Mi az a fizetési meghagyás?

Mikor alkalmazható a fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyásos eljárás egy egyszerűsített, polgári nemperes eljárás, amelynek célja, hogy gyors és költséghatékony módon lehessen érvényesíteni pénzfizetésre irányuló, lejárt követeléseket. Az eljárás kizárólag a közjegyzők hatáskörébe tartozik, és szigorú törvényi feltételekhez kötött.

Az eljárás max. 30 millió Ft összegű követelések esetén alkalmazható, ha:

• A követelés kizárólag pénzre irányul,
• már lejárt (tehát a fizetési határidő eltelt)
• Mindkét félnek van belföldi kézbesítési címe (lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely).

Kivételes esetek

A fizetési meghagyás nem alkalmazható:

• Ha a követelés összege meghaladja a 30 millió forintot.
• Ha a felek bármelyikének nincs ismert belföldi kézbesítési címe.
• Ha a követelés nem csupán pénzfizetésre irányul, például zálogjogi igény esetén.
• Ha a jogviszony vitatott, például a munkaviszony megszűnésének vagy módosulásának kérdése is fennáll.

Munkaviszony esetén is lehetséges FMH-t kérni?

Fizetési meghagyás KIZÁRÓLAG akkor alkalmazható munkaviszony, közalkalmazotti, stb. jogviszonyjogviszonyból eredő pénzkövetelésre, ha:

• a jogviszony léte és jellege nem vitatott,
• az igény csak a pénz megfizetésére irányul,
• nincs szó a munkaviszony tartalmáról, létrejöttéről vagy megszűnéséről, és
• nem kapcsolódik fegyelmi vagy vétkes magatartáshoz.

Ki bocsátja ki a fizetési meghagyást?

Az eljárás lefolytatása a közjegyzők hatáskörébe tartozik. A 2009. évi L. törvény szerint a fizetési meghagyásos eljárás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül zajlik, országos illetékességgel, bármely közjegyzőnél kezdeményezhető.

Hogyan indul az eljárás?

A jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújt be a közjegyzőhöz:

• elektronikusan (kötelező cégeknek és jogi képviselőknek), vagy
• papíralapon személyesen a közjegyző előtt (csak természetes személyeknek lehetséges, akik jogi képviselő nélkül járnak el).

Ha a kérelem hiányos, a közjegyző felhívja az ügyfelet a hiányok pótlására. Amíg ez nem történik meg, a fizetési meghagyás nem bocsátható ki, még automatizáltan sem. Ha a jogosult kifejezetten kéri, hogy a fizetési meghagyást végrehajtó kézbesítse, akkor a közjegyző ennek megfelelően intézkedik, és a meghagyás csak a végrehajtói kézbesítés után tekinthető kézbesítettnek. Ez speciális eljárási szabályokat és díjfizetést von maga után.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a felek adatait (azonosító, elérhetőség),
• a követelés jogalapját és összegét,
• a jogviszony keletkezésének és a lejárat időpontját.

Fontos kiemelni, hogy a közjegyző – szemben a bíróval – nem vizsgálja a követelés jogalapját és bizonyítékait. A meghagyás kibocsátása nem minősül érdemi elbírálásnak, és nem állítja, hogy a követelés valóban megalapozott. Ezért is nyílik lehetőség az adós számára az ellentmondásra, amely peres eljárást eredményezhet.

Mi történik, ha a közjegyző visszautasítja az FMH kérelmet?

Ha a közjegyző valamilyen okból (pl. nem megfelelő adatok, kézbesítés sikertelensége, költségek meg nem fizetése) visszautasítja a kérelmet, vagy megszünteti az eljárást, a jogosult dönthet úgy, hogy bírósághoz fordul. Ilyenkor a fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának joghatályai 30 napig fennmaradnak – azaz ha ez idő alatt keresetet nyújt be a jogosult, a követelése nem évül el.

Mi történik a fizetési meghagyás kibocsátása után?

A fizetési meghagyás kibocsátását követően az eljárás menete alapvetően attól függ, hogy a kötelezett (az adós) hogyan reagál a meghagyásra. A közjegyző a fizetési meghagyást kézbesíti a kötelezett részére, aki ettől számított 15 napon belül két dolgot tehet:

• Semmit
• Ellentmondással élhet

Ha a kötelezett nem tesz semmit, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A meghagyás jogerőssé válásának napjától számítva végrehajthatóvá válik, vagyis a jogosult közvetlenül kérheti a végrehajtást – például munkabérletiltást, bankszámla inkasszót vagy ingó/ingatlan lefoglalást.

Speciális eset: Ha a kötelezett kézbesítési címe időközben megszűnt, vagy ott részére az iratok nem kézbesíthetők, az iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni. Ekkor az iratot kézbesítettnek kell tekinteni a hirdetmény közzétételét követő 15. napon – de a fizetési meghagyás maga nem kézbesíthető hirdetménnyel (ez a végrehajtási jogbiztonság miatt kivétel).

Mi az az ellentmondás?

Az ellentmondás egy egyszerű nyilatkozat, amelyben a kötelezett vitatja a követelést. Ha a kötelezett a határidőn belül ellentmondással él, akkor a fizetési meghagyás nem emelkedik jogerőre, hanem az eljárás automatikusan perré alakul át – az ellentmondással érintett követelésrészre vonatkozóan.

Ebben az esetben a közjegyző átteszi az ügyet az illetékes bírósághoz. A jogosultnak ekkor 15 napon belül be kell nyújtania a keresetet tartalmazó iratot és ki kell egészítenie az illetéket. A bíróság ezután a szokásos polgári peres szabályok szerint jár el, de az eljárás sajátosságaira (pl. rövidebb határidők, formai követelmények) figyelemmel. Ha a kereset benyújtása nem történik meg a határidőn belül, az eljárás megszűnik.

Speciális szabályok perré alakulás esetén

Ha az eljárás perré alakul:

• a kereset benyújtására a közjegyzői felhívástól számított 15 nap áll rendelkezésre;
• a korábbi FMH kérelmet ekkor már keresetlevélként kezelik, a per a kijelölt bíróság előtt folytatódik;
• a keresetlevél hiányosságait a bíróság szigorúan ellenőrzi, és hiánypótlásra szólíthat fel.

Mennyi a fizetési meghagyás díja 2025-ben?

A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) díja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) részére fizetendő eljárási díj, amely a közjegyzői eljárás igénybevételét fedezi. A díj mértéke a követelés összegéhez igazodik, és a MOKK aktuális díjtáblázata alapján kerül megállapításra. Az eljárás megindításához az FMH díjat előre meg kell fizetni, ellenkező esetben a kérelmet a közjegyző visszautasítja.

Az eljárási díj mértéke

A díj mértéke 2025. január 4. óta:

• a követelés összegének 3%-a,
• minimum 12.000 Ft,
• maximum 300.000 Ft.

Ez a díj bruttó összeg, azaz áfát nem kell külön felszámítani.

Példák:

• 100.000 Ft követelés esetén: a díj 12.000 Ft (mert a 3.000 Ft nem éri el a minimumot),
• 1.000.000 Ft követelés esetén: a díj 30.000 Ft,
• 10.000.000 Ft követelés esetén: a díj 300.000 Ft (elérte a felső korlátot).

Díjfizetés módja

A díjat előre kell megfizetni:

• elektronikus benyújtás esetén banki átutalással a MOKK számlájára,
• papíralapú vagy szóbeli benyújtás esetén készpénz-átutalási megbízással (sárga csekk) is lehet teljesíteni.

A kérelem csak a díj beérkezésének napján válik érvényessé, azaz a MOKK számláján való jóváírás napja számít a benyújtás időpontjának.

FMH díja és a perköltség, peres illeték

Ha az FMH-ból per lesz, az eljárás peres illetékfizetési kötelezettséget von maga után, amely a követelés összegétől függ. Az illetéket a bíróságon kell megfizetni, a közjegyző felhívásától számított 15 napon belül. A határidő elmulasztása esetén az eljárást a bíróság megszünteti, és ez ellen csak kivételes esetben van helye igazolási kérelemnek.

Az FMH díj a perköltség részét képezi (Pp. 261. § (1) bekezdés), vagyis ha az ügy perré alakul (például az adós ellentmondást terjeszt elő), akkor a bíróság e díj megtérítéséről is dönthet, és az a vesztes felet terheli. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a jogosult nyer a perben, az FMH díjat az alperes (az adós) köteles viselni. Az eljárás során felmerülő egyéb közjegyzői díjak (például másolatkészítési költségek) szintén beletartoznak a perköltségbe.

Végrehajtás

Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, közvetlenül végrehajtható. A végrehajtást bírósági végrehajtó útján lehet kérni. A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a jogerős meghagyást, amely alapján az adós bankszámlája, jövedelme vagy vagyontárgyai lefoglalhatók. 

A végrehajtási eljárás során történő képviseletért az ügyvédek általában további munkadíjat számítanak fel.

Miért érdemes először ügyvédhez fordulni?

A fizetési meghagyásos eljárást – egyszerűsített, gyors és költséghatékony jogérvényesítési lehetőségként – sok esetben ügyvédi képviselet nélkül kezdeményezik a felek. Azonban a látszólagos egyszerűség ellenére sok ügyfél fordul hozzánk, hiszen

• Ügyvéd segítségével már az eljárás előtt tisztázható, hogy a követelés egyáltalán alkalmas-e fizetési meghagyásos eljárásra?
• Az FMH űrlap hibás kitöltése miatt a fél eleshet az eljárási költségek visszakövetelésétől.

Ha már az induláskor sejthető, hogy az adós ellent fog mondani a fizetési meghagyásnak, akkor az ügy perré alakul. Ilyenkor az ügy már a bíróság elé kerül, ahol a peres szabályok érvényesek – itt viszont már szükség lehet keresetlevél benyújtására, illetékfizetésre és érdemi bizonyításra is. Az ügyvéd ebben is segít:

• előre perképes módon fogalmazza meg a követelést,
• már az FMH kérelmében feltünteti az illetékes bíróságot,
• segít az iratok és bizonyítékok rendszerezésében,
• és ha kell, ő jár el a peres eljárás során is.

Amennyiben követelés végrehajthatóvá válik, a jogosult a fizetési meghagyásos eljárás ügyvédi munkadíját, valamint a közjegyzői illetéket is érvényesíteni tudja a végrehajtási eljárásban, tehát a professzionális képviseletbe történő befektetés legtöbbször megtérül.

Összegzés

Fontos még tudni, hogy nincs helye bizonyításnak az FMH eljárásban, nem lehet ideiglenes intézkedést kérni, kivéve egyes kivételes szociális eseteket és nincs helye szünetelésnek vagy felfüggesztésnek sem, az eljárás automatikusan megszűnik, ha nem folytatható.

Ha egy egyszerű, gyors, költséghatékony megoldást keres a pénzkövetelése érvényesítésére, a fizetési meghagyás az egyik leghatékonyabb jogi eszköz. Ugyanakkor érdemes szakértő ügyvédhez fordulni a formai követelmények pontos betartása és az esetleges buktatók elkerülése érdekében.

További kérdése lenne? Foglaljon ügyvédi konzultációs időpontot online!