Milyen követkeménye lehet a hiteltörlesztés elmaradásának?

Mi történik, ha nem fizeti a kölcsönt?

Ez nem kötelező menetrend! A KHR-adatátadás, a követeléskezelés és a felmondás feltételei különböznek, a folyamatok részben párhuzamosan is haladhatnak.

Mennyivel nőhet a tartozás a késedelem miatt?

A pontos összeg a kölcsönszerződéstől, a késedelem hosszától és az alkalmazható jogszabályi korlátoktól függ. A tartozás összegét ezért mindig tételes kimutatás alapján érdemes ellenőrizni.

Tegyük fel, hogy Péter lakáshitelének ügyleti kamata évi 7%. Az OTP mintaszerződés képlete alapján a késedelmi kamat ebben az esetben évi 13,5%: 7% × 1,5 + 3 százalékpont.

Egy 150 000 Ft-os törlesztőrészlet 30 napos késedelme így hozzávetőleg 1 664 Ft késedelmi kamatot jelent. Az adott részlet rendezéséhez tehát körülbelül 151 664 Ft szükséges, az esetleges külön díjak nélkül.

Ha három egymást követő részlet marad el, mindegyikre a saját késedelmi ideje alapján kell számolni:

A három elmaradt részlet rendezéséhez ebben a példában már közel 460 000 Ft kellene, és ehhez még felszámítható hátralékkezelési díjak is társulhatnak.

A számítás szemléltető, 365 napos évvel, változatlan kamattal, részfizetés és felmondás nélkül készült: elmaradt összeg × 0,135 × késedelmes napok / 365. A bank tényleges elszámolása a szerződéses napbázis, az esedékességek és a befizetések szerint eltérhet. A következő esedékes havi részlet nincs benne a fenti összegben.

Részletesen:

Késedelmi kamat

A késedelmi kamat a határidőre meg nem fizetett összeghez kapcsolódik. A felmondás előtt a teljes fennmaradó kölcsöntőke rendszerint még nem lejárt tartozás; a felmondással azonban ez is esedékessé válhat. Emiatt a késedelem pénzügyi terhe jelentősen megnőhet.

A cikkíráshoz áttekintett OTP kölcsönszerződés-minta II.3. pontja például az ügyleti kamathoz kötött képletet és felső korlátot tartalmaz. Ez nem minden hitelre alkalmazható, egységes kamatláb: saját szerződését, annak módosításait és az irányadó hirdetményt kell megnézni.

Lakáscélú hitelnél a felmondás utáni 90. nap elteltét követően külön törvényi korlát vonatkozik a nemteljesítés miatt felszámítható késedelmi kamatra, költségre és díjra. Ez nem kamatmentességet és nem tartozáselengedést jelent, lásd: Fhtv. 20/C. §

Behajtási és eljárási költségek

Felmerülhetnek szerződés alapján felszámított hátralékkezelési díjak, illetve közjegyzői, bírósági és végrehajtási költségek. Nem minden ügy jut el valamennyi eljárásig, és nem minden felsorolt díj terhelhető automatikusan az adósra.

Az áttekintett kölcsönszerződés-minta például a felmondást közvetlenül megelőző írásbeli felszólítást és a felmondó levél kiküldését díjmentesként kezeli, miközben más megkeresésekre külön díjtételeket tartalmaz. Ezért ne csak a „behajtási költség” végösszegét nézze: kérdezzen rá, melyik tétel milyen jogcímen és melyik szerződéses rendelkezés alapján szerepel az elszámolásban.

Miért nem csökken annyival a tőke, amennyit befizetett?

Az áttekintett kölcsönszerződés-minta szerint a nem elegendő befizetést először költségre, majd kamatra és egyéb járulékra, végül tőkére számolják el. Ha tehát hátralék mellett befizet 50 000 forintot, abból nem feltétlenül 50 000 forint csökkenti a kölcsöntőkét.

A részfizetés mérsékelheti az elmaradást, de önmagában nem módosítja a törlesztési kötelezettséget, és nem garantálja a felmondás vagy a KHR-adatátadás elkerülését. A csökkentett törlesztés feltételeit írásban rendezze a hitelezővel.

Mikor kerülhetek be a KHR-be?

A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) nyilvántartásába mindenki bekerül, aki Magyarországon hitelszerződést köt, de a köznyelvben használt KHR listára (rágen: BAR lita) csak meghatározott mulasztás esetén lehet felkerülni. A köznyelvi „negatív lista” általában azt jelenti, hogy a KHR-ben a személyről olyan – a hitelkockázat szempontjából kedvezőtlen – referenciaadat szerepel (tipikusan késedelmes tartozással összefüggő adat), amelyet a rendszer meghatározott ideig kezel, majd töröl: főszabály szerint 5 évig, illetve ha a késedelmes tartozást teljesítették, akkor a teljesítéstől számított 1 év elteltével törlendő.

Magánszemélynél ehhez két feltételnek együttesen kell teljesülnie:

• a lejárt, meg nem fizetett tartozás meghaladja a késedelembe eséskor érvényes havi minimálbért;
• ez a minimálbért meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll.

A tervezett adatátadás előtt 30 nappal írásbeli figyelmeztetést kell küldeni. Egy néhány napos csúszás tehát önmagában nem alapozza meg ezt az adatátadást. A negatív adat ugyanakkor a későbbi hitelfelvételt jelentősen megnehezítheti; a hátralék rendezése sem jelent minden esetben azonnali adattörlést. KHR-törvény, különösen 8., 11. és 15. §

Ha értesítést kapott, kérje ki, milyen összeggel és mely kezdőnappal számolja a bank a mulasztást. A KHR 90 napos feltétele nem általános fizetési haladék, és nem a felmondás egységes határideje.

Egyébként bárkinek joga van a róla nyilvántartott adatokat megismerni. Bármely KHR-hez csatlakozott pénzügyi szervezetnél tájékoztatás kérhető arról, hogy

• milyen adatok szerepelnek róla a KHR-ben, illetve melyik intézmény adta át ezeket,
• illetve ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezekhez az adatokhoz.

Hogyan mondhatja fel a bank a hitelszerződést?

A bank nem egyszerűen „ráírja” az adósra, hogy vége a szerződésnek. Ha a hitelfelvevő nem fizet, a banknak először fel kell hívnia a figyelmet a hátralékra és annak következményeire. Jelzáloghitel esetén ez különösen fontos, mert a felmondás után már nemcsak az elmaradt törlesztőrészletekről van szó, hanem a teljes fennálló tartozás egy összegben esedékessé válhat.

A fogyasztói hitelszerződés felmondása előtt a banknak írásbeli fizetési felszólítást kell küldenie. Ebben szerepelnie kell többek között annak, hogy mekkora a teljes fennálló tartozás, mennyi a lejárt tartozás, milyen kamatot és késedelmi kamatot számítanak fel, és milyen jogkövetkezmények várhatók, ha az adós továbbra sem rendezi a hátralékot.

Jelzáloghitel esetén a banknak ennél részletesebb elszámolást is be kell mutatnia: hogyan alakultak a befizetések, mennyi tőke, kamat, késedelmi kamat és költség került elszámolásra, és mennyi a fennálló tartozás. Ez azért lényeges, mert az adósnak értenie kell, pontosan miből áll az az összeg, amelynek megfizetését a bank követeli.

A leggyakoribb ok a törlesztés elmaradása, de a jogszabályok más esetekben is lehetővé teszik a felmondást:

• Súlyos fizetési késedelem: Az adós felszólítás ellenére sem rendezi az elmaradást (fogyasztói hiteleknél jellemzően a 60–90 napot meghaladó folyamatos nemfizetés).
• Az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása: Olyan körülmény merül fel, amely miatt a visszafizetés komolyan veszélybe kerül, és a felajánlott biztosíték sem nyújt fedezetet.
• A fedezet elértéktelenedése vagy elvesztése: Jelzáloghitelnél a zálogtárgy megsemmisül, jelentősen romlik az állapota, vagy az adós nem újítja meg a kötelező lakásbiztosítást, és a bank felszólítására sem nyújt új biztosítékot.
• Valótlan adatszolgáltatás: Kiderül, hogy a hiteligényléskor lényeges tényekben valótlan információkat adtak meg.
• A hitelcéltól való eltérés: Célhitel (pl. lakáscélú vagy felújítási hitel) esetén az adós nem tudja számlákkal igazolni a cél szerinti felhasználást.

Mit jelent, hogy a teljes tartozás esedékessé válik?

Tegyük fel, hogy havi 180 000 forintot törleszt, két részlettel elmaradt, és még 19 millió forint tőkével tartozik. A jogszerű felmondás után a bank követelése már nem csupán a 360 000 forintos részlethátralék rendezésére irányulhat: a teljes fennmaradó tőke és a jogszerűen felszámított járulékok megfizetését kérheti.

Ez szemléltető példa, nem banki elszámolás; a hátralék tőkerésze a fennmaradó tőkében már szerepelhet, ezért az összegeket nem szabad egyszerűen összeadni.

Hogyan juthat el a tartozás a végrehajtásig?

A fizetési felszólítás, a felmondás és a végrehajtható okirat különböző iratok. Mindig azt kell először tisztázni, pontosan mit kapott és kitől.

Ha fizetési meghagyást kézbesítenek, a követelés vitatására főszabály szerint a kézbesítéstől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az ellentmondás elmulasztása esetén a meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válhat akkor is, ha az adós szerint hibás a követelés. A bankkal folytatott egyeztetés nem helyettesíti a közjegyzőhöz benyújtandó ellentmondást.

Jelzáloghiteleknél gyakori a közjegyzői okirat. Ha a törvényi feltételek teljesülnek, az okirat végrehajtási záradékkal látható el, így előzetes per és fizetési meghagyás nélkül is indulhat végrehajtás. Vht. 23/C. §

A követeléskezelő megkeresése önmagában még nem végrehajtás. Követeléskezelővel is lehet egyeztetni, de tisztázza, hogy a bank megbízásából jár-e el, vagy a követelés új jogosultja, és ellenőrizze a fizetési adatokat.

Elveszítheti a lakását a hitel nemfizetése miatt?

Igen, jelzáloghitelnél a fedezetül adott ingatlan értékesítése is következmény lehet. Az ingatlan azonban egy elmulasztott részlettől nem válik automatikusan a bank tulajdonává.

Bírósági végrehajtásban a végrehajtó jár el. A behajtás jövedelmet, bankszámlát és más vagyontárgyat is érinthet. Az ingatlan lefoglalása és árverési értékesítése eltérő lépések; az értékesítés feltételeit, az árverési minimumot és a birtokbaadást az adott ügyre irányadó szabályok határozzák meg. Lakóingatlanra nem adható minden esetre helytálló „70%-os árverési minimum”.

A kilakoltatási moratórium sem általános mentesség a tartozás behajtása vagy az árverés alól: a lakóingatlan kiürítésének időzítését érinti, kivételekkel.

Az ingatlan értékesítése után is maradhat tartozás

Ha az eladási vagy árverési bevétel nem fedezi a tartozást és a költségeket, a különbözetet a személyes adóstól továbbra is követelhetik.

Például ha az értékesítéskor összesen 30 millió forint rendezendő, és a költségek levonása után 26 millió forint jut a követelésre, 4 millió forint tartozás maradhat. A lakás elvesztése tehát nem feltétlenül zárja le a hitelügyet.

Mi történik az adóstárssal vagy a fedezetet adó szülővel?

A legtöbb bank külön kezeli a "személyes" adóst és a zálogkötelezettet. Egyetemleges adóstársaktól a bank nem feltétlenül csak „a tartozás felét” követelheti. A kizárólag ingatlanfedezetet adó tulajdonos viszont ettől még nem válik automatikusan a teljes tartozásért minden vagyonával felelő adóssá; a fedezetül adott ingatlanát ugyanakkor elveszítheti.

Ezért azt kell megnézni, az érintett adósként, adóstársként, kezesként vagy kizárólag zálogkötelezettként írt-e alá. Ugyanaz a személy több szerepet is vállalhatott.

Mit tehet, ha nem tudja tovább fizetni a hitelt?

Kérjen olyan megoldást, amelyet később is teljesíteni tud

Futamidő-hosszabbítás, átmenetileg csökkentett törlesztés vagy a hátralék részletekben rendezése is szóba kerülhet. Kérjen írásos számítást az új havi részletről, a későbbi terhekről és a teljes visszafizetendő összegről. A kisebb havi részlet hosszabb futamidő mellett magasabb összköltséggel járhat.

Ha van hitelfedezeti biztosítása, nézze meg, kiterjed-e a bekövetkezett munkanélküliségre vagy keresőképtelenségre, és milyen bejelentési határidő érvényes. MNB: Tájékoztató fizetési nehézségek esetére

Jelzáloghitelnél legalább 90 napos késedelem esetén a futamidő alatt egyszer írásban kérhető legfeljebb ötéves hosszabbítás, amelyet a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhat meg. A banki díjmentesség külön feltételekhez kötött; kérdezzen rá az esetleges közjegyzői költségre is. A segítségkéréssel ne várja meg a 90 napot.

Felmondás után is kezdeményezzen egyezséget

A felmondás után is érdemes fizetési megállapodást kérni. Tisztázni kell azonban, hogy az ajánlat új részletfizetési rendet jelent-e, és mi történik közben a követelés érvényesítésével.

A korábbi havi részlet újbóli utalása önmagában nem állítja helyre a felmondott szerződést. A megállapodásból derüljön ki a fizetendő összeg, a határidő, a kamatozás és egy újabb késedelem következménye.

Ha a hitel tartósan fenntarthatatlan, vizsgálja meg az önkéntes eladást

Az ingatlan tervezett, bankkal egyeztetett értékesítése lehetőséget adhat a tartozás rendezésére. Ez akkor működhet, ha a vételár, a fizetési ütemezés és a tehermentesítés feltételei összehangolhatók.

Mielőtt foglalót venne át, tisztázza:

• mekkora összeget kell a banknak megfizetni a terhek törléséhez;
• meddig érvényes a banki tartozáskimutatás;
• milyen hozzájárulás és törlési engedély szükséges;
• marad-e tartozás az eladás után;
• van-e más bejegyzett teher vagy folyamatban lévő végrehajtás.

Ilyen ügyletnél az ingatlanközvetítésben is jártas ügyvéd abban segíthet, hogy az értékesítés feltételeit a banki elszámolással és a jogi helyzettel együtt lehessen megtervezni. Az árverés elkerülésére vagy meghatározott eladási árra azonban nem lehet előre garanciát vállalni.

A nem fizetett hitel mikor évül el?

A nem fizetett hitelből eredő követelés főszabályként öt év alatt évül el, és az elévülés a követelés esedékessé válásától kezdődik. A Kúria (Pfv.V.21.318/2018/7.) az akarati elv alapján úgy ítélte meg, hogy a felek által megjelölt végső fizetési határidő (2012. május 31.) az irányadó esedékességi időpont, nem a törlesztés elmaradásának napja. Ez fontos jogértelmezési finomítás: nem minden részletfizetés elmulasztása jelenti automatikusan a teljes követelés azonnali esedékessé válását.

A közjegyzői okiratba foglalt követelések esetén a végrehajtási jog elévülését azonban csak végrehajtási cselekmény szakítja meg.

Összegzés

A hiteltörlesztés elmaradása késedelmi kamathoz, további költségekhez, negatív KHR-adathoz, majd a hitelszerződés felmondásához és végrehajtáshoz vezethet. Jelzáloghitelnél végső soron a fedezetként felajánlott ingatlan is elveszhet, és az értékesítés után is maradhat tartozás. Egy elmulasztott részlet azonban még nem jelent automatikus lakásárverést: sokat számít, milyen gyorsan jelzi a problémát, mekkora a hátralék, és sikerül-e megállapodni a hitelezővel.

Ha most szembesült azzal, hogy nem tudja kifizetni a következő törlesztőrészletet, elsőként keresse meg a bankját, lehetőleg írásban is. Írja le, mi okozza a nehézséget, várhatóan meddig tart, és mekkora havi összeget tud reálisan vállalni. A banknak ezekre az adatokra is szüksége lehet a fizetéskönnyítési kérelem elbírálásához.

A hitelszerződés felmondása a bank végső jogi lépése, amelyet szigorú törvényi előírások (a Polgári Törvénykönyv és a Hpt.) szabályoznak.