Mi történik az öröklési illetékkel, ha az örökös ingyen átengedi az örökségét?

Lehetséges az ajándékozás hagyatéki eljárás során?

A hagyatéki eljárás során az örökös az örökségét (vagy annak egy részét) elajándékozhatja más öröklésben érdekelt személynek. Az örökösnek először el kell fogadnia az örökséget, majd ezt követően – a hagyatéki tárgyaláson – ajándékozási szerződést köthet, amelyet a közjegyző egyezségbe foglal és jóváhagy. Az ajándékozás érvényességéhez az ajándékozó egyértelmű nyilatkozata és az ajándékozott elfogadása szükséges, amelyek – a jelenlévők között tett ajánlat szabályai szerint – nyomban meg kell, hogy történjenek. Ajándékozás - szigorúan véve - tehát csak saját vagyonból, vagy a már átadott hagyatéki vagyonból lehetséges.

Ettől függetlenül vannak még megoldások a hagyatéki vagyontárgyak átruházására:

További lehetőség: hagyatéki egyezség közjegyző előtt

A Hetv. 94. § (2) alapján, ha egy örökös (vagy más, a hagyatékban érdekelt fél) úgy dönt, hogy

• a megszerzett hagyaték egészét vagy egy részét átengedi egy másik örökösnek,
• vagy a hagyatéki hitelezőnek adja át (például az adósság fedezetére),
• vagy elismeri valaki más igényét (pl. egy vitatott vagyontárgy valójában nem az örökhagyóé volt, hanem az igénylőé),

akkor a közjegyző ezt egyezségbe foglalja.

Példa a gyakorlatból:

• Három testvér örökölne egy ingatlant. Az egyik testvér nem akar részesedni, és átengedi a részét a másik kettőnek. A közjegyző ezt rögzíti egyezségben, és a hagyaték átadásakor a két testvér kapja meg a teljes ingatlant.
• Ha az örökös tudja, hogy a hagyatékban szereplő autó valójában a szomszédé, és ezt elismeri, a közjegyző az autót nem az örökösnek, hanem az igénylőnek adja át.

Eladná az örökölt ingatlant 5 éven belül? Ezt kell tudnia!

Mi történik ezután?

• A közjegyző mérlegeli, hogy az egyezség jogszerű-e.
• Ha jóváhagyja, akkor a hagyatékot nem az eredeti öröklési rend szerint adja át, hanem az egyezség alapján.
• Ilyenkor az is rögzítésre kerül, hogy az átengedő örökös eredetileg milyen jogcímen szerzett (pl. törvényes örökösként, végrendelet alapján, hagyományosként stb.), és mekkora rész illette volna.
• Végül a közjegyző a hagyatékot annak adja át, akinek az egyezség szerint jár.

Ez azt jelenti, hogy a jogilag releváns szerzés mindig a közjegyzői egyezség alapján történik, és az illetékkötelezettség is ennek megfelelően alakul.

Öröklési illeték ingyenes átengedés esetén

Az illetéktörvény (Itv.) 10. § (1) bekezdése kimondja: 

Ha egy örökös a hagyaték tárgyalásán a rá eső örökséget (vagy annak egy részét) más örökösnek ingyen átengedi, akkor az átengedő örökösnek az átengedett rész után nem kell öröklési illetéket fizetnie.

Ilyenkor az öröklési illeték megfizetésére az a másik örökös kötelezett, aki ténylegesen megszerzi az örökséget, úgy, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna.

Mi történik visszterhes átengedésnél?

Más a helyzet, ha az átengedés nem ingyenesen, hanem valamilyen ellenérték (például pénz, ingóság) fejében történik:

• az átengedő örökösre öröklési illeték terheli,
• a szerző félre pedig visszterhes vagyonátruházási illeték.

Ha nem másik örökösnek engedik át?

Az Itv. 10. § (1) bekezdése csak az örököstársak közötti átengedésre alkalmazható. Ha az örökséget nem egy másik örökös szerzi meg (például egy kívülálló személy), akkor az átengedő örökösnek illetékkötelezettsége keletkezik, az ingyenes átengedés pedig ajándékozási illeték alá esik.

Egyenes ági öröklés adózása hogy alakul?

Fontos kivétel, hogy egyenes ági rokonok (például szülő–gyermek, nagyszülő–unoka) közötti ajándékozás teljes illetékmentességet élvez. Ez azt jelenti, hogy ha az örökséget így engedik át, illetéket egyáltalán nem kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó egyenes ági rokonainak (gyermeke, szülője, nagyszülője, unokája, dédszülője) nem kell öröklési illetéket fizetniük az örökség után.

Tudni kell, hogy az egyenes ági rokonságba beletartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is. 

Az öröklési illeték és a személyi jövedelemadó (SZJA) két különböző dolog. Az öröklési illeték az örökléssel megszerzett vagyon után fizetendő vagyonszerzési illeték, míg az SZJA az örökölt ingatlan értékesítéséből származó nyereségre vonatkozik. Ha az örökölt ingatlant 5 éven belül eladják, akkor személyi jövedelemadót kell fizetni, de csak akkor, ha az eladási ár magasabb, mint a hagyatéki eljárás során megállapított forgalmi érték. Öt év után az értékesítésből származó jövedelem adómentessé válik. Az 5 éves szabály kezdő dátuma az örökhagyó halálának napja.

Az örökség visszautasítása esetén illeték is fizetendő?

Az örökség visszautasítása önmagában nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget. A visszautasítás egyoldalú nyilatkozat, amelynek következtében a visszautasító személy az öröklés megnyíltának időpontjára visszaható hatállyal kiesik az örökségből, így azt nem szerzi meg és nem is rendelkezhet vele. Az Alkotmánybíróság döntései is megerősítik, hogy öröklés esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amely az örökhagyó halála napján keletkezik, azonban a visszautasító személy nem válik örökössé, így illetékfizetési kötelezettsége sem áll fenn.

Összefoglalás

Ha az örökös a hagyatéki eljárás során a rá eső örökséget más örökösnek ingyenesen átengedi, akkor:

• ő maga mentesül az öröklési illeték alól,
• a ténylegesen szerző örökös fizeti meg az öröklési illetéket, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna.

Ha viszont az átengedés kívülállónak történik, akkor ajándékozási illeték merül fel – kivéve, ha az átengedés egyenes ági rokonok között történik, mert ekkor teljes illetékmentesség érvényesül.