Mikor kell talajterhelési díjat fizetni?

Mikor kell talajterhelési díjat fizetni?

• Közcsatorna rendelkezésre állása esetén: Ha az ingatlan előtt kiépített közcsatorna található, de az ingatlan nincs rákötve, a tulajdonos köteles talajterhelési díjat fizetni. A díjfizetési kötelezettség a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól kezdődik.
• Egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazása: Azok az ingatlantulajdonosok, akik helyi vízgazdálkodási hatósági vagy vízjogi engedély alapján egyedi szennyvízelhelyezést alkalmaznak (például zárt szennyvíztározót), szintén kötelesek talajterhelési díjat fizetni.

Mikor nem kell talajterhelési díjat fizetni?

• Közcsatornára való rákötés esetén: Ha az ingatlan csatlakozik a közcsatornára, a tulajdonost nem terheli talajterhelési díjfizetési kötelezettség.
• Egyedi szennyvíztisztító berendezés használata: Azok a kibocsátók, akik jogszabály szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt vagy szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaznak, és a kibocsátás közvetlen környezetében a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a szennyezőanyag-tartalom nem haladja meg a meghatározott értékeket, mentesülnek a díjfizetés alól.
• Önkormányzati rendeletben meghatározott díjmentességben részesül.

Hogyan történik a díj megállapítása és fizetése?

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált víz mennyisége, csökkentve a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A felhasznált vízmennyiségből levonható a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyisége, amennyiben azt megfelelően dokumentálták.

Díj mértéke: A díj mértékét az egységdíj (1 200 Ft/m³) és a településre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

Bevallás és befizetés: A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania (díj-mentes esetekben is) és megfizetnie (önadózás) évente a tárgyévet követő év március 31-éig.

Locsolási vízhasználat

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vksztv. vhr.) 62. § (3) bekezdése szerint a szennyvízelvezetési közszolgáltatási szerződéssel rendelkező, de szennyvízmennyiség-mérővel nem rendelkező felhasználó kérelmére a szennyvíz-kibocsátással nem járó vízhasználat (a továbbiakban: locsolási vízhasználat) elkülönített mérés alapján történő elszámolását biztosítani kell. A locsolási vízmérő kialakításának egyéb feltételeit, az ellenőrzés, a mérőleolvasás és az elszámolás szabályait a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata, valamint a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó írásbeli megállapodása tartalmazza.

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti esetben a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségének meghatározásánál nem vehető figyelembe: a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet több, mint az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló miniszteri rendeletben, illetve a települési önkormányzat rendeletében meghatározott locsolási időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a; a házi ivóvízvezeték-hálózatra a víziközmű-szolgáltató és a fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetve a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási célra fordított vízhasználat, ha az előző  pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

A Ktd. 12. § (2) bekezdése szerint a talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.

A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetése alapján megállapítható, hogy a locsolási víz mennyiségének mérésére, illetve figyelembevételére csak akkor van lehetőség, ha szennyvízelvezetési közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik a kibocsátó. Ebből következik, hogy a talajterhelési díj számításának alapjául szolgáló szolgáltatott vízmennyiség nem csökkenthető a locsolási vízmérőn mért víz mennyiségével. Amikor a Ktd. a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségére utal, az alatt a 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdés d) pontja szerint, legfeljebb 10%-os locsolási célú vízhasználat értendő.

Hogyan történik a díjfizetés?

A talajterhelési díj fizetése az érintett ingatlantulajdonosok számára kötelező, amennyiben nincs csatlakozva közcsatornára, és szennyvizüket egyedi módon kezelik. Az alábbiakban összefoglalom a díjfizetés folyamatát, a bevallás és fizetés lépéseit, valamint a határidőkkel kapcsolatos fontos információkat.

Bevallási kötelezettség

A talajterhelési díjat évente kell bevallani a helyi önkormányzat felé. Ez általában a tárgyévet követő évben történik, és a bevallásban meg kell adni az éves vízfogyasztást, amely alapján a díjat számítják.

A bevallást a tárgyévet követő év március 31-ig kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén az önkormányzat mulasztási bírságot szabhat ki, ezért fontos betartani ezt a határidőt.

A díj kiszámítása és megállapítása

A talajterhelési díj a vízfogyasztás alapján kerül kiszámításra, amit az ingatlantulajdonos a bevallás során tüntet fel. Az önkormányzat a beadott adatok alapján megállapítja a fizetendő díjat.

Önkormányzati értesítés: A bevallás után az önkormányzat értesítést küld a fizetendő díjról, amely tartalmazza az összeget, az alkalmazott szorzókat, és a befizetés módját.

Díjfizetés módja

• Átutalás vagy készpénzes befizetés: A díjat az önkormányzat által megadott bankszámlaszámra kell átutalni.
• Befizetési határidő: A díjat a megadott határidőig kell befizetni, amelyről az önkormányzat tájékoztat. A határidő elmulasztása esetén az önkormányzat késedelmi pótlékot szabhat ki.

Mi történik nemfizetés esetén?

Bírság és végrehajtási eljárás: Ha az ingatlantulajdonos nem fizeti be a talajterhelési díjat időben, az önkormányzat késedelmi pótlékot szabhat ki, és végrehajtási eljárást indíthat az elmaradt összeg behajtása érdekében. A talajterhelési díjat visszamenőleg is behajthatják az elévülési időn belül (5 év).

Következmények a környezetvédelem szempontjából: A talajterhelési díj fizetésének elmulasztása hosszú távon hozzájárulhat a talajszennyezéshez, amely környezetvédelmi szempontból komoly problémát jelent.

Talajterhelési díj elengedése méltányosságból lehetséges?

Kifejezetten „méltányossági elengedés” jellegű, egyedi elbírálású eljárást ez a törvény a talajterhelési díjnál önállóan nem részletezi - ilyen lehetőség (ha van) legfeljebb az önkormányzati rendeletben jelenhet meg. A díjfizetés elkerülésének törvényes módja az, ha a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára rákötik, vagy az egyedi létesítmény alkalmazásával a szennyvíz a talajt nem szennyező formában kerül elhelyezésre. 

Összegzés

Talajterhelési díjat főszabály szerint annak a kibocsátónak kell fizetnie, akinek az ingatlana előtt a közcsatorna műszakilag rendelkezésre áll, de az ingatlant nem csatlakoztatta a csatornahálózathoz. A díjfizetési kötelezettség a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól áll fenn.

A díj akkor is felmerülhet, ha az ingatlan szennyvizét egyedi módon, például zárt szennyvíztárolóban helyezik el. Önmagában tehát a szennyvíz rendszeres elszállítása nem feltétlenül mentesít a talajterhelési díj alól.