Mit jelent a kilakoltatási moratórium?

Lakóingatlan kiürítésének foganatosítása

A kilakoltatási moratórium egy törvényben rögzített időszakos védelem az ingatlanvégrehajtás ellen. A lényege, hogy magánszemély kötelezett esetén a végrehajtó nem hajthatja végre a lakóingatlan kiürítését november 15. és április 30. között, hanem azt automatikusan a moratórium lejárta utáni időszakra halasztja. A szabályt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 182/A. §-a rögzíti. A végrehajtó a moratórium alatt nem teheti ki fizikailag az ingatlanból a bent lakót, még akkor sem, ha már jogerős döntés van erről.

FRISS: 2026. 06. 08. napján elfogadta a parlament, hogy a Vht. módosításáig a kilakoltatások végrehajtását függesszék fel.

A moratórium hatása korlátozott

Nem szünteti meg a kötelezettséget (a moratórium alatt is érvényes, hogy ki kell költözni)
Nem törli az árverést vagy a tulajdonosváltást
Csak időben eltolja a kényszer-kiköltöztetést.

Fontos megjegyezni, hogy: az önbíráskodás tilos - a moratórium alatt, de azon kívül is.

Tartalomjegyzék

Mit jelent a moratórium a gyakorlatban?
Meddig tart a moratórium?
A közjegyzői kiköltözési nyilatkozat felülírja a moratóriumot?
Mikor lehet mégis kilakoltatni a moratórium alatt?
Nem költözöm ki, mert úgysem lakoltathattok ki
Árverés után a lakó köteles ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni
Összegzés

Mit jelent a moratórium a gyakorlatban?

A már elrendelt kilakoltatás sem hajtható végre a téli időszakban:

A végrehajtási eljárás ilyenkor „megáll” egy adott állapotban: újabb kényszerintézkedések nem tehetők meg.
A végrehajtó csak jegyzőkönyvben rögzíti a halasztást, és értesíti a feleket.
A kiürítésre május 1. után soron kívül kerül sor.

A moratórium nem jogosít fel arra, hogy a lakó bent maradjon. Csak azt jelenti, hogy egy ideig nem teszik ki erővel –
de attól még ki kell költöznie.

Meddig tart a moratórium?

A hagyományos jogszabályi alapú végrehajtási moratórium minden év május 1. napjáig tart, a devizahiteles mentőcsomaghoz kapcsolódó moratórium pedig a devizahiteles kérdések végleges törvényi rendezésééig.

Mikor nem véd a moratórium?

A halasztás nem alkalmazható, ha:

az ingatlant önkényesen foglalták el,
a bent lakóval szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

A közjegyzői kiköltözési nyilatkozat felülírja a moratóriumot?

Nem, a közjegyzői kiköltözési nyilatkozat nem írja felül a kilakoltatási moratóriumot.

Bár a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat hatalmas előnye, hogy a bérbeadónak nem kell éveken át pereskednie (mivel az okirat közvetlenül végrehajtható), a végrehajtás foganatosítására (azaz a tényleges, fizikai kilakoltatásra) ugyanúgy vonatkoznak a törvényi korlátok.

A Vht. 182/A. § szerinti moratórium egy kógens (kötelező erejű) lakossági védelmi intézkedés. Ez azt jelenti, hogy a felek magánjogi szerződésben (vagy egyoldalú nyilatkozatban) nem térhetnek el tőle érvényesen a kötelezett hátrányára. Hiába nyilatkozik valaki közjegyző előtt, hogy "bármikor kiköltözik", a végrehajtó november 15. és április 30. között nem teheti őt az utcára, ha magánszemélyről és lakóingatlanról van szó.

Fizessen elő tartalmainkra - ez a cikk ugyanis folytatódik, de csak előfizetőinknek érhető el.

A további tartalomból:

Mikor lehet mégis kilakoltatni a moratórium alatt?
Nem költözöm ki, mert úgysem lakoltathattok ki
Árverés után a lakó köteles ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni
+ 1 további fejezet

Mikor lehet mégis kilakoltatni a moratórium alatt?

Bírósági döntéssel kivételesen elrendelhető a kiürítés, például ha:

a kötelezettnek van másik beköltözhető lakása,
a végrehajtást kérő biztosít elhelyezést,
vagy a végrehajtást kérő lakhatása másként nem megoldott.

Ha a kötelezettnek van hova költöznie, akkor nincs moratórium, tehát emiatt fontosak a befogadó nyilatkozatok.

Nem költözöm ki, mert úgysem lakoltathattok ki

Sok ügyfél kérdezi, hogy mennyire tartható az alcímben közölt álláspont? Ahogy a Fővárosi Ítélőtábla a Kf. 700.156/2025/5. sz. ítéletben megállapította:

A kilakoltatási moratórium a kényszerrel történő kiköltöztetés elleni védelmet biztosítja, de nem képezi az önkéntes teljesítés akadályát.

Aki jogkövető magatartást kíván tanúsítani, az tehát nem hivatkozhat a moratóriumra.

A Kúria ugyanakkor a Pfv.I.20.690/2023/9. sz. ítéletben azt is kimondta, hogy a moratórium idején

a kiürítés elmaradása nem minősül jogellenes magatartásnak,
mert a bent maradás jogszabály által megengedett helyzetből fakad,
és ilyenkor az adós nem köteles az ingatlant kiüríteni.

Árverés után a lakó köteles ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni

Ilyen esetben a moratórium a tényleges kiürítés végrehajtását elhalasztja, de nem szünteti meg az adós kötelezettségét, hogy az ingatlant kiürítve elhagyja.

Ez a tipikus forgatókönyv:

Árverés → vevő tulajdonos lesz
Adós nem költözik ki
Végrehajtó kitűzi a kiürítést
Ha belecsúszik a moratóriumba → csúszik
Ha előtte van időpont → kiköltöztetik

Fontos megjegyzés

A weboldalunkon található információk a legjobb tudásunk szerint készültek, de nem garantáljuk, hogy teljesek, pontosak vagy naprakészek. A konkrét ügyek mindig egyedi megoldásokat kívánnak és a jogszabályok is változhatnak, ezért mindig javasolt ügyvéddel konzultálni! Az ügyvéd anyagi felelősséget vállal az ügyfeleknek személyre szabottan adott jogi tanácsokért, amit felelősségbiztosítás is biztosít.

Összegzés

A kilakoltatási moratórium egy téli időszakra szóló jogi védelem, amely szerint magánszemély esetén a lakóingatlan kiürítését november 15. és április 30. között nem lehet végrehajtani - ez tehát a moratórium vége.

A kilakoltatási moratórium olyan jogszabályi intézkedés, amely ideiglenesen felfüggeszti a lakóingatlan kiürítésére irányuló végrehajtási eljárást. Ez idő alatt a végrehajtó nem hajthatja végre a kilakoltatást, és az adós nem köteles kiköltözni.

Kategóriák:

Hasznos tudnivalók ingatlanvásárlás előtt

Kapcsolódó cikkek