Logóe-ingatlanügyvédek.hu
ügyvéd

Dr. Fülöp Dóra

4 perc olvasás

Haszonélvezeti jog értéke: ha eladjuk a közös lakást

Ha az ügyfelek haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása kapcsán fordulnak hozzám, akkor szinte törvényszerű, hogy megkérdezzék: mennyi is a holtig tartó haszonélvezeti jog értéke?

A haszonélvezeti jogról alapvetően a következőket érdemes tudni: vagyoni értékkel bíró olyan jog, amit főleg örökléssel szerez a túlélő házastárs és amiről kizárólag a haszonélvező jogosult rendelkezni - tehát annyi pénzért mond le róla, amennyiért szeretne.

Sok eladó ilyenkor közbeszól, hogy egyrészt szó volt a haszonélvezti jog megváltásáról a hagyatéki tárgyaláson, másrészt olvasta, hogy az illetéktörvény alapján kell megállapítani a haszonélvezeti jog értékét, tehát véletlenül sem szeretne (legutóbb pl. a mostohaanyjának) többet átadni a vételárból, mint amennyi feltétlenül szükséges!

Ha érdekli, hogy hogyan kell megállapítani, hogy mennyit is ér az özvegyi jog, olvasson tovább!

Mennyit ér a haszonélvezeti jog?

A legtöbb ügyfelem abban a hitben keres fel engem, hogy az öröklési, illetve adójogszabályok meghatározzák, hogy mekkora a haszonélvezeti jog értéke. Ez persze igaz, de nem a tulajdonos-haszonélvező viszonyában. Ha ugyanis a tulajdonos értékesíteni szeretné a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, akkor a haszonélvező akkora összegért mond le a haszonélvezeti jogról, amekkoráért szeretne. 

Mivel a haszonélvezet legtöbbször öröklés útján jön létre (az örökhagyóval közösen lakott lakáson), így a haszonélvező és a tulajdonos tipikusan szülő-gyermek, esetleg nagyszülő-unoka viszonyban vannak. Ebben az esetben a haszonélvező a vagyoni értékű jogáról sokszor ingyenesen mond le a jogosult a fiatalok javára, hogy azok a befolyt pénzből saját lakást tudjanak venni, stb. Ennek persze megvannak a maga adójogi vonzatai, de tény, hogy legtöbbször nem szokás összeveszni azon, hogy mennyi is jár az özvegynek.

Sokan azonban a fentiek ellenére szeretnének gondoskodni a szülőjükről, illetve ha az özvegy és az örökös nem vérrokonok, akkor különösen fontos a méltányos elszámolásról gondoskodni.

Ingatlanközvetítő

Válassza az ügyvédi ingatlanközvetítést a gyors és biztonságos eladásért!

Érdekel

A haszonélvezeti jog értéke az illetéktörvény alapján

Ha az Illetéktörvény logikája szerinti értékhez szeretne a haszonélvező hozzájutni az értékesítés során, akkor először is ki kell számolnunk a haszonélvezeti jog egyévi értékét

Egyévi érték = a lakás, vagy ház (várható) vételára / 20

Ha a haszonélvezeti jogosultság holtig tart, akkor az egyévi értéket az alábbiak szerint kell tovább szoroznunk, hogy megkapjuk a haszonélvezeti jog "árát":

A haszonélvező életkora
25 évesnél fiatalabbEgyévi érték * 10
25-50 évesEgyévi érték * 8
51-65 évesEgyévi érték * 6
65 évnél idősebbEgyévi érték * 4

Kérdezne az eladás kapcsán?

Díjmentes konzultációnkon nem csak árazási, de adózási és illetékkel kapcsolatos kérdéseit is felteheti ügyvéd-ingatlanközvetítő kollégánknak!

Érdekel

Az özvegyi jog értéke a holtig tartó haszonélvezeti jog megváltásának szabályai alapján

Ritkán, de találkozom olyan üggyel is, amikor az özvegy kezdeményezi, hogy a tulajdonos váltsa meg a haszonélvezeti jogát. Ilyenkor jellemzően arról van szó, hogy lelkileg fájdalmas a közös otthonban egyedül élni, arról nem is beszélve, hogy egy családi ház fenntartása egy személynek sokszor teher.

A Ptk. 7:59. § (1) bekezdése értelmében a házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának azonban a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

Nem befolyásolja a túlélő házastárs megváltási jogát az a tény, hogy a haszonélvezettel érintett ingatlanon kívül más vagyontárgy is tartozott a hagyatékhoz, melyből egy gyermekrész megilleti a házastársat. A házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek összevetése során azonban értékelni szükséges az özvegy által megörökölt vagyontárgyak értékét, illetve azt a tényt, hogy ezek által mekkora összegű bevételre tett szert. (Győri Törvényszék P. 20.289/2020/21.)

Mi a teendő, ha a haszonélvező ellenzi a lakás értékesítését?

A haszonélvezőt a tulajdonos nem kényszerítheti a haszonélvezeti jogról való lemondásra. A haszonélvezeti jog törlését persze bármikor kérhetik a felek.

Mivel az új Ptk. 7:58. § (1) bek. b) pontja alapján az örökhagyó házastársát gyermek (unoka) öröklése mellett is megilleti egy gyermekrész a hagyaték azon részéből, amire nem kapott holtig tartó haszonélvezeti jogot, sok örökös úgy érzi, hogy az özvegy már éppen eléggé részesült az örökségből.

A fentiek miatt a haszonélvezővel való tárgyalások során különös jelentősége van annak, hogy a tulajdonos méltányos és mindkét fél számára előnyös alkut ajánljon a haszonélvezőnek - még akkor is, ha ez nehezére esik.

Összegzés

Az özvegyi haszonélvezeti joggal kapcsolatos egyik legfontosabb tudnivaló, hogy kizárólag az özvegy rendelkezhet ezzel a joggal, és csak ő mondhat le róla, akár díjazás ellenében.

A haszonélvezeti jog értéke:

  • Nem törvény által meghatározott fix összeg.
  • A gyakorlatban a haszonélvező és a tulajdonos közötti megállapodás alapján kerül megállapításra, gyakran a pénzügyi és családi kapcsolatok függvényében.
  • Az illetéktörvény és a Ptk. jó támpontokat adnak a megegyezéshez.

Amennyiben további kérdése lenne a haszonélvezeti jog értékének meghatározása kapcsán, olvassa el díjszabásunkat és keressen minket a lenti elérhetőségek bármelyikén!

Kategóriák:

Adózás, költségoptimalizálás
Tudnivalók eladóknak
Tudnivalók tulajdonosoknak
Fülöp DóraFD
Szerző:

Csapatunk

Dr. Fülöp Dóra

Dr. Fülöp Dóra az e-ingatlanügyvédek.hu salgótarjáni tagja. Az ingatlanjogi területen kívül jelentős tapasztalattal rendelkezik peres képviselet ellátásában.
Szerzői profil

Kövesse oldalunkat a Google keresőben – így mindig elsők között látja a cikkeinket

Gyakran
ismételt kérdések

Az ingatlan tulajdonosa természetes és jogi személyek javára is alapíthat haszonélvezeti jogot. Az alapítás szerződéssel történik, de harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a földhivatal a tulajdoni lapra bejegyzi.