Mi történik az öröklési illetékkel, ha az örökös ingyen átengedi az örökségét?

Az alaphelyzet – hagyatéki egyezség közjegyző előtt

A Hetv. 94. § (2) alapján, ha egy örökös (vagy más, a hagyatékban érdekelt fél) úgy dönt, hogy

• a megszerzett hagyaték egészét vagy egy részét átengedi egy másik örökösnek,
• vagy a hagyatéki hitelezőnek adja át (például az adósság fedezetére),
• vagy elismeri valaki más igényét (pl. egy vitatott vagyontárgy valójában nem az örökhagyóé volt, hanem az igénylőé),

akkor a közjegyző ezt egyezségbe foglalja.

Példa a gyakorlatból:

• Három testvér örökölne egy ingatlant. Az egyik testvér nem akar részesedni, és átengedi a részét a másik kettőnek. A közjegyző ezt rögzíti egyezségben, és a hagyaték átadásakor a két testvér kapja meg a teljes ingatlant.
• Ha az örökös tudja, hogy a hagyatékban szereplő autó valójában a szomszédé, és ezt elismeri, a közjegyző az autót nem az örökösnek, hanem az igénylőnek adja át.

Eladná az örökölt ingatlant 5 éven belül? Ezt kell tudnia!

Mi történik ezután?

• A közjegyző mérlegeli, hogy az egyezség jogszerű-e.
• Ha jóváhagyja, akkor a hagyatékot nem az eredeti öröklési rend szerint adja át, hanem az egyezség alapján.
• Ilyenkor az is rögzítésre kerül, hogy az átengedő örökös eredetileg milyen jogcímen szerzett (pl. törvényes örökösként, végrendelet alapján, hagyományosként stb.), és mekkora rész illette volna.
• Végül a közjegyző a hagyatékot annak adja át, akinek az egyezség szerint jár.

Ez azt jelenti, hogy a jogilag releváns szerzés mindig a közjegyzői egyezség alapján történik, és az illetékkötelezettség is ennek megfelelően alakul.

Öröklési illeték ingyenes átengedés esetén

Az illetéktörvény (Itv.) 10. § (1) bekezdése kimondja:

• Ha egy örökös a hagyaték tárgyalásán a rá eső örökséget (vagy annak egy részét) más örökösnek ingyen átengedi, akkor az átengedő örökösnek az átengedett rész után nem kell öröklési illetéket fizetnie.
• Ilyenkor az öröklési illeték megfizetésére az a másik örökös kötelezett, aki ténylegesen megszerzi az örökséget, úgy, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna.

Mi történik visszterhes átengedésnél?

Más a helyzet, ha az átengedés nem ingyenesen, hanem valamilyen ellenérték (például pénz, ingóság) fejében történik:

• az átengedő örökösre öröklési illeték terheli,
• a szerző félre pedig visszterhes vagyonátruházási illeték.

Ha nem másik örökösnek engedik át?

Az Itv. 10. § (1) bekezdése csak az örököstársak közötti átengedésre alkalmazható. Ha az örökséget nem egy másik örökös szerzi meg (például egy kívülálló személy), akkor az átengedő örökösnek illetékkötelezettsége keletkezik, az ingyenes átengedés pedig ajándékozási illeték alá esik.

Egyenes ági rokonok közötti átengedés

Fontos kivétel, hogy egyenes ági rokonok (például szülő–gyermek, nagyszülő–unoka) közötti ajándékozás teljes illetékmentességet élvez. Ez azt jelenti, hogy ha az örökséget így engedik át, illetéket egyáltalán nem kell fizetni.

Összefoglalás

Ha az örökös a hagyatéki eljárás során a rá eső örökséget más örökösnek ingyenesen átengedi, akkor:

• ő maga mentesül az öröklési illeték alól,
• a ténylegesen szerző örökös fizeti meg az öröklési illetéket, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna.

Ha viszont az átengedés kívülállónak történik, akkor ajándékozási illeték merül fel – kivéve, ha az átengedés egyenes ági rokonok között történik, mert ekkor teljes illetékmentesség érvényesül.