A devizahitel ügyek felfüggesztése nem minden adósnak segítség

Végrehajtás ≠ devizahiteles perek

A végrehajtások átmeneti megállítása sok esetben valóban indokolt lehet. Ha egy adós lakóingatlanát árverés fenyegeti, vagy végrehajtási cselekményekkel szemben szorul védelemre, a moratóriumszerű szabályozás érdemi segítséget jelenthet.

A peres eljárások kötelező felfüggesztése azonban már egészen más kérdés.

A devizahiteles perek jelentős részét ma már nem a bankok indítják az adósokkal szemben, hanem maguk a fogyasztók perelik a bankokat. Ezekben az ügyekben az adósok sokszor éppen azt kérik a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét, vonja le annak jogkövetkezményeit, és kötelezze a bankot elszámolásra vagy visszafizetésre.

Ha ezeket az ügyeket automatikusan felfüggesztik, az nem feltétlenül védi az adóst. Ellenkezőleg: elzárhatja attól, hogy a saját jogát érvényesítse.

Már elárverezett ingatlanok

Különösen méltánytalan lehet a felfüggesztés azoknál, akiknek az egyetlen lakóingatlanát már elárverezték, és a perben éppen az érvénytelen szerződés alapján történt elszámolást szeretnék elérni. Számukra a per megállítása nem időnyerés, hanem újabb bizonytalanság. Lakóingatlan nélkül maradhatnak, miközben a bírósági eljárás sem halad előre, és nincs reális kilátásuk arra, hogy az érvénytelen szerződés alapján megfizetett összegekhez hozzáférjenek.

Már jogerősen érvénytelen devizahiteles perek

Hasonlóan súlyos helyzetet teremthet a javaslat azokban az ügyekben is, ahol a bíróság már közbenső ítélettel megállapította a devizahiteles szerződés érvénytelenségét, de az elszámolás még hátravan. Ilyenkor a per felfüggesztése gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adós már eljutott az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb pontjáig, de a jogkövetkezmények levonása mégis megáll.

Mi történik azzal, aki továbbra is törleszt?

A törvényjavaslat másik komoly hiányossága, hogy nem kezeli azoknak az adósoknak a helyzetét, akik a devizahiteles szerződés alapján továbbra is fizetik a törlesztőrészleteket. A per felfüggesztése ugyanis nem jelenti automatikusan a törlesztési kötelezettség felfüggesztését. Így előállhat az a helyzet, hogy az adós nem tudja hatékonyan érvényesíteni az érvénytelenségből fakadó jogait, miközben továbbra is fizetnie kell a sokszor jelentős havi törlesztőrészleteket.

Ez jogpolitikai szempontból nehezen védhető.

A fogyasztóvédelem az elsődleges szempont

Ha a jogalkotó valóban az adósok védelmét kívánja szolgálni, akkor nem lehet minden folyamatban lévő pert automatikusan megállítani. A fogyasztóknak lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy maguk dönthessék el: kérik-e a perük felfüggesztését, vagy inkább azt szeretnék, hogy a már folyamatban lévő eljárásuk tovább haladjon.

Ez különösen azért fontos, mert a devizahiteles ügyekben nincs egyetlen, minden adósra egyformán alkalmazható megoldás. Más helyzetben van az, akinek már elárverezték az otthonát. Más helyzetben van az, akinek a perében már megállapították a szerződés érvénytelenségét. Más helyzetben van az, aki még mindig fizeti a törlesztőrészleteket. És megint más helyzetben van az, akivel szemben éppen végrehajtás folyik.

A peres eljárások és a végrehajtási eljárások felfüggesztését ezért élesen el kell különíteni egymástól.

A végrehajtási eljárások átmeneti megállítása indokolt lehet, mert közvetlen vagyoni és lakhatási veszélyhelyzetet háríthat el. A peres eljárások kötelező felfüggesztése viszont könnyen az adósok ellen fordulhat, ha éppen ők azok, akik a bíróságtól várnak jogvédelmet.

A szabályozásnak azt is biztosítania kellene, hogy ha egy adós pert indít vagy már folyamatban lévő perben érvényesíti az érvénytelenségi igényét, akkor kérhesse a törlesztőrészletek megfizetésének felfüggesztését is. Ilyen esetben a bíróságnak ideiglenes intézkedéssel kellene lehetőséget kapnia arra, hogy a törlesztési kötelezettséget a per időtartamára felfüggessze.

Devizahitelek és az uniós jog

A javaslat uniós jogi szempontból is aggályokat vet fel. Az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága már döntést hozott a C-630/23. számú ügyben, és a devizahiteles törvényekkel kapcsolatban jelenleg is folyamatban van előzetes döntéshozatali eljárás C-1/26. számon. Ilyen helyzetben a nemzeti jogalkotó mozgástere korlátozott: nem alkothat olyan szabályt, amely ellentétes az uniós joggal vagy az Európai Unió Bíróságának értelmezésével.

Összegzés

A devizahiteles ügyek rendezése kétségtelenül sürgető kérdés, de a gyors jogalkotás nyilvánvalóan nem válthatja ki a pontos és körültekintő jogalkotást.

A valódi adósvédelem nem azt jelenti, hogy minden ügyet ugyanazzal a mozdulattal megállítunk. A valódi adósvédelem azt jelenti, hogy különbséget teszünk az adósok eltérő helyzetei között, és nem akadályozzuk meg azokat sem, akik éppen a bíróság előtt próbálják érvényesíteni a jogaikat.

A törvényjavaslat ebben a formában túl széles, túl automatikus, és nem ad elegendő döntési lehetőséget azoknak, akiket védeni kíván.

A devizahiteles adósoknak nem újabb kényszermegoldásra van szükségük, hanem olyan szabályozásra, amely figyelembe veszi: sokan közülük már hosszú évek óta éppen azért perelnek, hogy végre pont kerüljön az ügyük végére.