FRISS: a devizahiteles pereket felfüggesztik, a végrehajtások leállnak a TISZA tövényjavaslata alapján

Milyen szerződésekre vonatkozik a javaslat?

A törvényjavaslat az úgynevezett „devizahiteles törvények” hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozna. Ide tartoznak többek között:

• a 2014. évi XXXVIII. törvény,
• a 2014. évi LXXVII. törvény,
• valamint a 2015. évi CXLV. törvény hatálya alá tartozó szerződések.

A tervezet nemcsak az eredeti hitelszerződéseket érintené, hanem az ezek helyébe lépő megállapodásokat és a kapcsolódó követeléseket is. Az indokolás szerint a jogalkotó azért tartja szükségesnek a folyamatban lévő perek és végrehajtások leállítását, mert a devizahiteles törvények jogkövetkezményeinek felülvizsgálata várható. A szöveg kifejezetten úgy fogalmaz, hogy:

„Mind a polgári peres eljárások, mind a bírósági végrehajtási eljárások folytatására az érintett törvények felülvizsgálatát követően kerülhet sor…”

FIGYELEM: a törvényjavaslatok szövege az elfogadásig gyakran változik!

Mit jelentene a perek felfüggesztése?

A javaslat szerint a bíróságoknak hivatalból és soron kívül fel kellene függeszteniük az érintett pereket egy későbbi külön törvény elfogadásáig.

Ez azt jelenti, hogy:

• az ügyek érdemi tárgyalása megállna,
• a bíróságok nem hoznának további döntéseket,
• az eljárások csak egy későbbi jogszabály alapján folytatódhatnának.

A törvényjavaslat indokolása szerint erre azért lenne szükség, mert a jelenlegi devizahiteles szabályozás teljes felülvizsgálata várható.

Mi történne a végrehajtásokkal?

A legjelentősebb változás valószínűleg a végrehajtási eljárásokat érintené.

A javaslat alapján az érintett végrehajtásokban:

• nem lehetne új végrehajtási cselekményt foganatosítani,
• a végrehajtói intézkedések szünetelnének,
• a határidők megszakadnának,
• a végrehajtási ügyeket „szünetelő ügyként” kellene nyilvántartani.

Ez a gyakorlatban például jelenthetné:

• ingatlanárverések megállását,
• kilakoltatások elhalasztását,
• bankszámla- vagy munkabér-letiltások befagyását,
• végrehajtási cselekmények átmeneti szünetelését.

Mi a helyzet a már árverés alatt álló ingatlanokkal?

A törvényjavaslat külön szabályozza azokat az eseteket, amikor egy ingatlan árverése már folyamatban van.

Két különösen fontos szabály szerepel a tervezetben:

1. Ha az árverési vevő még nem fizette ki a teljes vételárat

Ebben az esetben a vételár megfizetését a végrehajtási eljárás folytatásáig elhalasztanák.

2. Ha már kifizette a vételárat, de még nem kapta meg az ingatlant

A vevő visszaigényelhetné a vételár előlegen felüli részét a végrehajtótól.

Ez komoly bizonytalanságot okozhat azoknak, akik végrehajtási árverésen szeretnének ingatlant vásárolni.

Mit jelenthet ez az ingatlanpiacon?

Ha a javaslatot elfogadnák, annak több közvetett ingatlanpiaci hatása is lehetne:

• csökkenhetne a végrehajtási árverések száma,
• bizonytalanná válhatnának folyamatban lévő árverési ügyletek,
• egyes terhelt ingatlanok értékesítése elhúzódhatna,
• a banki követeléskezelési gyakorlat is változhatna.

Különösen fontos lehet ez azoknak, akik:

• végrehajtás alatt álló ingatlant vásárolnának,
• devizahiteles múlttal rendelkező ingatlan tulajdonosai,
• árverési vevőként már részt vesznek folyamatban lévő ügyben,
• vagy olyan ingatlant vennének, amelynek tulajdoni lapján végrehajtási jog szerepel.

Összegzés

A javaslat lényege, hogy a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződésekből eredő érintett pereket hivatalból fel kellene függeszteni, az érintett végrehajtási eljárásokban pedig főszabály szerint nem lehetne új eljárási cselekményt vagy intézkedést foganatosítani egy későbbi külön törvényben meghatározott intézkedésig.