemmel szemben persze lehetséges az ellenbizonyítás.

Fontos azonban tudni, hogy az élettársi kapcsolat nem a nyilvántartásba vétellel jön létre, hanem a közös életvitellel. Ugyanígy, a nyilvántartásból való törlés önmagában nem bizonyítja a kapcsolat megszűnését. Ezért vagyonjogi kérdésekben (például szakítás utáni igényérvényesítésnél) önmagában az ÉNYNY-bejegyzés vagy törlés nem elég – az valós életközösséget kell bizonyítani.

Mi történik, ha az élettársak mégis összeházasodnak?

Ha az élettársak később házasságot kötnek, akkor a házassági vagyonjogi rendszer visszamenőlegesen, az életközösség kezdetétől hatályosul. Ez azt jelenti, hogy nem a házasság napjától, hanem attól az időponttól számít a házastársi vagyonközösség, amikor az élettársi együttélés megkezdődött. 

A törvény ugyanis vélelmezi, hogy a házassággal az életközösség már korábban fennállt. Ezért különösen fontos lehet egy vagyonjogi szerződés már az élettársi életszakaszban, ha a felek eltérő rendelkezést szeretnének, például az együttélés egyes szakaszait külön kezelni.

Összegzés

Az élettársi vagyonjogi szerződések általában teljes vagyonelkülönítésről szólnak, holott akár abban is megállapodhatnak a felek, hogy a házastársakhoz hasonlóan teljes egészében közös vagyonszerzők. 

A szerződést célszerű még az együttélés megkezdése előtt vagy annak korai szakaszában megkötni. Fontos, hogy a felek nyíltan beszéljenek vagyoni helyzetükről és elvárásaikról. Ügyvéd segítségével biztosítható, hogy a szerződés megfeleljen a jogszabályoknak és a felek érdekeinek.

Élettársi vagyonjogi szerződést kötne és ügyvédet keres? Vegye fel velünk a kapcsolatot!