1 milliós támogatás közszolgálati dolgozóknak - megjelent a Közlönyben az Otthontámogatásról szóló rendelet!

Mire használható fel az Otthontámogatás?

A korm. rendelet értelmében lakhatási cél az otthontámogatásra jogosult személy

• tulajdonában álló vagy
• tulajdonába kerülő, illetve
• épülő 

magyarországi lakóingatlanra hitelintézettől felvett fennálló lakáskölcsön-szerződéséhez szükséges 

• önerő biztosítása, továbbá
• ilyen ingatlanra kötött és ezen ingatlan megszerzésére, létesítésére irányuló lakáskölcsön-szerződésében foglalt törlesztési kötelezettség teljesítése.

Mit vehetek az önerőt kiegészítő támogatás segítségével?

• használt lakást
• új lakást

Építési hitelre felvehetem?

Igen. Támogatható a lakóingatlan saját célra történő építése vagy építtetése is.

Mire nem vehetjük fel az otthontámogatást?

• felújítási hitel törlesztésére
• nyaraló, garázs, tároló vásárlásra
• nem magyarországi lakás vásárlásra

Mi minősül lakáskölcsön-szerződésnek?

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott

• lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint
• lakáscélú zártvégű pénzügyi lízingszerződés.

Lakáskölcsön-szerződésnek kell tekinteni a lakás-előtakarékossággal kombinált hitelszerződést is, amennyiben annak célja magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése.

Munkáltatói kölcsönre nem vehető fel!

Nem minősül Otthontámogatásra jogosító lakáskölcsön-szerződésnek a munkáltató által nyújtott munkáltatói
kölcsön.

Lakástakarékpénztári kölcsönre jó lesz?

Lakástakarékpénztártól felvett lakáskölcsön vagy áthidaló kölcsön esetén az Otthontámogatást a lakás-előtakarékossági szerződés kedvezményezettje is felhasználhatja 

• a tulajdonában álló vagy
• tulajdonába kerülő, illetve
• épülő 

magyarországi lakóingatlanra felvett fennálló kölcsönszerződéséhez szükséges önerő biztosítására, ilyen ingatlanra kötött és ezen ingatlan megszerzésére irányuló kölcsönszerződésben foglalt törlesztési kötelezettség teljesítésére, továbbá az áthidaló kölcsönhöz kapcsolódó megtakarítás teljesítésére.

Kell, hogy az igénylőnek tulajdonrésze legyen a lakásban, amire a támogatást felveszi?

Igen. A rendelet-tervezet alapján a lakhatási cél az Otthontámogatásra jogosult tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra 

• hitelintézettől felvett fennálló lakáskölcsön-szerződéséhez szükséges önerő biztosítása, továbbá
• ilyen ingatlanra kötött és ezen ingatlan megszerzésére, létesítésére irányuló lakáskölcsön-szerződésében foglalt törlesztési kötelezettség teljesítése.

Több hitelt is fizethetek belőle?

Igen. Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződéshez is felhasználható.

Nem használható fel a támogatás előtörlesztésre!

Az alábbi esetekben nem igényelhető a támogatás:

• előtörlesztésre (korábbi végtörlesztés),
• a havi törlesztőrészletet meghaladó egyösszegű befizetésre.

👉 Tehát kizárólag a normál havi fizetési kötelezettségek fedezésére szolgál, nem hitel-előfizetésre vagy lezárásra.

Igénybe vehető az otthontámogatás, ha a jogosult "csak" adóstárs a hitelszerződésben?

Az Otthontámogatás hatályos – hitelintézettel kötött – lakáskölcsön-szerződésben foglalt lakáskölcsön-szerződésből eredő tartozás törlesztéséhez, vagy zártvégű lízingdíj fizetéséhez, vagy b) lakóingatlan megszerzéséhez szükséges önerő (a továbbiakban: önerő) teljesítéséhez igényelhető. 

A rendelet tervezet nem korlátozza a felhasználást azokra az esetekre, amikor a jogosult a kölcsönszerződésben "adós" pozícióban szerepel, sőt, a 8. § (4) bek. alapján az adós és az adóstárs Otthontámogatása – ha mindketten jogosultak – együttesen is felhasználható ugyanazon lakáskölcsön-szerződés céljára.

Reméljük, hogy a fenti kérdésre a rendelet végleges szövege kielégítő választ ad.

Mit jelent az adóstárs?

Egy kölcsönszerződésben gyakran szerepel a "főadós" mellett egy adóstárs is. Ilyenkor a felek egyetemleges adóstársi kötelezettséget vállaltak a kölcsönüket biztosító pénzügyi szolgáltató felé. Az adóstárs tehát pont olyan adós, mint a "társa".

Általában az a főadós, akinek a "nevén lévő" bankszámláról a bank a törlesztőrészleteket levonja. A bank felé azonban ez nem változtat adóstársi egyetemleges kötelezettségvállaláson. 

Az Otthontámogatás összege (éves keret)

• Maximum összege:
  🎯 nettó 1.000.000 Ft / év / jogosult.
• Arányosítás:
  Ha a jogosultság nem áll fenn egész évben, az összeg időarányosan jár (pl. ha valaki júliusban kezd dolgozni az adott munkáltatónál, akkor kb. 500.000 Ft-ra jogosult).
• Kivételes eset:
  Ha a jogviszony halál miatt szűnik meg, a teljes éves, nettó 1 millió forint még igénybe vehető.

2026 után is várható, hogy igénybe vehető a támogatás?

Az Otthontámogatás abban az évben vehető igénybe, amely évben annak forrása az adott évi központi költségvetésben rendelkezésre áll. 2026. évre tűnik biztosnak, hogy a közszolgálati dolgozók felvehetik a támogatást.

Mikor és hogyan vehető igénybe?

Az Otthontámogatást a munkáltatónál kell igényelni, a tárgyhónapra vonatkozóan legkésőbb a hónap első napjáig. Az Otthontámogatásra jogosult az Otthontámogatás igénybevételére vonatkozó szándékát a Korm. rendelet 1. melléklet szerinti adatok közlésével a munkáltatónál jelenti be, de eltérő formanyomtatvány is rendszeresíthető.

• Az Otthontámogatás csak abban az évben használható fel,
  amikor az adott évi költségvetésben fedezet van rá.
• Feltétel, hogy a jogosult munkáltatója (vagy fenntartója):
  • regisztráljon a programba, és
  • bejelentse az igényt az előírt módon (3. § és 4. § szerinti regisztrációs folyamat).

Hova utalják?

Az Otthontámogatást a munkáltató a Kincstári folyósítás tárgyhavi utalását követően utalja az Otthontámogatásra jogosult fizetési számlájára.

Mi történik, ha a lakásvásárlás nem valósul meg?

Ha az önrész célú támogatás igénybevétele után a lakásvásárlási vagy építési szerződés 180 napon belül nem jön létre, akkor a jogosult köteles a folyósított összeget visszafizetni a munkáltatónak.

Hogyan és mikor utalja a munkáltató a támogatást?

A munkáltató az Otthontámogatást a Magyar Államkincstár utalását követően fizeti ki,
a 10. §-ban meghatározott szabályok szerint:

• hitelcél esetén havonta,
• önrész cél esetén egy összegben.

A szabályok röviden

Csak rendszeres havi törlesztőrészlet vagy lízingdíj fizetésére fordítható az alábbiak szerint:

Mikor kezdhető meg a folyósítás?

• A munkáltató legkorábban az első törlesztőrészlet esedékességi napján folyósíthatja a támogatást.
• A támogatás mindig a bank felé kerül átutalásra, a jogosult közvetlenül nem kapja kézhez.

Hogyan történik a kifizetés (havi rendszeresség)?

• hiteltörlesztésre szánt támogatást a munkáltató:
  • havonta,
  • legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig utalja,
  • az adott hónapra előírt törlesztőrészlet (vagy részösszeg) mértékében.
• Egy hónapra legfeljebb az éves keretösszeg 1/12 része folyósítható.
• Az utolsó havi folyósítás minden év decemberében történik.

Önerő-támogatás (lakásvásárlás, építés esetén) menete

• Az önrészhez nyújtott támogatást a munkáltató egy összegben fizeti ki.
• A kifizetés határideje:
  👉 az információk (pl. adásvételi szerződés, hiteladatok) átadását követő 15 munkanapon belül.

Későn bejelentett hiteltörlesztési igény

• Ha a jogosult késve jelenti be igényét, de az adott év egészében jogosult volt,
  akkor visszamenőlegesen is megkapja az elmaradt hónapokra járó támogatást.
• Ezt az összeget a munkáltató egy összegben, a következő havi folyósítással együtt fizeti ki.

Otthontámogatás jogosultsági feltételei – röviden

Az Otthontámogatás automatikusan jár minden jogosultnak, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik, illetve tartós távolléten van, de nem igényelhető próbaidő alatt, több helyről párhuzamosan, vagy ha már más adómentes lakhatási támogatást kap.

A támogatás alanyi jogon jár

Ha valaki megfelel az Otthontámogatásra vonatkozó feltételeknek (pl. közszféra, egyházi vagy egészségügyi dolgozó stb.),
akkor alanyi jogon jogosult a támogatásra – vagyis nem mérlegelés kérdése, hanem jár, amennyiben a munkáltató regisztrált, és az igénylést a rendelet szerint benyújtják.

KHR státusz, köztartozás kizár a jogosulti körből?

Nem. A rendelet-tervezet erre nem tesz utalást.

Tartós távollét alatt is jár

A támogatás akkor is megilleti a jogosultat, ha tartós távolléten van (pl. GYES, GYED, betegszabadság vagy fizetés nélküli szabadság).

Részmunkaidős foglalkoztatott esetén arányos

Ha valaki részmunkaidőben dolgozik, a támogatás arányosan jár a munkaidő mértéke szerint.
👉 Példa: ha valaki félállásban dolgozik, akkor az éves 1 millió Ft helyett 500.000 Ft-ra jogosult.

Adós és adóstárs támogatása összevonható

Ha egy házaspár vagy élettárs közösen vett fel lakáshitelt, és mindketten jogosultak Otthontámogatásra,
akkor összevonhatják a támogatást, és ugyanarra a lakáshitelre együtt is felhasználhatják.

Ez csak akkor lehetséges, ha:

• az adós és adóstárs már a hitelszerződés megkötésekor is szerepeltek a szerződésben,
• és mindketten az ingatlanszerző felek.

Több hitelhez is felhasználható

Az éves keretösszeg (legfeljebb 1.000.000 Ft) megosztható több lakáshitel között is.

Lakáskölcsönnek számít-e az ingatlanfedezetű, szabad felhasználású jelzáloghitel?

Az Otthontámogatás hatályos magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez felhasznált hitel törlesztéséhez használható fel. A hitelcél számít: ha szabad felhasználású (azaz nem lakáscélú) a hitel, akkor hiába jelzálog a fedezet, ez a kölcsön nem alkalmas a támogatás felvételére.

Korlátozások – ki nem veheti igénybe

1. Próbaidő alatt nem jár a támogatás
   (kivéve, ha a rendelet 13. § (4) bekezdése szerint más szabályt alkalmaznak).
2. Több jogviszony esetén csak egyet lehet választani
   – ha valaki több helyen is jogosult lenne (pl. pedagógus és önkormányzati képviselő is),
   akkor egy jogviszony alapján veheti igénybe.
3. Nem jogosult, aki már részesül
   a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 71. § (1b) szerinti
   lakhatási támogatásban (pl. más adómentes munkáltatói lakhatási juttatásban).

Otthontámogatásra jogosult személyek

Otthontámogatásra az a személy jogosult, aki az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik, és akinek a munkáltatója regisztrált a programban.

Nem számít, hogy valaki közfeladatot ellátó személynek minősül-e vagy sem, a lényeg, hogy a munkáltatója olyan státuszú-e, akit a rendelet felsorol ÉS aki 3. és 4. § szerinti regisztrációnak és igénybejelentésnek eleget tett.

Állami szektorban dolgozók

• Olyan személy, aki törzskönyvi jogi személynél (tehát állami vagy önkormányzati szervnél, intézménynél) munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
• Ideértve:
  • rendvédelmi dolgozókat (rendőrök, tűzoltók stb.),
  • katonákat (hivatásos vagy szerződéses),
  • polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjait, illetve azokat, akik rendelkezési állományban vannak.

Ha nem biztos benne, hogy a munkáltatója törzskönyvi jogi személye-e, akkor a MÁK honlapján ellenőrizheti.

Egyházi és alapítványi fenntartású közfeladatot ellátó intézmények dolgozói

• Az jogosult, aki felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi feladatot ellátó intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
• Az intézmények fenntartója kötelezően:
  • bevett egyház vagy annak belső jogi személye, vagy
  • az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (6) szerinti szervezet, vagy
  • közérdekű vagyonkezelő alapítvány (pl. alapítványi egyetemek fenntartói).

Egyházi szolgálati jogviszonyban állók, akik részt vesznek az ilyen közfeladat-ellátásban (pl. egyházi iskolákban tanítók, lelkészek, kórházi lelkigondozók stb.).

Közfoglalkoztatottak (közmunkások)

A közfoglalkoztatott az a személy, aki a közfoglalkoztatási program keretében munkaviszony jellegű jogviszonyban áll egy közfoglalkoztatóval, és a munkaerőpiacra való visszavezetést szolgáló foglalkoztatásban vesz részt.

A közfoglalkoztatás célja, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítson azoknak, akik tartósan nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában, és segítse őket abban, hogy visszatérjenek a nyílt munkaerőpiacra.

Az alábbi szervezetek foglalkoztathatnak közfoglalkoztatottat:

• helyi és nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása
• költségvetési szerv (pl. iskolák, kórházak, hivatalok)
• egyházi jogi személy
• közhasznú jogállású szervezet
• civil szervezet
• az állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével, fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezet
• vízitársulat
• erdőgazdálkodó – meghatározott közfeladatokra (pl. erdőtakarítás, turistautak karbantartása, tűzmegelőzés stb.)
• szociális szövetkezet (ha a közfoglalkoztatási program célja szociális feladat ellátása)
• vasúti pályahálózat-működtető (pl. pályatisztítás, növényzetkarbantartás)
• a kötelező önkormányzati feladatot ellátó, törvényben kijelölt közérdekű szolgáltató
• start szociális szövetkezet

Nevelőszülők

Akik nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak.

Egészségügyi dolgozók, akik:

• az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer hatálya alá tartoznak, és
• olyan egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak, amely a kormány által kijelölt jegyzékben szerepel.

Egészségügyi dolgozók

Otthontámogatásra jogosultak az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknak a Kormány rendeletében meghatározott jegyzékében szereplő egészségügyi szolgáltatóval 

• egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy
• munkaviszonyban álló, 

az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozó vagy egészségügyben dolgozó.

Háziorvosok, házi gyermekorvosok és alapellátó fogorvosok

Otthontámogatásra jogosult a

• praxisjoggal rendelkező háziorvos,
• házi gyermekorvos és
• alapellátást végző fogorvos, 

aki az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti feladatellátási szerződés alapján ellátást nyújt, ideértve az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvosokat és alapellátást végző fogorvosokat is.

Mi a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező háziorvosokkal?

Az Otthontámogatásra jogosult  a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött, területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező háziorvosi szolgáltató háziorvosa is, aki a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételekkel a bejelentkezett biztosítottak folyamatos háziorvosi ellátását vállalja.

Az asszisztensek is jogosultak?

Az Otthontámogatásra jogosult a háziorvosi ellátáshoz, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó is.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 

A BME munkavállalói.

HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, illetve annak kutatóközpontjával vagy kutatóintézetével munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy is jogosult.

Önkormányzati tisztségviselők

Polgármesterek, közgyűlési és képviselő-testületi tagok is jogosultak az otthontámogatásra.

Az érintett személy csak akkor jogosult az Otthontámogatásra, ha
👉 a munkáltatója regisztrált a rendelet 3. és 4. §-a szerinti nyilvántartásba és igénybejelentésbe.

❌ Otthontámogatásra nem jogosult személyek

Nem jogosultak otthontámogatásra a következők:

• Megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján dolgozók
  • Aki nem munkaviszonyban, hanem megbízási vagy vállalkozási szerződéssel dolgozik valamely jogosult intézménynek (pl. iskolának, kórháznak, önkormányzatnak stb.),
  • nem tekinthető jogosultnak, még akkor sem, ha ténylegesen ugyanazt a feladatot látja el, mint az alkalmazottak.
    👉 Példa: ha valaki egy állami iskolában óraadó tanárként csak megbízással dolgozik, nem jogosult.
• A miniszterelnök.
• A miniszter.
• Az államtitkár.
• Az önkéntes tartalékos katona, de csak ezen jogviszonya alapján nem jogosult.
  👉 Tehát ha valaki például civil foglalkozása alapján jogosult lenne (pl. pedagógus vagy közfoglalkoztatott), attól még kaphat támogatást, de nem a katonai tartalékos jogviszonyára hivatkozva.

Szintén nem jogosult az igénylésre

• Aki az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatásban részesül.
• A próbaidőn lévő foglalkoztatott.

Mi az a lakhatási támogatás?

Az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás (tehát, ami kizár az Otthonteremtési támogatásból) a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának béren kívüli juttatásként lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott lakhatási támogatás.

Mit kell tudni a munkáltatói regisztrációról?

Az Otthontámogatás igénybevételének feltétele, hogy az Otthontámogatásra jogosult munkáltatója vagy
a munkáltató fenntartója elvégezze a kormányrendeletben előírt bejelentést és regisztrációt. 

Ki végzi el a munkáltatói regisztrációt?

Azaz államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltatót
a Kincstár automatikusan szerepelteti a munkáltatói regiszterben. 

Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe nem tartozó jogi személy munkáltató 2025. december 15. napjáig elektronikus úton bejelenti a Kincstár részére, hogy Otthontámogatást kíván nyújtani az általa foglalkoztatott Otthontámogatásra jogosultak számára. A fenntartóval rendelkező munkáltató az előzetes igénybejelentést a fenntartójánál
teszi meg. A Kincstár a munkáltatókról és fenntartókról nyilvántartást vezet.

A Kincstár a munkáltatói regiszterbe történő regisztrációra adatlapot rendszeresít, amelyet a honlapján közzétesz.

Kinél kell regisztrálni a munkáltatókat?

A közfeladatot ellátó szervek nyilvántartását vezető adatkezelői feladatok ellátását végző szerv munkáltatónként eltérő.

Magyar Államkincstár (Kincstár)

Ide kell regisztrálnia annak a munkáltatónak, amelynél az alábbi személyek dolgoznak:

• 1. § (1) a) pont: törzskönyvi jogi személyek dolgozói, ideértve:
  – rendvédelmi szervek hivatásos állománya (ha nem rendvédelmi szervnél teljesít szolgálatot)
  – hivatásos vagy szerződéses katonák
  – polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya
• 1. § (1) e) pont: nevelőszülők
• 1. § (1) i) pont: polgármesterek, közgyűlési és képviselő-testületi tagok

Magyar Államkincstár + miniszterelnök általános helyettesét segítő minisztérium + Oktatási Hivatal + NSZFH + NEAK

Ezekhez kell regisztrálnia a következő intézmények fenntartóinak / munkáltatóinak:

• 1. § (1) b) pont:
  köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi intézmények dolgozói,
  ahol a fenntartó:
  – bevett egyház vagy egyházi jogi személy
  – 1997. CXXIV. tv. 6. § (6) szerinti szervezet
  – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány
• 1. § (1) c) pont:
  az a) és b) pont szerinti intézményekben szolgálatot vagy egyházi jellegű közfeladatot ellátó személyek

Közfoglalkoztatásért felelős miniszter minisztériuma

Ide kell regisztrálni:

• 1. § (1) d) pont: közfoglalkoztatottak munkáltatóinak

Egészségügyért felelős miniszter minisztérium + NEAK

Itt történik a regisztráció az alábbi kör esetén:

• 1. § (1) f) pont:
  egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló egészségügyi dolgozók – a kormányrendeletben szereplő jegyzék szerinti szolgáltatóknál
• 1. § (1) g) pont:
  praxisjoggal rendelkező háziorvosok, gyermekorvosok, fogorvosok (önálló tevékenység + önkormányzattal kötött szerződés)
• 1. § (2)–(3) bekezdés:
  területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok, és az alapellátáshoz kapcsolódó önálló egészségügyi tevékenységet végzők munkáltatói

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A regisztráció helye:

• 1. § (1) h) pont:
  a BME-vel munkavégzési jogviszonyban álló személyek munkáltatója (azaz maga az egyetem)

Felsőoktatásért felelős minisztérium

Ide tartozik:

• 1. § (1) j) pont:
  a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és annak kutatóintézetei

Az Otthontámogatás visszafizetésének szabályai

Munkaviszony megszűnése

Közszolgálaton belüli jogviszonyváltás esetén nincs visszafizetési kötelezettség. Még akkor sem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha az új munkáltatónál próbaidőt állapítanak meg. Egyéb esetekben ezzel kell számolni:

Ha a munkaviszony 6 hónapon belül megszűnik

Ha a jogosult a támogatás első folyósításától számított 6 hónapon belül:

• felmond,
• közös megegyezéssel megszünteti a munkaviszonyát (saját kezdeményezésére),
  vagy
• a munkáltató a jogosult hibájából szünteti meg a jogviszonyt,

akkor az addig kapott teljes támogatást vissza kell fizetni,
👉 a visszafizetéskori jegybanki alapkamattal növelve.
A visszafizetés határideje: a jogviszony megszűnésétől számított 1 hónap.

Ha a munkaviszony 6–12 hónapon belül szűnik meg

Amennyiben a megszűnés 6 hónapon túl, de 1 éven belül történik,
a jogosultnak nem a teljes támogatást, hanem időarányos összeget kell visszafizetnie.
👉 Tehát minél közelebb van az 1 évhez, annál kisebb a visszafizetendő rész.

Munkáltatói felmondás a dolgozó hibájából

Ha a munkáltató a jogosult hibája miatt (pl. fegyelmi vétség, szerződésszegés) szünteti meg a jogviszonyt,
akkor ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az önkéntes felmondás esetén:
6 hónapon belül teljes, 6–12 hónap között arányos visszafizetés.

Jogosulatlan igénybevétel esetén

Ha valaki jogosulatlanul vette igénybe az Otthontámogatást,
akkor a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie,
👉 megnövelve a visszafizetéskori jegybanki alapkamattal.

Év végi ellenőrzés és túlfizetés

• A munkáltató minden év december 31-ig kimutatást készít a kifizetett támogatásról.
• Ha kiderül, hogy a jogosultnak többet fizettek, mint amennyit a havi törlesztőrészletek alapján megillette volna,
  akkor a különbözetet vissza kell fizetni.
  👉 Példa: ha a havi törlesztés 120.000 Ft, de 150.000 Ft támogatást utaltak, a 30.000 Ft különbözetet vissza kell téríteni.

A lakáshitel-szerződés megszűnése esetén

Ha a lakáskölcsön-szerződés:

• érvénytelen (semmis),
• felbontják, vagy
• a jogosult eláll tőle,

akkor a támogatás teljes összegét vissza kell fizetni, jegybanki kamattal növelten, ha:

1. ez a jogosult döntéséből vagy hibájából ered, és
2. két éven belül történik a szerződés megkötésétől számítva.

Késedelmes törlesztés vagy nemfizetés

• Ha a jogosult nem fizeti a törlesztőrészletet, vagy több mint 3 hónap késedelembe esik,
  akkor a meg nem fizetett időszakra kapott támogatást vissza kell téríteni.

Jogosultság elvesztése

• Aki 3 hónapot meghaladó késedelembe esik, elveszíti az Otthontámogatás alanyi jogát,
  tehát további támogatásban nem részesülhet.
• Ha a jogosult elmulasztja a bejelentést, akkor a munkáltató megszünteti a támogatás folyósítását a jövőre nézve is.

Hogyan adózik az 1 milliós támogatás?

Az Otthontámogatás éves keretösszege jogosultanként legfeljebb nettó egymillió forint.

Az Otthontámogatás nem számít adómentes juttatásnak, hanem a béren kívüli juttatások szabályai szerint adózik. Ez azt jelenti, hogy a támogatás után közterhet kell fizetni, de nem a munkavállaló, hanem a munkáltató fizeti meg azt, vagyis maximálisan 1 000 000 Ft-ot kell kézhez kapnia a jogosultnak, efelett az adót az állam fizeti.

A béren kívüli juttatások után jelenleg:

• 15% személyi jövedelemadó, és
• 13% szociális hozzájárulási adó (szocho)
  fizetendő a munkáltató részéről (összesen: bruttó 128,35% költség).

Ki viseli az adót és a közterheket?

A támogatás közterheit az a szervezet (munkáltató vagy fenntartó) fizeti, amely a dolgozó részére a támogatást az Államkincstártól lehívja.

Ez a szerv köteles:

• az adó megállapítására,
• bevallására, és
• megfizetésére.

Összegzés

Az Otthontámogatás a lakásvásárlás, építés vagy hiteltörlesztés segítését szolgálja.

Felhasználható:

• lakáshitel törlesztésére (vagy lízingdíjra), vagy
• lakásvásárlás/építés önrészének kifizetésére.

A támogatás összege

• Évente legfeljebb nettó 1.000.000 Ft/fő járhat.
• Ha a jogviszony év közben kezdődik vagy megszűnik, az összeg időarányos.
• Haláleset esetén is jár a teljes éves összeg.

Főbb feltételek

• Csak magyarországi ingatlan esetén jár.
• Egy naptári évben vagy hitel-, vagy önerő-célra használható.
• A támogatás alanyi jogon jár, ha a feltételek teljesülnek.
• Próbaidő alatt nem igényelhető (kivétellel).

Az Otthontámogatást vissza kell fizetni, ha a jogosult 6 hónapon belül elhagyja a munkahelyét vagy hibájából felmondanak neki, 6–12 hónap között időarányosan, de ha csak munkáltatót vált a közszférán belül, a támogatás folytonos marad és nem kell semmit visszatéríteni.

Az Otthontámogatást a munkáltatón keresztül, havonta vagy egyszeri alkalommal lehet igényelni, a lakáscél pontos megjelölésével és az előírt igazolások benyújtásával. Ha a lakásvásárlás 180 napon belül nem valósul meg, a támogatást vissza kell fizetni.

Az Otthontámogatást vissza kell fizetni, ha a jogosult nem fizeti a hitelt, hibájából megszünteti a szerződést, vagy jogosulatlanul kapott összeget, és ilyen esetekben a jövőbeni támogatási jogosultságát is elveszítheti.