A Kúria 15/2024. sz. jogegységi határozata - a hatálytalanság, illetve a teljesítés lehetetlenné válása szabályairól

Mi volt az alapügy?

Kérdésként merült fel, hogy egy hatálytalan szerződés esetén értelmezhető-e a teljesítés lehetetlenülése, vagy a jogi helyzet kizárólag az érvénytelenség szabályai szerint rendezhető. 

Konkrétan egy földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlan adásvételi szerződés hatályossága a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyástól függött. A kormányhivatal először 2021 májusában megtagadta a jóváhagyást, majd júliusban visszavonta ezt a döntést, és augusztusban végül jóváhagyta a szerződést. A felperes vevők szerint a jóváhagyás megtagadása miatt a szerződés jogilag megszűnt, így a foglaló visszajár nekik. Az alperes eladó álláspontja ezzel szemben az, hogy a végső jóváhagyás visszamenőleges hatállyal érvényesítette a szerződést.

Az ügy megítélése különböző bírósági szinteken történt:

1. Elsőfokú bíróság: Követte a felperesek által hivatkozott referenciahatározatot (Kúria Pfv.21.793/2017/6.), amely szerint a jóváhagyás megtagadása miatt a szerződés megszűnt, és az alperest a foglaló visszafizetésére kötelezte.
2. Másodfokú bíróság: Elutasította a felperesek elsődleges keresetét, azzal érvelve, hogy a végleges jóváhagyás visszamenőleg hatályossá tette a szerződést. Megállapította, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, nem pedig a lehetetlenülés szabályait.
3. Felülvizsgálati kérelem: A felperesek álláspontja szerint a referenciahatározatból következően a szerződés a jóváhagyás megtagadásával megszűnt, így a foglaló visszajár. Az alperes ezzel szemben az ügyazonosság hiányát hangsúlyozta, mivel itt három különböző hatósági döntés született, míg a referenciaügyben csak egy.

Mennyiben diszpozitívak „a szerződés általános szabályai”?

Kezdjük az elején: régóta foglalkoztatja az ügyvédeket, hogy mennyiben diszpozitívak és mennyiben kógensek a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai?

A Ptk. 6:1. § (3) bekezdése, illetve a 6:59. § (2) bekezdés második mondata értelmében a felek a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek - de csak akkor ha a Ptk. maga az eltérést nem tiltja.

A szerződéses diszpozitivitást kimondó jogi norma azonban kizárólag a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozik - a jogintézményeket meghatározó normáktól – például az érvénytelenségi okokra vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályoktól – főszabályként nem lehet eltérni - ezt a Ptk.-hoz fűzött miniszteri indokolás és a 15/2024. Jogegységi Határozat indokolása is megerősíti.

A magánautonómia elve a jogok és kötelezettségek alakításában érvényesül, de a jogintézményeket meghatározó normák kötelező jellegűek.

Hogyan kell megítélni a hatálytalan szerződéseket?

A Ptk. alapján dogmatikailag el kell különíteni a nemlétező, az érvénytelen és a hatálytalan szerződéseket:

1. Nemlétező szerződés: A szerződés nem jön létre, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kérdésekben (Ptk. 6:63. § (2) bekezdés).
2. Érvénytelen szerződés: A szerződés létrejön, de ha törvényben meghatározott érvénytelenségi ok áll fenn, akkor az nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására (Ptk. 6:88-107. §).
3. Hatálytalan szerződés: Ha a szerződés létrejött és érvényes, de nem vált ki joghatásokat (például hatósági jóváhagyás hiányában), a hatálytalanság szabályai alkalmazandók (Ptk. 6:116-120. §).

Ahogy arra a jogegységi határozat is rámutat: az érvénytelenség és hatálytalanság szabályai oly módon is összefüggenek, hogy a Ptk. a hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre is az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek szabályait rendeli alkalmazni (Ptk. 6:108-115. §).

Teljesíthető-e hatálytalan szerződés?

A szerződésszegés - ahogy arra a 15/2024 JEH rámutat - kétségtelenül a szerződések teljesítési létszakához kapcsolódó jogintézmény, hatálytalan szerződés esetén nem beszélhetünk teljesítési kötelemről és így szerződésszegésről sem:

• Hatálytalanság és joghatás hiánya: A hatálytalan szerződés nem vált ki joghatást, azaz nem kötelezi a feleket a benne foglalt kötelezettségek teljesítésére. A Ptk. 6:34. § alapján a szerződés tartalmának megfelelő teljesítés csak érvényes és hatályos szerződés esetén követelhető. Hatálytalan szerződés esetében a kötelezettség szerződésszerű teljesítése fogalmilag kizárt, így szerződésszegés sem állhat fenn.
• Szerződésszegés és teljesítés: A szerződésszegés a Ptk. 6:137. § szerint a szerződésszerű teljesítés elmaradását jelenti. Ez azonban csak akkor értelmezhető, ha létezik érvényes és hatályos szerződés, amely kötelezettséget állapít meg.

Ha a szerződés tárgya eleve lehetetlen szolgáltatás, az a Ptk. 6:107. § (1) bekezdése alapján érvénytelen. Ez különbözik a szerződésszegéstől, mivel az érvénytelenség már a szerződéskötés pillanatában fennáll, míg a szerződésszegés a teljesítési szakaszhoz kapcsolódik, amikor a szerződés már hatályos.

A teljesítés lehetetlenné válása a szerződés hatályos fennállása alatt bekövetkező körülmény, amely miatt a szerződés megszűnik. Ha azonban a szerződés eleve hatálytalan, a teljesítés lehetetlenné válása nem értelmezhető, mivel a hatálytalan szerződés nem generál kötelezettséget.

Összegzés

A Tanács kimondta, hogy a hatálytalan szerződések esetén a teljesítés lehetetlenülése fogalmilag nem merülhet fel, mivel a hatálytalan szerződés alapján a teljesítés eleve nem követelhető. A helyzetet kizárólag az érvénytelenség jogkövetkezményei szerint lehet rendezni. Ezzel elhatárolták egymástól a hatálytalan és a hatályos szerződések megszűnésének jogkövetkezményeit, és kizárták a kettős szabályozás alkalmazását.

További kérdése lenne? Keressen minket!