Dr. Nagy Péter Zsombor
• 2 perc olvasás
Megszűnik a kriptoátváltásokhoz kapcsolódó büntetőjogi felelősség Magyarországon
Kikerülnek a Büntető Törvénykönyvből a validációs kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó büntetőjogi tényállások és szankciók.
2026. augusztus 7-től hatályon kívül kerül a kriptoeszközzel visszaélés és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása elnevezésű bűncselekmény. A jogalkotó egyúttal megszünteti a magyar validálási rendszert is.
A Magyar Közlöny 2026. július 30-án megjelent 102. számában kihirdették a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásokat érintő büntetőjogi és hatósági szabályok eltörléséről szóló 2026. évi XXXVIII. törvényt. Az Országgyűlés által július 28-án elfogadott jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon, vagyis 2026. augusztus 7-én lép hatályba.
Kövesse oldalunkat a Google keresőben – így mindig elsők között látja a cikkeinket
Mit jelent a kriptoügyletek dekriminalizálása?
A törvény hatályon kívül helyezi a Büntető Törvénykönyv két, kifejezetten kriptoeszköz-átváltáshoz kapcsolódó tényállását:
- a Btk. 394/A. §-ában szabályozott kriptoeszközzel visszaélést;
- a Btk. 408/A. §-ában szabályozott jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtását.
Ez azt jelenti, hogy augusztus 7-től már nem követ el bűncselekményt az, aki a korábbi magyar validálási kötelezettség nélkül vált át kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre. Ugyancsak megszűnik annak a szolgáltatónak a speciális büntetőjogi felelőssége, amely validálás nélkül végez kriptoeszköz-átváltási tevékenységet.
Milyen büntetések szűnnek meg?
A korábbi szabályozás alapján a nem megfelelően validált szolgáltatás igénybevétele jelentős értéknél akár két évig terjedő szabadságvesztéssel járhatott. Különösen jelentős értékű átváltás esetén a büntetési tétel felső határa öt év volt.
A validálási kötelezettséget megsértő szolgáltató ennél is súlyosabb szankcióval számolhatott: különösen jelentős értéknél két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhattak volna.
Ezek a büntetési tételek a két tényállással együtt kikerülnek a Btk.-ból.
Megszűnik a magyar validálási rendszer
A módosítás nemcsak a büntetőjogi tényállásokat törli el. Hatályon kívül kerülnek azok az ágazati rendelkezések is, amelyek alapján a Magyarországon végzett kriptoeszköz-átváltásokat külön validáló szolgáltató közreműködéséhez kötötték.
A jogalkotói indokolás szerint ez a rendszer nem volt összhangban a kriptoeszközök piacáról szóló uniós MiCA-rendelettel, és a szolgáltatások szabad belső piaci működését is korlátozta. A cél ezért az uniós szabályozással párhuzamos magyar engedélyezési és validálási követelmények kivezetése.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának meg kell szüntetnie a validálási tevékenységgel összefüggő, folyamatban lévő engedélyezési és felügyeleti eljárásokat.
A már kiadott validálói engedélyek 2026. augusztus 7-én automatikusan hatályukat vesztik. A validáló szolgáltatók és az SZTFH birtokába került, kriptoátváltásokkal és nem engedélyezett ügyletekkel kapcsolatos adatokat ezt követően három munkanapon belül, vissza nem állítható módon törölni kell.
Nem válik szabályozatlanná a kriptopiac
A változás nem jelenti azt, hogy Magyarországon mostantól minden kriptoszolgáltatás engedély és ellenőrzés nélkül végezhető.
A törvény egy speciális magyar követelményt, a kriptoátváltások külön validálását vezeti ki. Ettől függetlenül továbbra is alkalmazandók lehetnek:
- az uniós MiCA-rendelet szolgáltatói és engedélyezési szabályai;
- a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésére vonatkozó előírások;
- az ügyfél-azonosítási és adatszolgáltatási kötelezettségek;
- az adójogi szabályok;
- a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti követelmények.
A dekriminalizálás tehát nem általános „szabad utat” ad a kriptoszolgáltatóknak. A változás lényege az, hogy a magyar validálási kötelezettség megsértéséhez kapcsolt külön büntetőjogi felelősség megszűnik, miközben az általános uniós és magyar pénzügyi, adózási és büntetőjogi szabályok továbbra is irányadók.
Fontos megjegyzés
Útmutatóinkat gyakorló ügyvédek írják. Cikkeink alapját az ügyfeleink ügyeiben szerzett tapasztalatok, a hatályos jogszabályok, a bírósági gyakorlat, valamint – ahol ez releváns – a hatósági és banki követelmények adják. Célunk, hogy közérthetően bemutassuk a leggyakoribb kockázatokat, és segítsünk felkészülni a következő lépésre.
Minden olvasónknak fontos tudnia, hogy nincs két teljesen egyforma ügy. A tényállások, az iratok és a jogi kockázatok eltérhetnek, miközben a jogszabályok és az intézményi gyakorlat is változhatnak. Útmutatóink ezért általános tájékoztatást nyújtanak, és nem helyettesítik az adott ügy iratainak és körülményeinek egyedi vizsgálatát.
Személyre szabott jogi tanácsadás során az ügyvéd az Ön konkrét helyzete alapján ad választ, szakmai felelősséget vállal a tanácsáért, és kötelező ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkezik.
Összegzés
2026. augusztus 7-től megszűnik a kriptoeszközzel visszaélés és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása mint önálló bűncselekmény. A magyar validálási rendszerhez kapcsolódó engedélyek és eljárások is megszűnnek, de a pénzmosásra, csalásra, adózásra és az uniós kriptoszolgáltatókra vonatkozó szabályok változatlanul alkalmazandók.
Kategóriák:
NPZCsapatunk
Dr. Nagy Péter Zsombor
Kövesse oldalunkat a Google keresőben – így mindig elsők között látja a cikkeinket
Tartalomjegyzék
Legutóbbi bejegyzések

Bitcoinból lakást - lehetséges kriptovalutával az ingatlan adásvétel?
Bitcoin és más kriptoeszköz mint vételár?
Tovább

Melyik földhivatal az illetékes?
A vevő akkor válik az ingatlan tulajdonosává, amikor tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik
Tovább

Illés és Szabó Ügyvédi Társulás | Ingatlan Ügyvéd | Budapesten és országszerte!
Ismerje meg budapesti csapatunkat!
Tovább

Autóvásárlás: foglaló vagy előleg?
A foglaló az egyik leggyakrabban alkalmazott jogintézmény!
Tovább

Előszerződés vagy szándéknyilatkozat ingatlan adásvételkor?
Az előszerződésben a felek vállalják, hogy később megkötik a végszerződést
Tovább

Családi ház vásárlásának jogi és műszaki buktatói
Az ingatlanvásárlásnál a legnagyobb buktatók jellemzően jogi, hitel és műszaki oldalon jönnek elő!
Tovább
Ajánlatunk
Adásvételi szerződés
A vételár 0,45%-a(min. 150 000 Ft; max. 600 000 Ft)
Az ár az ÁFA-t már tartalmazza
- Lakóingatlanra
- Ingyenes tulajdoni lap ellenőrzés
- Vételi szándéknyilatkozat átnézése
- Szerződéscsomag teljeskörű képviselettel
