Devizahiteles perek felfüggesztése: megjelent a Magyar Közlönyben a törvény!

Milyen szerződésekre vonatkozik a devizahiteles mentőcsomag?

A törvény hatálya azokhoz a fogyasztói szerződésekhez kapcsolódik, amelyek a korábbi devizahiteles törvények hatálya alá tartoznak. Ilyenek például:

• a 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések,
• a 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó szerződések,
• a 2015. évi CXLV. törvény szerinti, egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintosításával kapcsolatos szerződések,
• valamint az ilyen szerződésekből származó követelés teljesítésére irányuló, korábbi szerződés helyébe lépő szerződések.

A szabályozás tehát nem minden hitelszerződésre, hanem kifejezetten a javaslatban meghatározott fogyasztói szerződésekre vonatkozik.

Mi történik a folyamatban lévő devizahiteles perekkel?

A bíróság külön törvényben meghatározott intézkedésig soron kívül, hivatalból felfüggeszti az érintett peres eljárásokat. Ez azt jelenti, hogy az eljárás felfüggesztéséhez nem kell külön kérelmet előterjeszteni, ha az ügy a törvény hatálya alá tartozik.

A devizahiteles perek jelentős részét ma már nem a bankok indítják az adósokkal szemben, hanem maguk a fogyasztók perelik a bankokat. Ezekben az ügyekben az adósok sokszor éppen azt kérik a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét, vonja le annak jogkövetkezményeit, és kötelezze a bankot elszámolásra vagy visszafizetésre.

Ha ezeket az ügyeket automatikusan felfüggesztik, az nem feltétlenül védi az adóst. Ellenkezőleg: elzárhatja attól, hogy a saját jogát érvényesítse. Éppen ezért fontos, hogy a törvény végleges szövege értelmében a fogyasztó kérheti az eljárás folytatását. Ebben az esetben a bíróság soron kívül elrendeli a felfüggesztett peres eljárás folytatását. A felfüggesztést elrendelő vagy megszüntető végzés ellen fellebbezésnek lenne helye, de a fellebbezés nem akadályozná meg sem a felfüggesztést, sem az eljárás folytatását.

Már elárverezett ingatlanok

Különösen méltánytalan lehet a felfüggesztés azoknál, akiknek az egyetlen lakóingatlanát már elárverezték, és a perben éppen az érvénytelen szerződés alapján történt elszámolást szeretnék elérni. Számukra a per megállítása nem időnyerés, hanem újabb bizonytalanság. Lakóingatlan nélkül maradhatnak, miközben a bírósági eljárás sem halad előre, és nincs reális kilátásuk arra, hogy az érvénytelen szerződés alapján megfizetett összegekhez hozzáférjenek.

Szerencsére a végleges szöveg 2. § (3) bekezdése szerint a bíróság soron kívül elrendeli a felfüggesztett peres eljárás folytatását, ha ezt a fogyasztó kéri.

Már jogerősen érvénytelen devizahiteles perek

Sok olyan ügy van, ahol a bíróság már közbenső ítélettel megállapította a devizahiteles szerződés érvénytelenségét, de az elszámolás még hátravan. Ilyenkor a per felfüggesztése gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adós már eljutott az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb pontjáig, de a jogkövetkezmények levonása mégis megáll.

Főszabály szerint ezeket a peres eljárásokat is hivatalból felfüggesztik. Fontos, hogy a fogyasztó kérheti az eljárás folytatását, és ebben az esetben a bíróságnak soron kívül lépnie kell. Ez azonban azt is jelenti, hogy a már kedvező közbenső ítélettel rendelkező adósnak külön intézkednie kell, ha nem akarja, hogy az elszámolási szakasz megálljon.

Mit jelent ez a végrehajtási eljárásokban?

A végrehajtások átmeneti megállítása sok esetben valóban indokolt lehet. Ha egy adós lakóingatlanát árverés fenyegeti, vagy végrehajtási cselekményekkel szemben szorul védelemre, a moratóriumszerű szabályozás érdemi segítséget jelenthet.

Az érintett végrehajtási eljárásokban főszabály szerint a külön törvényben meghatározott intézkedésig nem lehet eljárási cselekményt vagy intézkedést foganatosítani. A felek és más érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok lennének erre az időszakra, a határidők pedig megszakadnának, majd az intézkedés után újrakezdődnének. A végrehajtónak az ilyen ügyet szünetelő ügyként kellene nyilvántartania, ha a törvény alapján nem kerülhet sor végrehajtási cselekményre vagy intézkedésre.

Mi történik azzal, aki továbbra is törleszt?

A törvényjavaslat másik komoly hiányossága volt, hogy nem kezelte azoknak az adósoknak a helyzetét, akik a devizahiteles szerződés alapján továbbra is fizetik a törlesztőrészleteket. A per felfüggesztése ugyanis nem jelenti automatikusan a törlesztési kötelezettség felfüggesztését. Így előállhat az a helyzet, hogy az adós nem tudja hatékonyan érvényesíteni az érvénytelenségből fakadó jogait, miközben továbbra is fizetnie kell a sokszor jelentős havi törlesztőrészleteket.

A jogszabály 3. § (8) bekezdés a) pontja kifejezetten kimondja, hogy a törvény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy az adós megfizesse a követelés összegét. Vagyis a végleges szöveg is számol azzal, hogy az adós továbbra is fizethet - azt azonban nem mondták ki, hogy a törlesztési kötelezettsége szünetelne, nem adnak külön visszakövetelési szabályt az időközben megfizetett összegekre, és nem rendezik azt sem, hogyan kell elszámolni, ha később a szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó jogkövetkezményeket másként állapítják meg.

Ezért a probléma továbbra is fennáll: az adós peres jogérvényesítése átmenetileg megállhat, miközben a szerződés alapján továbbra is fizethet, sőt adott esetben fizetnie is kell.

A fogyasztóvédelem az elsődleges szempont

A devizahiteles ügyekben nincs egyetlen, minden adósra egyformán alkalmazható megoldás. Más helyzetben van az, akinek már elárverezték az otthonát. Más helyzetben van az, akinek a perében már megállapították a szerződés érvénytelenségét. Más helyzetben van az, aki még mindig fizeti a törlesztőrészleteket. És megint más helyzetben van az, akivel szemben éppen végrehajtás folyik.

A peres eljárások és a végrehajtási eljárások felfüggesztését ezért élesen el kell különíteni egymástól.

A végrehajtási eljárások átmeneti megállítása indokolt lehet, mert közvetlen vagyoni és lakhatási veszélyhelyzetet háríthat el. A peres eljárások kötelező felfüggesztése viszont könnyen az adósok ellen fordulhat, ha éppen ők azok, akik a bíróságtól várnak jogvédelmet.

A végleges szabályozásnak azt is biztosítania kell majd, hogy ha egy adós pert indít vagy már folyamatban lévő perben érvényesíti az érvénytelenségi igényét, akkor kérhesse a törlesztőrészletek megfizetésének felfüggesztését is. Ilyen esetben a bíróságnak ideiglenes intézkedéssel kellene lehetőséget kapnia arra, hogy a törlesztési kötelezettséget a per időtartamára felfüggessze.

Devizahitelek és az uniós jog

A törvényhozásnak a jövőbeli, "végleges" rendezési elvek kialakítása során komolyan kell számolnia az uniós joggal. Az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága már döntést hozott a C-630/23. számú ügyben, és a devizahiteles törvényekkel kapcsolatban jelenleg is folyamatban van előzetes döntéshozatali eljárás C-1/26. számon. Ilyen helyzetben a nemzeti jogalkotó mozgástere korlátozott: nem alkothat olyan szabályt, amely ellentétes az uniós joggal vagy az Európai Unió Bíróságának értelmezésével.

A módosítás után a jogszabály egységes szövege a következő lényeges elemeket is tartalmazza

A törvényjavaslat nagy port kavart, mi is írtunk róla, ezért június 4-én még egy egységes módosító javaslatról is döntött az országgyűlés. Az indokolásban ezeket az elemeket emelték ki:

• Ha a devizaalapú fogyasztói szerződéshez kapcsolódóan más követelések végrehajtása is folyamatban van, akkor csak az ingatlanfedezet végrehajtása álljon le, de más végrehajtási cselekmények - például ingóvégrehajtás vagy munkabér-letiltás - tovább folytatódhat.
• Az árverési vevő védelme érdekében végül pontosították, hogy a már megfizetett vételár visszaigénylésének határideje ne az ingatlan birtokbaadásához, hanem az árverés jogerőre emelkedéséhez kapcsolódjon. Az indokolás szerint ugyanis a vételár megfizetése és a birtokbaadás között előfordulhat, hogy a visszaigényelni kívánt összeg már nincs a végrehajtó letéti számláján
• A szabályozást egyértelműsítették: nemcsak „perekre”, hanem valamennyi peres eljárásra vonatkozik, ideértve például a perújítást és a Kúria előtti felülvizsgálati eljárást is.

Összegzés

Az egységes javaslat már tartalmaz egy fontos garanciát: ha a bíróság hivatalból felfüggeszti az érintett pert, a fogyasztó kérheti az eljárás folytatását. Ez érdemi előrelépés azok számára, akik nem várni szeretnének, hanem éppen a bíróság előtt próbálnak pontot tenni egy sok éve húzódó jogvitára.

A szabályozás alaplogikája azonban továbbra is az automatikus felfüggesztés. Az érintett peres eljárások főszabály szerint felfüggesztésre kerülnek, a végrehajtási eljárásokban pedig a törvényben meghatározott ideig nem lehet végrehajtási cselekményt vagy intézkedést foganatosítani. A határidők megszakadnak, a végrehajtási ügyet szünetelő ügyként kell nyilvántartani, és az elévülés is nyugszik.

Ingatlanügyekben ennek különösen nagy jelentősége lehet. A javaslat nemcsak az adóst és a végrehajtást kérőt érinti, hanem az árverési vevőt is. Ha az árverési vevő már megfizette a teljes vételárat, de az árverés még nem emelkedett jogerőre, a vételár előlegen felüli részét visszaigényelheti. Ha pedig a vételárat a felfüggesztés miatt még nem tudta megfizetni, az eljárás folytatása után 15 napos határidővel kell számolnia.

A javaslat tehát nem egyszerű végrehajtási moratórium, hanem egy átmeneti eljárási szabályrendszer. Van benne adósvédelmi elem, de a gyakorlati hatása ügyenként nagyon eltérő lehet. Más helyzetben van az az adós, aki a kilakoltatás elől kap időt, és más helyzetben az, aki maga szeretné folytatni a pert. Másként érinti a szabály a bankot, a követeléskezelőt, a gyermektartásdíjat behajtó jogosultat és az árverési vevőt is.

Ezért a legfontosabb kérdés minden érintett ügyben az lesz: pontosan milyen szerződésből ered a követelés, milyen szakaszban tart a per vagy a végrehajtás, történt-e már árverés, jogerőre emelkedett-e az árverés, és van-e olyan fogyasztói érdek, amely miatt az eljárás folytatását kifejezetten kérni kell.