Gépjármű adásvételi szerződés

Mit kell tartalmaznia a gépjármű adásvételi szerződésnek?

A 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet határozza meg, milyen tartalmi elemekkel használható fel a tulajdonjog-változásról szóló teljes bizonyító erejű magánokirat a közlekedési igazgatási eljárásban.

A szerződésben szerepelnie kell:

• A jogügylet jogcímének, például annak, hogy a tulajdonjog adásvétellel száll át.
• A jármű gyártmányának, rendszámának és alvázszámának.
• Az eladó és a vevő adatainak. Magánszemélyeknél fel kell tüntetni a családi és utónevet, a születési helyet és időt, az anya születési nevét, az állampolgárságot, a személyazonosító okmány típusát és számát, valamint a lakcímet. Cégek esetén a cégnév, a képviselő neve, a székhely vagy telephely és a cégjegyzék- vagy nyilvántartási szám szükséges.
• A forgalmi engedély és a törzskönyv sorszámának, vagy a hiányzó okmány esetén a hiány okának.
• A jármű birtokbaadásának időpontjának és a kilométeróra állásának a birtokba vételkor.
• A tulajdonjog-változás hatálybalépési napjának.
• A felek bejelentési kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatainak, valamint annak, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba vételéhez és az esetleges késedelmes vagy elmaradt bejelentéshez kapcsolódó joghatásokat és következményeket.
• Adott esetben annak, hogy a jármű tulajdonjoga bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyonba tartozik-e.

A szerződésnek teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie. Főszabály szerint mindkét fél aláírja. A rendelet meghatároz egyes kivételeket, például bizonyos vételi vagy visszavásárlási jogok érvényesítésekor, valamint pénzügyi lízing esetén.

Használt autók esetén szokás foglalót adni?

Igen, használt gépjármű adásvételnél elég gyakori a foglaló, de nem kötelező. Akkor szokás adni, ha a vevő le akarja foglalni az autót pár napra, amíg intézi például az eredetiségvizsgálatot, biztosítást, hitelt, szerelős átvizsgálást vagy az átíráshoz szükséges időpontot.

A lényeg: csak akkor legyen „foglaló”, ha ezt a szerződés vagy írásos megállapodás egyértelműen így nevezi és így szabályozza. Ha csak annyi szerepel, hogy „átadott 200 000 Ft-ot”, abból később vita lehet, hogy foglaló volt-e vagy egyszerű előleg.

Foglaló vagy előleg?

• Foglaló: biztosíték jellegű. Ha a vevő hibájából hiúsul meg az adásvétel, a vevő elveszíti. Ha az eladó hibájából hiúsul meg, az eladó főszabály szerint kétszeresen köteles visszaadni.
• Előleg: a vételár része. Ha az ügylet meghiúsul, főszabály szerint visszajár, nincs automatikus „elvesztés” vagy kétszeres visszafizetés.

Vevőként ezért csak akkor adnék foglalót, ha az autót már látta, az okmányok rendben vannak, az eladó személye tiszta, és a szerződésben szerepelnek az alapvető feltételek: vételár, foglaló összege, teljesítési határidő, mikor jár vissza, mikor vész el, mi történik rejtett okmányhiba, finanszírozási probléma vagy sikertelen eredetiségvizsgálat esetén.

Gépjármű adásvétel a DÁP-ban

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban már gépjármű adásvételi szerződést is lehet kötni. Az eladó elindítja az adásvételt az alkalmazásban, meghívja a vevőt, majd a felek közösen ellenőrzik és digitálisan aláírják a szerződést.

A megoldás előnye, hogy nincs szükség papíralapú szerződésre, tanúkra és külön kormányablakos bejelentésre. A mobilalkalmazás a hiteles adatok alapján tölti ki a szerződést, a tulajdonosváltás bejelentése pedig az alkalmazásból is elindítható.

Fontos azonban, hogy a DÁP-os gépjármű adásvétel nem minden helyzetben ideális.

Aláírásjelszó nélkül nem működik

A DÁP-ban kötött gépjármű adásvételi szerződéshez mindkét félnek érvényes digitális aláírással és aláírásjelszóval kell rendelkeznie. Ha nem tudod az aláírásjelszavadat, az adásvétel megkezdése előtt újat kell beállítanod. Enélkül nem tudsz sem eladni, sem vásárolni a mobilalkalmazásban.

Ha az új aláírásjelszó beállítása sem sikerül, akkor marad a hagyományos, papíralapú szerződéskötés.

A digitális szerződés kinyomtatva nem érvényes

A mobilalkalmazásban kötött szerződést a felek digitálisan írják alá. Ez azt jelenti, hogy a szerződés digitális formában érvényes.

A kinyomtatott példány önmagában nem helyettesíti a digitálisan aláírt dokumentumot. Ha papíralapú ügyintézésre van szükség, eleve papíralapú szerződést érdemes kötni.

Mi történik, ha valamelyik fél meggondolja magát?

Amíg a vevő nem írta alá a szerződést az alkalmazásban, bármelyik fél törölheti a félbehagyott adásvételt. Ha mindkét fél aláírta, a szerződés már érvényes. Ilyenkor nem lehet egyszerűen visszavonni az alkalmazásban: a módosításról vagy megszüntetésről a feleknek a szerződésre és a vonatkozó szabályokra figyelemmel kell megállapodniuk. Ha az eladást már bejelentették vagy a járművet átírták, a nyilvántartási ügyintézést is rendezni kell.

Mi a teendő, ha nincs meg a törzskönyv vagy a forgalmi engedély?

Ha a törzskönyv vagy a forgalmi engedély elveszett, megsemmisült vagy ellopták, a hiányt be kell jelenteni. A magyarorszag.hu tájékoztatója szerint a forgalmi engedély hiánya személyesen, kormányablakban jelenthető be; a törzskönyv hiánya online vagy személyesen is bejelenthető.

Ha a törzskönyvet online jelentik hiányzónak, nem kell külön kérni a pótlását, mert az átírás után a hatóság a vevő nevére állítja ki. Ha azonban az eladó új okmányokat igényelt, de még nem kapta meg azokat, az alkalmazásban az adásvétel a megadott tájékoztató szerint csak az új törzskönyv és forgalmi engedély kézhezvétele után fejezhető be.

Hogyan alakulnak az illetékszabályok használt autó adásvétele esetén?

A használt autó megvásárlásakor a vevő főszabály szerint visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet. A hatályállapotot 2026. szeptember 28-án ellenőriztem az NJT-ben.

A lényeg: az illeték nem a vételár százaléka, hanem a jármű kW-ban megadott teljesítménye és a gyártási évétől számított kora alapján számítandó.

2026. szeptember 28-án hatályos táblázat

Különbség a gépjármű és az ingatlan adásvétel között

A gépjármű adásvételi szerződés logikája alapvetően eltér az ingatlan adásvételtől. Ingatlan esetén a tulajdonjog változását a földhivatal jegyzi be, ügyvédi ellenjegyzés kötelező, és a Polgári Törvénykönyv mellett az ingatlan-nyilvántartási szabályok határozzák meg a formai követelményeket. Gépjárműnél viszont a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjog-változását a közlekedési igazgatási hatóság rögzíti, és a tartalmi követelményeket külön jogszabály, a 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet határozza meg.

A fő különbségek:

• Gépjármű esetén elegendő egy teljes bizonyító erejű magánokirat, amely megfelel a polgári perrendtartás formai követelményeinek (pl. két tanú vagy ügyvéd/közjegyző által hitelesített aláírás).
• Gépjárműnél kötelező: rendszám, alvázszám, gyártmány, forgalmi engedély és törzskönyv sorszáma (vagy hiány oka)., a birtokbaadás időpontja, a km-óra állás a birtokbaadáskor.
• Gépjárműnél a szerződés célja elsődlegesen az, hogy alkalmas legyen a közigazgatási nyilvántartás módosítására.

Gépjármű adásvételi szerződés vételár nélkül érvényes?

Ingó adásvételekre is alkalmazni kell a Ptk. szabályait: az adásvételi szerződés lényeges eleme a dolog és az ellenszolgáltatás (vételár) meghatározása. A Polgári Törvénykönyv szerint az adásvétel lényege, hogy az eladó a dolgot átadja, a vevő pedig meghatározott vételárat fizet érte. Ha a vételár nincs feltüntetve, nem adásvételi szerződésről beszélünk, hanem pl. ajándékról.

Hibák, szavatosság

Használt autónál is lehet kellékszavatossági igény, ha a jármű a teljesítéskor hibás volt, de a gyakorlatban ez bizonyítási kérdés. Más a helyzet magánszemélytől vett autónál, és más, ha kereskedőtől, fogyasztóként vásárol. Kereskedőnél a fogyasztóvédelmi szabályok erősebbek lehetnek; magánszemélyek között a szerződés pontos szövege és a bizonyítható állapotfelmérés különösen fontos.

A vevőnek ezért érdemes a szerződésbe beleíratni az ismert hibákat, tartozékokat, kulcsok számát, szervizkönyvet, téli/nyári gumit, esetleges sérülést, korábbi javítást, és azt is, ha az eladó valamiről kifejezetten nyilatkozik.

Van olyan, hogy tulajdonrész egy gépjárműben?

Igen. Magyar jog szerint lehet közös tulajdonban gépjármű, és férj-feleség megveheti 1/2-1/2 arányban.

A 326/2011. Korm. rendelet kifejezetten számol a közös tulajdonnal: ilyenkor a járműnyilvántartás a jármű valamennyi tulajdonosát tartalmazza, de a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet a tulajdonosok egybehangzó nyilatkozata alapján egy megjelölt tulajdonostárs adataival állítják ki. A törzskönyvbe be kell jegyezni, hogy a jármű „közös tulajdon”.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adásvételi szerződésben mindkét vevő szerepeljen, például:

Vevők: X.Y. 1/2 tulajdoni hányadban és Z.Y. 1/2 tulajdoni hányadban

Mindkét vevő írja alá a szerződést, és érdemes külön rögzíteni, hogy a felek kit jelölnek meg a forgalmi engedélyben/törzskönyvben feltüntetendő tulajdonostársként, illetve ki lesz az üzembentartó. A gépjárműadónál is van jelentősége annak, kinek a nevére állítják ki a forgalmit: ha több tulajdonos van, főszabály szerint közülük az az adó alanya, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Illeték szempontból is kezelhető a résztulajdon: az illetéktörvény szerint gépjármű tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. Tehát 1/2-1/2 szerzésnél a teljes vagyonszerzési illeték fele-fele arányban terheli őket. Ha viszont egymás között, házastársak adnak át tulajdoni hányadot, arra külön illetékmentesség jöhet szóba, de ez más helyzet, mint amikor közösen vesznek autót egy harmadik személytől.

Összegzés

A gépjármű-adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell a jogszabályban előírt adatokat és nyilatkozatokat, köztük a jármű azonosító adatait, a felek adatait, a birtokbaadás időpontját és a kilométeróra állását. Az eladó 15 napon belül jelenti be az eladást, a vevőnek pedig külön kell intéznie az átírást. A szerződés papíron vagy a feltételek teljesülése esetén digitálisan is megköthető. Hiányos okmányok, rokoni adásvétel vagy speciális ügyintézési igény esetén érdemes előre ellenőrizni a teendőket.