Módosul a Ptk: Fogyasztóként védi a KKV-kat 2025 őszétől

Milyen fogyasztói jogok illetik meg ezentúl a KKV-kat?

Ha egy KKV nem a saját üzleti tevékenysége körében köt szerződést (pl. egy péküzem szoftvert vásárol), akkor a következő fogyasztói védelem vonatkozik rá:

Kellékszavatosság

• Fogyasztói vélelem hibás teljesítés esetén: Főszabály szerint KKV-k esetén is vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
• Kedvezőbb elévülési idő: A kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el, szemben a korábbi egy évvel. Ez hosszabb időt biztosít a hibák bejelentésére és az igények érvényesítésére. Használt dolgok esetén is legfeljebb egy évre lehet rövidíteni az elévülési időt.
• Fogyasztó hátrányára történő eltérés semmissége: A kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó, a fogyasztóra nézve hátrányos eltérés semmis. Ez azt jelenti, hogy a KKV-k javára a szerződésben nem lehet eltérni a jogszabályban foglalt szavatossági és jótállási szabályoktól.
• Önálló javítás tilalma ingó dolog és digitális tartalom esetén: Ahogy a fogyasztók esetében, úgy a KKV-k sem javíthatják ki önmaguk a hibát, vagy javíttathatják ki mással a kötelezett költségére ingó dolognak minősülő áru, digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén.

Termékszavatosság

• Gyártói felelősség (6:168. §): A KKV-k is követelhetik a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy cserélje ki, amennyiben az a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
• Két hónapos közlési határidő: A KKV-k is két hónapon belül bejelenthetik a hibát a gyártónak a felfedezéstől számítva, ami késedelem nélkül közölt hibának minősül.

Kapnak 14 napos elállási jogot a KKV-k az online rendelésekre?

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében távollévők között kötött szerződés, tehát lényegében minden internetes rendelés esetén a fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg tizennégy napon belül gyakorolhat.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján fogyasztónak az minősül, aki a Ptk. szerint fogyasztó - márpedig a Ptk. módosítás nem globálisan terjesztette ki a fogyasztói jogokat a KKV-kra, hanem kizárólag a szavatosság, jótállás, termékszavatosság körében. Mivel az elállási jog általános és nem hibás teljesítéshez kapcsolódó fogyasztói jog, így feltehető, hogy az online rendelések esetén érvényesülő 14 napos elállási jogot nem szerezték meg a KKV-k.

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztatót viszont pl. alkalmazni kell.

Szavatossági és jótállási igények a fogyasztóvédelmi rendeletekben

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a régi Ptk. jótállásra vonatkozó rendelkezéseire hivatkozik, tehát a Ptk. fogyasztói jogok kiterjesztését célzó módosítása az új építésű lakásokra is vonatkozik.

19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények szabályait mostantól bizonyos esetekben a KKV-kra is alkalmazni kell.

Melyik vállalkozás minősül KKV-nak?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény pontosan meghatározza, milyen feltételek mellett sorolható egy vállalkozás a KKV-k közé.

Ezek a kategóriák két fő szemponton alapulnak:

1. Foglalkoztatotti létszám
2. Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg

A besorolás során a szigorúbb feltételt kell figyelembe venni: ha egy vállalkozás például a létszám alapján még mikrovállalkozás lenne, de az árbevétele meghaladja az ott meghatározott küszöböt, akkor a következő kategóriába sorolandó.

Fontos, hogy nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy önkormányzat tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja a 25%-ot (akár tőke, akár szavazati jog alapján).

Mikrovállalkozás

A vállalkozás akkor minősül mikrovállalkozásnak, ha:

• kevesebb mint 10 főt foglalkoztat, és
• az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kisvállalkozás

A vállalkozás akkor minősül kisvállalkozásnak, ha:

• kevesebb mint 50 főt foglalkoztat, és
• az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Középvállalkozás

A vállalkozás akkor minősül középvállalkozásnak, ha:

• kevesebb mint 250 főt foglalkoztat, és
• az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró.

Összegezve

Mit jelent, hogy szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV?

A jogalkotó célja az volt, hogy azokat a KKV-kat védje, amelyek olyan ügyletekben vesznek részt, amelyek kapcsán nem feltétlenül rendelkeznek olyan mély szakértelemmel, mint a fő üzleti tevékenységük során. Amikor egy KKV egy terméket vagy szolgáltatást olyan célra vásárol, amely nem a közvetlen üzleti működését szolgálja, hanem inkább „általános felhasználásnak” minősül, akkor jogosulttá válik a fogyasztói jogokra.

A jogalkotó pontosan nem írja körül, hogy mi lehet a szakmája, foglalkozása és üzleti tevékenysége egy mikrovállalkozásnak,  de feltehető, hogy amit a KSH adatbázis, azaz

• az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVJT)
• gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’25)

alapján a vállalkozás tevékenységként űz, az a szakmája, önálló foglalkozása és üzleti tevékenysége. Ezeken kívül minősülhet tehát fogyasztónak.

Miért módosítja a fogyasztó fogalmát a jogalkotó?

A módosítás célja, hogy:

• erősítse a KKV-k jogi védelmét az erőfölényben lévő vállalatokkal szemben,
• csökkentse a szerződéses hátrányokat, amelyekkel a kis szereplők gyakran szembesülnek,
• elősegítse a tisztességes piaci versenyt, és
• megelőzze az erőfölénnyel való visszaélést, ahogy azt az Alaptörvény is megköveteli (M) cikk (2) bekezdés).

Összegzés

A Polgári Törvénykönyv módosítása révén 2025 őszétől a mikro-, kis- és középvállalkozások is élhetnek a fogyasztói jogokkal, ha üzleti tevékenységükön kívül járnak el. Ez erősítheti a szerződéses pozícióikat és csökkentheti a piaci kiszolgáltatottságukat.