Dr. Marosi Ádám
• 5 perc olvasás
Zártkert beépíthetősége - jogi alapok
Művelés alól kivett zártkert beépíthetősége
A zártkert egy speciális ingatlan kategória, amelyet hagyományosan mezőgazdasági művelésre, például gyümölcsösök, szőlőültetvények kialakítására használták. A zártkerti ingatlanok egy része mára már elvesztette mezőgazdasági funkcióját, gyakran az ilyen ingatlanok lakó- vagy pihenő funkcióval rendelkeznek. Balaton környéki ügyvédként egyre többször találkozom olyan vevőkkel, akik a zártkertekre telepített mobilház segítségével szeretnének kedvező árú nyaralóhoz jutni.
Tudta, hogy a legfrissebb hírek szerint zártkerti lakóingatlanok, illetve zártkerti építkezések is finanszírozhatóak a 3%-os hitellel?
Aki zártkertre kíván építkezni, annak nem árt ha tisztában van vele, hogy mik is a zártkertek és milyen szabályok befolyásolják a beépíthetőséget. Ebben a cikkben igyekszem egy kis segítséget nyújtani nekik!
Kövesse oldalunkat a Google keresőben – így mindig elsők között látja a cikkeinket
Tartalomjegyzék
- Mi is az a zártkert?
- Önkormányzati rendelet alapján kivonható művelés alól
- Mi dönti el a zártkert beépíthetőségét? (HÉSZ és TÉKA, kivett státusz)
- Módosultak a beépíthetőségi szabályok 2026-ban is
- Zártkert akkor beépíthető?
- A legnagyobb hiba: a beépíthetőség ≠ lakóház
- A termőföld státusz hátrányai
- Telekalakítás és a zártkerti ingatlan státusz
- Nem termőföld zártkertben a nyaraló átminősíthető lakóházzá?
- Összegzés
- Kapcsolatfelvétel
- Gyakran ismételt kérdések
Mi is az a zártkert?
Az az ingatlan minősül zártkertnek, amelyiknek a tulajdoni lapján “megnevezésként” zártkert szerepel. A tulajdoni lapon zártkertként nyilvántartott ingatlanokra a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - kivéve, ha a tulajdoni lapon szerepel a “művelés alól kivett” minősítés is!
Nem minden zártkert minősül tehát termőföldnek. Nagyszerű lehetőség volt, amikor a tulajdonosok 2017. december 31-ig egyszerűsített eljárásban kérhették a zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését. Sokan szerencsére éltek is ezzel a lehetőséggel. Akik lemaradtak, azok (5 évvel a vásárlást követően) ma is kérhetik a végleges más célú hasznosítás engedélyezését, ezt azonban alaposan meg kell indokolni és földvédelmi járulék is fizetendő.
Önkormányzati rendelet alapján kivonható művelés alól
A 2025. június 11-én elfogadott Inytv. módosítás (Inytv. új 72/E. §) szerint a zártkerti ingatlan művelésből történő kivonása akkor is kérhető a földhivatalnál, ha az önkormányzat erre vonatkozó rendeletet alkotott.
A további tartalomból:
- Mi dönti el a zártkert beépíthetőségét? (HÉSZ és TÉKA, kivett státusz)
- Módosultak a beépíthetőségi szabályok 2026-ban is
- Zártkert akkor beépíthető?
- + 5 további fejezet
Mi dönti el a zártkert beépíthetőségét? (HÉSZ és TÉKA, kivett státusz)
A zártkertek beépítési lehetőségeit elsősorban
- a TÉKA, vagyis a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet és
- a helyi építési szabályzatban található rendelkezések (amelyek igen gyakran hivatkoznak az OTÉK-ra) határozzák meg.
A TÉKA alapján mezőgazdasági területeken, ha a helyi építési szabályzat szigorúbb előírást nem állapít meg, a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, kivéve, ha az ingatlan zártkerti művelés alól kivett telek, mert ezen építmény legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel helyezhető el. Kivett zártkerteknél nincs 720 m2-es szabály.
A 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken a mezőgazdasági művelés célját szolgáló egy rendeltetési egységet tartalmazó egy gazdasági épület és egy pince helyezhető el, míg az 1500 m2-t meghaladó területű telken mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó, a mezőgazdasággal összefüggő lakó vagy szállásjellegű, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, hitéleti nevelési, alapfokú oktatási, szakmai továbbképzést biztosító oktatási épületek helyezhetők el. Ezen a helyi építési szabályok településenként módosíthatnak!
Módosultak a beépíthetőségi szabályok 2026-ban is
Ha az állami főépítész az eltérési igénnyel megegyező záró szakmai véleményt állít ki, a helyi építési szabályzat megengedheti, hogy kertes mezőgazdasági területen, az általános mezőgazdasági területen és a tájgazdálkodási mezőgazdasági területen 1500 m2-t meghaladó területű telken lakó rendeltetésű épület elhelyezését úgy, hogy a lakó rendeltetésű épület bruttó alapterülete az övezetre megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
2026-tól a kivett zártkert teljesen kikerült a telekméret-alapú rendszerből, 2026. januárja óta művelés alól kivett zártkert esetén telekmérettől függetlenül max. 10% beépíthetőség.
Zártkert akkor beépíthető?
Én a következők ellenőrzésével szoktam eldönteni, hogy mit is lehet kezdeni a zártkerti ingatlanokkal
- Az Önkormányzati Rendeletek tárában ellenőrzöm, hogy melyek az aktuális építési szabályok az adott településen (HÉSZ).
- Előkeresem a szabályozási tervet (Siófok esetén pl. ez a rendelettárból egy kattintással elérhető, de van hogy a település hivatalos honlapján kell keresni).
- Ellenőrzöm a legnagyobb beépítettséget (a tulajdoni lapon szereplő telekméret meghatározott %-a).
- Ellenőrzöm a legnagyobb épületmagasságot.
- Ellenőrzöm a beépítési módot (pl. Szabadon álló).
- Ellenőrzöm, hogy a terület milyen természetvédelmi (pl. NATURA 2000) védettséggel rendelkezik.
- Ellenőrzöm, hogy a helyi építési szabályzat, vagy más jogszabály meghatároz-e elővásárlási jogot, építési tilalmat, esetleg korlátozást az adott területen.
- Ha szóba kerül a telekalakítás, ellenőrzöm a legkisebb telekterületet.
A helyi építési szabályos és a TÉKA módosításai jelentős hatással lehetnek a zártkertek építési lehetőségeire - különösen ha a mobilház gyorsan változó jogszabályi fogalmára gondolunk!
Többször előfordult már a praxisomban, hogy a mobilházas zártkertet eladó arról a szabályozási környezetről adott tájékoztatást a vevőnek, ami akkor volt érvényben, amikor még ő vásárolt. Minden vevőnek elemi érdeke, hogy mindig naprakész legyen ezen jogszabályok változásaival kapcsolatban - az adásvételben közreműködő ügyvéd ebben természetesen nagy segítség lehet. Ha már megvettük a területet, akkor a zártkert területén történő építkezés előtt javasolt konzultálni legalább a helyi főépítésszel.
A legnagyobb hiba: a beépíthetőség ≠ lakóház
A 10%-os szabály, vagy más %-os meghatározottságok csak a beépítettségre vonatkoznak, nem arra, hogy mit lehet építeni.
Lakóépület csak akkor építhető:
- HÉSZ megengedi
- önkormányzat kezdeményezi
- állami főépítész jóváhagyja (eltérési vélemény)
Ha tanyát szeretne kialakítani, akkor javaslom, olvassa el kolléganőm cikkét.
A termőföld státusz hátrányai
Fontos tudni, hogy a Földforgalmi törvény szerint földnek minősül minden olyan ingatlan, amelynek legalább egy alrészlete megfelel az 5. § 17. pontja szerinti művelési ágaknak és ide tartozik a "kert" is.
A termőföldet a tulajdonosa (használója) – választása szerint – köteles
- megművelni, vagy
- a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
A termőföld értékesítése ráadásul csak szigorú elővásárlási és engedélyezési szabályok megtartása mentén lehetséges.
A zártkerti telek beépíthetősége jelentős mértékben függ attól, hogy az adott ingatlan mezőgazdasági területen helyezkedik-e el, így e státusz meglétének ellenőrzése elsődleges fontosságú!
Telekalakítás és a zártkerti ingatlan státusz
Az ingatlan-nyilvántartás szerint termőföldként zártkertnek minősülő területen a telekalakítással kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet. A nem termőföld minősítésű zártkertekre a helyi építési szabályok vonatkoznak, de általában ilyen esetben is az 1500 m2-es korlátozás érvényesül.
Zártkertek esetén érdemes a helyi építési szabályzatot és a szabályozási vonalakat is figyelni!
Nem termőföld zártkertben a nyaraló átminősíthető lakóházzá?
Igen, a nem termőföldnek minősülő, művelés alól kivett zártkertben álló nyaraló (vagy üdülő) átminősíthető lakóházzá, azonban ez egy többlépcsős engedélyezési folyamatot igényel, amelynek kulcsa a helyi önkormányzatnál van. A sikeres átminősítéshez mind a teleknek, mind pedig a rajta álló épületnek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak.
Az eljárás alapvetően két fő részből áll: először meg kell vizsgálni a telek jogi státuszát és a helyi építési szabályokat, majd ezt követően magának az épületnek az átminősítését kell kérelmezni.
Fontos megjegyzés
Ez egy tájékoztató jellegű összefoglaló. A konkrét ügyek egyedi megoldásokat kívánnak és a jogszabályok is változhatnak, ezért mindig javasolt ügyvéddel konzultálni! Az ügyvéd anyagi felelősséget vállal az ügyfeleknek személyre szabottan adott jogi tanácsokért, amit felelősségbiztosítás is biztosít.
Összegzés
A beépíthetőség zártkerti ingatlan vásárlásakor központi kérdés, ráadásul egy HÉSZ, vagy TÉKA módosítás sokat bonyolíthat a helyzeten.
Tudta, hogy Budapesten és országszerte kedvező díjakkal vállaljuk adásvételi szerződések elkészítését?
Kategóriák:
Kapcsolódó cikkek
- Gazdaságátadási együttműködés támogatása – akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás gazdálkodóknak
- Mit jelent az, hogy "per-, teher- és igénymentes" egy ingatlan?
- A foglaló vagy előleg jár vissza?
- A készpénzes lakásvásárlás menete
- Lakáseladás felújítás után - megéri?
- Minden, amit az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kapcsán tudni kell
MÁCsapatunk
Dr. Marosi Ádám
Kövesse oldalunkat a Google keresőben – így mindig elsők között látja a cikkeinket
Tartalomjegyzék
- Mi is az a zártkert?
- Önkormányzati rendelet alapján kivonható művelés alól
- Mi dönti el a zártkert beépíthetőségét? (HÉSZ és TÉKA, kivett státusz)
- Módosultak a beépíthetőségi szabályok 2026-ban is
- Zártkert akkor beépíthető?
- A legnagyobb hiba: a beépíthetőség ≠ lakóház
- A termőföld státusz hátrányai
- Telekalakítás és a zártkerti ingatlan státusz
- Nem termőföld zártkertben a nyaraló átminősíthető lakóházzá?
- Összegzés
- Kapcsolatfelvétel
- Gyakran ismételt kérdések
Kapcsolódó cikkek
- Gazdaságátadási együttműködés támogatása – akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás gazdálkodóknak
- Mit jelent az, hogy "per-, teher- és igénymentes" egy ingatlan?
- A foglaló vagy előleg jár vissza?
- A készpénzes lakásvásárlás menete
- Lakáseladás felújítás után - megéri?
- Minden, amit az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kapcsán tudni kell
Legutóbbi bejegyzések

Családi ház vásárlásának jogi és műszaki buktatói
Az ingatlanvásárlásnál a legnagyobb buktatók jellemzően a hitelbírálatkor jönnek elő!
Tovább

Előszerződés vagy szándéknyilatkozat ingatlan adásvételkor?
Az előszerződésben a felek vállalják, hogy később megkötik a végszerződést!
Tovább

Melyik földhivatal az illetékes?
A vevő akkor válik az ingatlan tulajdonosává, amikor tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik - de ki jár el?
Tovább

Mikor nem jár az ingatlanközvetítői jutalék?
Tippek, trükkök és bírói gyakorlat az ingatlanközvetítőknek járó jutalék kapcsán!
Tovább

Mi az ingatlanközvetítő feladata és mi nem?
Csak akkor jár jutalék, ha létrejön az adásvétel
Tovább

Megszűnik a kriptoátváltásokhoz kapcsolódó büntetőjogi felelősség Magyarországon
2026. augusztus 7-én megszűnik a magyar kriptovalidáció
Tovább
Ajánlatunk
Adásvételi szerződés
A vételár 0,45%-a(min. 150 000 Ft; max. 600 000 Ft)
Az ár az ÁFA-t már tartalmazza
- Lakóingatlanra
- Ingyenes tulajdoni lap ellenőrzés
- Vételi szándéknyilatkozat átnézése
- Szerződéscsomag teljeskörű képviselettel
