Fontos alkotmányos korlát: a vagyonadó nem lehet konfiskáló!

Mit jelentett be a kormány a milliárdosok vagyonadójáról?

A miniszterelnöki bejelentés alapján a tervezett vagyonadó főbb elemei a következők:

Mekkora terhet jelentene az 1 százalékos vagyonadó?

Ha valakinek a végleges szabályok szerint megállapított, levonható hitelekkel csökkentett vagyona 1,2 milliárd forint lenne, akkor az egymilliárd forintos küszöb feletti 200 millió forint 1 százaléka évi 2 millió forintot jelentene, a beszámítható adók levonása előtt.

Ez szemléltető számítás. A tényleges fizetési kötelezettséghez ismerni kell majd az értékelés, a hitellevonás és az adóbeszámítás pontos feltételeit.

Miért fontosak a részletszabályok az ingatlantulajdonosoknak?

A bejelentés alapján nem kizárólag az ingatlanvagyon számítana: az ingatlanokat a többi érintett vagyonelemmel együtt kellene figyelembe venni. Így önmagában egy lakás vagy egy komplett ingatlanportfólió értékéből még nem lehetne megállapítani az adókötelezettséget.

Különösen fontos lesz, hogyan határozzák meg a házastársi közös tulajdonban álló, haszonélvezettel terhelt vagy nehezen értékesíthető ingatlanok értékét. Tisztázásra vár az is, miként kezelik a társasági részesedések mögött megjelenő ingatlanvagyont, a közös tartozásokat és a vagyonkezelésbe adott vagyont.

Mit jelent az, hogy a vagyonadó konfiskáló?

A konfiskáló jelleg nem pusztán azt jelenti, hogy az adó megterhelő vagy nehezen fizethető. A központi kérdés az, hogy a közteher a megadóztatott vagyon értékéhez képest olyan súlyos és aránytalan terhelést okoz-e, amely gazdasági hatását tekintve a vagyon elvonásához közelít.

Az alkotmányos védelem két pillére Magyarország Alaptörvényében található. A XIII. cikk (1) bekezdése védi a tulajdonhoz való jogot, míg a XXX. cikk (1) bekezdése a teherbíró képességhez és a gazdaságban való részvételhez igazodó közteherviselést írja elő. A súlyosan aránytalan vagyonadó mindkét követelménnyel összeütközésbe kerülhet.

Ügyvédként elsődleges szempontunk az ügyfelek jogainak és törvényes érdekeinek védelme. Ennek része, hogy az érintettek pontosan megismerjék a rájuk vonatkozó kötelezettségeket, érvényesíthessék a jogszerű levonásokat és kedvezményeket, valamint vitathassák a téves értékmegállapítást vagy adóztatást.

A bejelentett vagyonadó megítélésénél ezért a tényleges szabályokat és azok következményeit kell vizsgálni. A felelős jogi értékeléshez a végleges normaszöveg szükséges; pusztán a bejelentett adókulcsokból sem az alkotmányellenesség, sem valamennyi alkotmányos követelmény teljesülése nem állapítható meg.

Mihez kell viszonyítani az adó összegét?

Vagyoni típusú adónál az elsődleges összehasonlítási alap maga a vagyontárgy értéke. Az Alkotmánybíróság a 20/2021. (V. 27.) AB határozatban kimondta: szélsőséges esetben a területalapon meghatározott telekadó éves összegét is a telek értékéhez kell viszonyítani. Az adóztatási technika tehát nem oldja fel a jogalkotót az alkotmányos arányosság követelménye alól.

A Kúria Köf.5.028/2022/5. számú határozata ugyanezt a szemléletet alkalmazta építményadónál. A vizsgált raktárépület éves adóterhe az egyes években a forgalmi érték 31,22 százalékától 118,85 százalékáig terjedt; a Kúria az adott ügyben a terhelést vagyont elvonó, konfiskáló hatásúnak minősítette.

Van 20 százalékos alkotmányos határ?

A 20/2021. (V. 27.) AB határozat felidézte azt a korábbi alkotmánybírósági zsinórmértéket, amely szerint az évi, a vagyontárgy értékének 20 százalékát meghaladó vagyonadó az általános ötéves adóügyi elévülési ciklusra vetítve súlyosan aránytalan lehet. A határozat ugyanakkor az ügy összes releváns körülményének vizsgálatát követeli meg.

A 2026. május 5-én meghozott Köf.5.008/2026/6. számú határozat pontosította a számítás használatát. Téves az a módszer, amely több év adókötelezettségét összeadja, majd ezt az összeget egyetlen évre meghatározott küszöbértékkel veti össze. Azonos időtávokat kell összehasonlítani: az éves adót az éves mércével, az ötéves terhet pedig az ötéves időszakra vetített ingatlanértékkel és mércével.

A 2026-os ügyben az éves telekadó a vizsgált telekrész forgalmi értékének 8,87–10,64 százaléka volt, az öt év adóterhe pedig nem emésztette fel a telekrész értékét. A Kúria ezért az indítványt elutasította. Ez a döntés sem jelenti azt, hogy minden 20 százalék alatti éves adó automatikusan alkotmányos: az értékelés továbbra is tényállás- és szabályozásfüggő.

Számít-e, hogy a tulajdonosnak mennyi a jövedelme?

A vagyonadó arányosságának vizsgálata nem szűkíthető le erre a jövedelmi helyzetre. A vagyon értéke önmagában is kifejezi a teherviselő képesség egyik elemét. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a vagyonadót az adózó rendszerint jövedelemből fizeti, miközben a vagyon puszta birtoklásához nem feltétlenül kapcsolódik pénzmozgás.

Ezért különösen érzékeny lehet az olyan ingatlanadó, amelynek megfizetéséhez a tulajdonosnak rövid időn belül magát az ingatlant kellene értékesítenie. Egyedi ügyben azonban nem elegendő kizárólag arra hivatkozni, hogy a tulajdonosnak alacsony a jövedelme. Az ingatlan értékét, az adó mértékét és a szabályozás egészét együttesen kell értékelni.

Konfiskáló lehet-e a bejelentett vagyonadó?

A bejelentett 1 és 1,5 százalékos adókulcs önmagában nem alapozza meg azt az állítást, hogy a tervezett vagyonadó konfiskáló lenne. A cikkben bemutatott helyi telek- és építményadó-ügyekből nem vezethető le egy országos vagyonadó automatikusan alkalmazható legmagasabb kulcsa.

Az egymilliárd forintos küszöb, a hitelek levonhatósága és egyes megfizetett adók beszámítása érdemben befolyásolhatja a tényleges terhelést. Ezek mellett azonban az is döntő, hogy a szabályozás milyen értéket rendel az egyes vagyonelemekhez. Egy alacsonynak tűnő adókulcs hatása is más lehet, ha az adóalap a tényleges forgalmi értéknél lényegesen magasabb összegre épül.

Az ingatlanok és társasági részesedések esetében a fizetőképesség kérdése is felmerülhet: a jelentős vagyon nem feltétlenül jár együtt az adó megfizetésére felhasználható pénzbevétellel. Ez önmagában nem teszi alkotmányellenessé a vagyonadót, de indokolttá teszi a fizetési könnyítések és az esetleges különös szabályok vizsgálatát.

A bejelentés szerint az első fizetési kötelezettség a 2026. év végi vagyoni állapothoz kapcsolódna. Emiatt a végleges szabályozás kihirdetésének időpontja és a felkészülésre biztosított idő is figyelmet érdemel. Ebből a közlésből önmagában még nem lehet visszamenőleges adóztatásra következtetni.

Összegzés

A 2026. október 6-i miniszterelnöki bejelentés szerint 2027-től az egymilliárd forint feletti vagyonrészt évi 1 százalékos, a százmilliárd forint feletti vagyonrészt 1,5 százalékos adó terhelné. A tervek szerint a hitelek az adóalapot, az ingatlanok és gépjárművek után fizetett adók pedig a fizetendő vagyonadót csökkentenék.

A bejelentés még nem azonos a végleges törvényi szabályozással. Az alkotmányos megítéléshez az adókulcs mellett az értékelési módszert, a levonásokat és a tényleges terhelést is ismerni kell. A vagyonadó nem vezethet súlyosan aránytalan, elkobzó hatású vagyonelvonáshoz, de a bejelentett százalékok önmagukban ilyen következtetést nem alapoznak meg.

Érintett és szeretne szakértő ügyvéddel konzultálni? Adja meg az adatai és felvesszük Önnel a kapcsolatot!