Óvadék vagy kaució lakásbérlet esetén? Ezt kell tudnia a bérbadóknak!

Mennyi szokott lenni a kaució a bérleti szerződésben?

A kaució (vagyis az óvadék) összege Magyarországon jellemzően 1-3 havi bérleti díj között mozog. Ha a bérleti szerződést családtagok, vagy jóbarátok kötik, akkor általában nem szokás óvadékot kérni, de távolabbi ismeretség, vagy idegenek esetén szinte mindig sor kerül erre.

Van, hogy a kaució csökkenthető, ha a bérlő közjegyző előtti kiköltözési nyilatkozatot tesz.

A következő tényezők befolyásolhatják a kaució mértékét:

• Az ingatlan állapota és felszereltsége: Ha az ingatlan új építésű, vagy felújított, esetleg drága bútorokkal berendezett, akkor a bérbeadó magasabb kauciót kérhet, hogy bebiztosítsa magát esetleges károk ellen.
• A bérleti időszak hossza: Hosszabb bérleti időszak esetén a bérbeadó szintén kérhet magasabb kauciót.
• A bérlő anyagi helyzete: Bár nem feltétlenül etikus, de előfordulhat, hogy a bérbeadó a bérlő anyagi helyzetétől függően állapítja meg a kaució összegét.

Az óvadék/kaució kezelése bérlés esetén

A kauciót tipikusan készpénzben szokás átadni, ilyenkor javasolt a bérleti szerződésben, vagy egy külön átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy a bérlő mikor-mennyi pénzt adott át a bérbeadónak. 

Az átutalással rendelkezésre bocsátott óvadékot utólag könnyebb igazolni, de érdemes észben tartani, hogy a bankszámlakivonatokat jellemzően 6 hónapig lehet a netbankokból lekérni, így mind a bérlőnek, mind a bérbeadónak érdemes a tárgyhavi bankszámlakivonatot időben lementeni a későbbi viták elkerülése érdekében.

A kaució után a bérlőt nem illeti meg kamat. 

Érdemes kikötni a bérleti szerződésben, hogy az esetben, ha a bérbeadó még a bérleti jogviszony alatt (tehát felmondás helyett/előtt) jogszerűen felhasználja az óvadékot, akkor azt milyen időn belül köteles a bérlő "visszatölteni".

Mikor jár vissza a kaució a bérlő részére?

Mivel ezt a jogintézményt sem a Ptk., sem a Lakástörvény nem rendezi, ezért a kérdést teljes egészében a bérleti szerződés alapján kell megítélni.

Röviden, ha a bérlő teljes egészében szerződésszerűen teljesített, az óvadék a bérleti szerződés megszűnésekor, illetve a bérlemény birtokának visszaadásakor visszajár.

Mikor nem jár vissza az óvadék?

Általában az alábbi esetekben tarthatja meg a bérbeadó a kauciót:

• Fizetési hátralék: Ha a bérlőnek bérleti díj tartozása halmozódott fel, a bérbeadó azt az óvadékból rendezheti.
• Késedelmes fizetés: Ha a bérlő rendszeresen késedelmesen fizeti a bérleti díjat, a bérbeadó a kaucióból fedezheti a késedelmi kamatot.
• Elmaradt közüzemi számlák: Ha a bérlő nem fizette meg a közüzemi számlákat, a bérbeadó a kaucióból rendezheti ezeket a tartozásokat.
• Kártérítés: Ha a bérlő a bérleményben kárt okoz, a bérbeadó a kaucióból vonhatja le a javítási költségeket.
• Rendkívüli takarítás: Ha a bérlő a lakást (szerződésszegő módon) szennyezett állapotban adja vissza, a bérbeadó a kaucióból fedezheti a takarítási költségeket.
• Szerződésszegés: Ha a bérlő megszegi a bérleti szerződésben foglalt egyéb feltételeket (pl. tiltott háziállat tartása, engedély nélküli albérlők), a bérbeadó a kaució egy részét, vagy egészét visszatarthatja.
• Korai szerződésbontás: Ha a bérlő a szerződésben meghatározott felmondási idő előtt felmondja a szerződést, a bérbeadó a kaucióból kompenzálhatja magát a bevételkiesés miatt.
• Kulcsok elvesztése: Ha a bérlő elveszíti a lakás kulcsait, a bérbeadó a kaucióból fedezheti a zárcsere költségeit.
• Bérbeadó engedélye nélküli változtatások: Ha a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül végez átalakításokat a lakásban, a bérbeadó a kaucióból finanszírozhatja az eredeti állapot visszaállítását.

A kaució visszajár? Az ingóságokban keletkezett károk kérdése

Gyakran okoz utólagos fejfájást, hogy a bérleményben található felszerelési tárgyakban (bútorok, elektronikai eszközök) ki és mekkora kárt okozott. Ha a bérlemény bútorozottan kerül kiadásra, akkor érdemes az ingóságokról egy olyan listát készíteni, ami értékeket is tartalmaz. Ha a birtokbaadási jegyzőkönyv fényképes mellékleteket is tartalmaz, akkor utóbb könnyű lesz megállapítani, hogy a bérlet alatt tört-e el az asztal lába és azt is, hogy az asztal mekkora értéket képvisel.

Összegzés

Bár a köznyelvben bérleti kauciónak hívjuk, jogilag helyesebb az óvadék kifejezés. Ez az összeg a bérlőtől a bérbeadónak átadott pénz, ami biztosítékként szolgál arra az esetre, ha a bérlő nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit. A bérbeadó az óvadékból kielégítheti a bérlői szerződésszegés miatt felmerült igényeit.

A kaució összege jellemzően 1-3 havi bérleti díj, de befolyásolhatja az albérlet állapota, a bérleti időszak hossza és akár a bérlő anyagi helyzete is. A kauciót általában készpénzben vagy átutalással fizetik, és a bérleti szerződés végén visszajár, ha a bérlő mindent rendben teljesített.

A bérbeadó azonban bizonyos esetekben visszatarthatja a kauciót, például ha a bérlőnek tartozása van, kárt okozott, vagy megszegte a szerződést. Fontos, hogy a kaució átadásáról és a visszatérítés feltételeiről a bérleti szerződésben részletesen rendelkezzenek.

Szeretne minél többet tudni a kiköltözési nyilatkozatokról? Olvassa el cikkünket!

Amennyiben további kérdése lenne a bérleti szerződés, vagy az óvadék kapcsán, tekintse meg a szolgáltatásainkat és vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségek bármelyikén!