Termőföld öröklési illetéke: mennyit kell fizetni?

Mi számít termőföldnek az öröklési illeték szempontjából?

Az illetéktörvény szerint termőföld az a külterületi földrészlet, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő vagy gyep, nádas, erdő, fásított terület művelési ágban, illetve halastóként tartanak nyilván.

Termőföld lehet az a művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet is, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jellegét jegyezték fel, és amelyet a törvényben felsorolt célok valamelyikére hasznosítanak.

A földrészleten álló épület azonban nem válik automatikusan termőfölddé az Itv. szempontjából. Ha a hagyaték például termőföldet és azon álló épületet is tartalmaz, az egyes vagyonelemek minősítését és értékét külön kell megvizsgálni. A tulajdoni lap megnevezése ezért közvetlenül befolyásolhatja az illetékszámítást.

Hogyan számítják ki a termőföld öröklési illetékét?

Az illeték alapja nem feltétlenül a termőföld teljes forgalmi értéke, hanem az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke. A forgalmi értékből le kell vonni a termőföldhöz kapcsolódó, igazolt hagyatéki tartozás örökösre eső részét.

Az örökösnek kell igazolnia az adósság vagy más teher fennállását és összegét. Az örökhagyó szokásos temetési költségeit a NAV bizonyítás nélkül is elfogadhatja. A kifejezetten egy adott vagyontárgyhoz kapcsolódó terhet annak a vagyontárgynak az értékéből kell levonni.

Mikor jár a 4,5%-os illeték az ŐCSG tagjának?

A kedvezményhez két feltételt kell elkülöníteni:

1. az örökösnek a kedvezmény szempontjából megfelelő nyilvántartott ŐCSG-tagsággal kell rendelkeznie;
2. a kedvezményre való jogosultságáról legkésőbb a NAV fizetési meghagyásának véglegessé válásáig nyilatkoznia kell.

Mi az az ŐCSG tagság?

Az ŐCSG-tagság azt jelenti, hogy valaki egy őstermelők családi gazdaságának tagjaként folytat őstermelői tevékenységet.

Az ŐCSG:

• legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő közössége;
• nem önálló jogi személy, és nincs a tagok vagyonától elkülönült vagyona;
• írásbeli szerződés és agrárkamarai nyilvántartásba vétel alapján működik;
• közös, összehangolt gazdálkodást és valamennyi tag személyes közreműködését feltételezi;
• kijelölt képviselővel rendelkezik;
• főszabály szerint egyenlően osztja fel a nyereséget és a veszteséget, de a szerződés ettől eltérhet.

A tag továbbra is önállóan nyilvántartott mezőgazdasági őstermelő, de tevékenységét az ŐCSG keretében végzi. Egy őstermelő egyszerre csak egy ŐCSG tagja lehet. A tagságot az őstermelői nyilvántartásban is feltüntetik. Lásd: 2020. évi CXXIII. törvény 6–9. §

Utólagmegszerzett családi gazdálkodói státusszal csökkenthető az öröklési illeték?

Nem. A Kúria V.Kfv.35.189/2025/8-I. számú döntése szerint az ŐCSG-tagságnak már az örökhagyó halálának napján fenn kell állnia. Az öröklés után megszerzett vagy létrehozott családi gazdálkodói státusz akkor sem alapozza meg a magasabb kedvezményt, ha az örökös még a fizetési meghagyás véglegessé válása előtt bejelenti azt a NAV-nak.

A Kúria által vizsgált ügyben az örökös végrendelet alapján 27 termőföldet szerzett. Az örökhagyó 2020. április 29-én halt meg, az örökös azonban ebben az időpontban nem volt nyilvántartott családi gazdálkodó. Csak 2024. október 8-án vették nyilvántartásba az újonnan létrehozott őstermelők családi gazdaságát, amelynek az örökös lett a képviselője.

Az örökös arra hivatkozott, hogy a törvény csak a nyilatkozat megtételének határidejét rögzíti, ezért elegendő, ha a fizetési meghagyás véglegessé válásáig megszerzi a szükséges státuszt. A törvényszék elfogadta ezt az érvelést, a Kúria azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet.

A Kúria indokai szerint:

• az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg;
• az örökös ebben az időpontban szerzi meg a hagyatékot;
• az öröklési illetékkötelezettség is ugyanezen a napon keletkezik;
• ezért az illetékkedvezményhez szükséges státuszt is ezen a napon kell vizsgálni.

Az adójogi kedvezmény feltétele csak akkor teljesíthető utólag, ha ezt a törvény kifejezetten lehetővé teszi. Az Itv. 16. § (6) bekezdése nem tartalmaz olyan fordulatot, hogy az örökös később „vállalhatja” vagy „teljesítheti” az ŐCSG-tagság feltételét.

Mi történik, ha az örökös átengedi a termőföldet egy ŐCSG-tag örököstársának?

Külön illetékmentesség vonatkozik arra az esetre, amikor az örökös a hagyatékból rá eső termőföldet ellenérték fejében egy olyan örököstársának engedi át, aki az erre szolgáló nyilvántartásban ŐCSG-tagként szerepel. Ilyenkor az átengedő örökösnek az átengedett termőföld után nem kell öröklési illetéket fizetnie.

Ingyenes átengedésnél szintén más szabály érvényesül. Aki a rá eső örökséget vagy annak egy részét a hagyatéki eljárásban más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után nem fizet öröklési illetéket. A megszerző örököst úgy kell kezelni, mintha az átengedett vagyont közvetlenül az örökhagyótól örökölte volna.

Az átengedés előtt ezért meg kell vizsgálni, hogy ingyenes vagy ellenértékes rendezés történik-e, ki az átvevő örököstárs, és rendelkezik-e a törvényben megkövetelt ŐCSG-státusszal.

Összegzés

Fontos, hogy az illetéktörvény saját termőföld-fogalmát kell alkalmazni (Itv. 102. § (1) m). Ez főként a külterületen meghatározott művelési ágban nyilvántartott földrészleteket jelenti (pl. szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, stb.) és az épület nem tartozik bele.