Vagyonadó 2027 | Jogi tanácsadás és felkészülés | Illés és Szabó Ügyvédi Társulás

Mit jelent a vagyonadó, és kiket érintene?

Általánosságban a vagyonadó olyan adó, amely valamely vagyonelemhez vagy meghatározott vagyontömeghez kapcsolódik. Az adóztatás alapja a vagyon fennállása: más adónemekkel szemben az adókötelezettséghez nem szükséges, hogy a tulajdonos jövedelmet szerezzen, eladja vagy más módon hasznosítsa a vagyontárgyat.

A 2027-ben vezetésre kerülő nettó vagyonadó a meghatározott vagyonelemek összesített értékét, az elismert tartozások levonása után terhelné. Az adóztatáshoz nem lenne szükséges az ingatlan eladása, osztalék felvétele vagy más jövedelemszerzés: a vagyoni állapot önmagában megalapozhatná a kötelezettséget.

Statikus adó, azaz jellemzően az adóév meghatározott napján fennálló jogi állapothoz kötődik. Alanya az a személy, aki ezen a napon a vagyonelemmel megfelelő jogcím alapján rendelkezik, tipikusan annak tulajdonosa vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja.

Lehet-e alkotmányellenes a vagyonadó?

A vagyonadó alkotmányos megítélésénél nem elegendő pusztán az adókulcsot vizsgálni. Az értékelési módszer, a tényleges teher, a levonások és a szabályozás garanciái együtt számítanak. A bejelentett 1 és 1,5 százalékos kulcs önmagában nem alapozza meg a konfiskáló, vagyis elkobzó jelleg megállapítását, de az ördög a részletekben rejlik!

A tulajdonvédelem és az arányos közteherviselés szempontjait külön cikkünk mutatja be: A vagyonadó nem lehet konfiskáló!

Az adó alanya

A tervezet 3–4. §-a szerint adóalany lehetne belföldi és külföldi illetőségű magánszemély, továbbá belföldi vagy külföldi vagyonkezelési adóalany. Utóbbi körbe tartozna különösen a bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon, a magánalapítvány és egyes hasonló külföldi konstrukciók.

A tervezet 3–4. §-a szerint adóalany lehetne belföldi és külföldi illetőségű magánszemély, továbbá belföldi vagy külföldi vagyonkezelési adóalany. Utóbbi körbe tartozna különösen a bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon, a magánalapítvány és egyes hasonló külföldi konstrukciók.

Az alkalmazandó, vagyonadóra is kiterjedő nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése elsőbbséget élvezne. Külföldi kapcsolat esetén ezért külön kellene vizsgálni az adóügyi illetőséget és az egyezményt is. [Tervezet: 8. §.]

Külföldre költözés után is fennállhatna a kötelezettség?

A tervezet saját illetőségi meghatározása miatt egy külföldi lakcím önmagában nem ad választ erre. A szöveg a magyar kettős állampolgárokat is kifejezetten bevonja a belföldi illetőség körébe, ugyanakkor kivételt fogalmaz meg a tárgyév utolsó napján legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön élő magyar állampolgárokra.

Külön kivételeket tartalmaz egyes külföldi kiküldöttekre és meghatározott tartózkodási jogállású személyekre is. A kivételek és az egyezmények alkalmazása egyedi vizsgálatot igényel. Az év közben megszűnő belföldi illetőséghez a tervezet külön tárgyévet kapcsolna, ha az illetőség az év végéig nem keletkezik ismét. [Tervezet: 2. § 3. és 33. pont.]

Mennyi lenne a vagyonadó?

Az adóalap kiszámításának fő lépései:

1. Össze kellene adni az adóköteles vagyonelemek tervezet szerint meghatározott számított értékét.

2. Le kellene vonni a figyelembe vehető, ténylegesen fennálló és igazolt tartozásokat.

3. Az így kapott nettó vagyon egymilliárd forint feletti része lenne az adóalap.

4. Erre kellene alkalmazni az adókulcsot, majd levonni a megengedett adócsökkentő tételeket.

A tervezet 9. § (1) bekezdése az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalékot, az ezt meghaladó részére 1,5 százalékot ír elő.

Eltérés a bejelentés és a normaszöveg között

A miniszterelnöki bejelentés a 100 milliárd forint feletti vagyonra említi a magasabb kulcsot. A tervezet viszont a már egymilliárd forinttal csökkentett adóalap 100 milliárd forint feletti részére rendeli alkalmazni azt. A 6. és a 9. § együttes, szó szerinti olvasata alapján így az 1,5 százalékos sáv 101 milliárd forint feletti nettó vagyonnál kezdődne. Ezt az eltérést a végleges szövegnek tisztáznia kell; nem kezelhető biztos szabályként, hogy a magasabb kulcs pontosan hol indul.

Az alábbi, a vitatott sávhatárt el nem érő példák az adócsökkentő tételek levonása előtti összegeket mutatják:

Milyen hitelek és adók csökkentenék a terhet?

A belföldi illetőségű adóalanynál a tervezet szerint levonható lenne a jogszabályon, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozaton alapuló, illetve megfelelő okiratba foglalt hitel- vagy kölcsönszerződésből eredő, ténylegesen fennálló és igazolt tartozás. A szerződés okirati formája és a tartozás év végi fennállásának igazolása ezért egyaránt fontos lenne.

Külföldi illetőségű adóalanynál további feltétel, hogy a tartozás közvetlenül kapcsolódjon a magyar adóztatás alá tartozó vagyonelem megszerzéséhez, létesítéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához. [Tervezet: 6. §.]

Például 1,4 milliárd forint összesített számított vagyonérték és 300 millió forint levonható tartozás mellett a nettó vagyon 1,1 milliárd forint, az adóalap 100 millió forint, az 1 százalékos számított adó pedig 1 millió forint lenne.

A fizetendő adót ezenfelül csökkentené az adóalapban figyelembe vett vagyonelem után az érintett évben esedékes és megfizetett helyi adó, gépjárműadó, valamint meghatározott hasonló külföldi adó. Visszajáró adóösszeg nem lenne levonható. Ez adóbeszámítást jelentene, nem az érintett ingatlan automatikus mentességét.

A tervezet alapján kötelezően igénybe vett független szakértői, értékelői vagy cégértékelési szolgáltatás ténylegesen megfizetett, számlával igazolt díjának 50 százaléka is levonható lenne, legfeljebb 2 millió forintig. Ez nem vonatkozna automatikusan minden önként megrendelt értékbecslésre: az indokolás kifejezetten elkülöníti a kötelező értékelést a más, alkalmazható módszer helyett választott szakértői értékeléstől. [Tervezet és részletes indokolás: 9. §.]

Hogyan számítanák ki az ingatlan értékét?

A belföldi ingatlanokra a tervezet alkalmazási sorrendet határoz meg. Nem lehetne szabadon kiválasztani a legalacsonyabb értéket adó módszert. [Tervezet: 15–19. §.]

Ügyleti érték nem kizárólag adásvételi vételár lehetne: a tervezet feltételeivel illetékkiszabás során megállapított érték, hagyatéki eljárásban figyelembe vett hatósági érték vagy bírósági ítéletben megállapított forgalmi érték is jelentőséget kaphatna.

Indexálás és NAV-kalkulátor

Lakásnál a tervezet 2. melléklete az MNB megfelelő lakásárindexét alkalmazná: budapesti lakásnál a budapesti, városban a megfelelő regionális városi, községben a községi indexet. Meghatározott termőföldeknél a KSH művelési ág szerinti országos hektáronkénti átlagáradata szolgálna alapul. Más ingatlantípusnál a 15. § (5) bekezdése az adott típusra alkalmazható KSH-árindexet jelöli meg.

Az indexálást a tervezet szerint a NAV honlapján működtetett kalkulátorral kellene elvégezni. Ez a tervezett rendszer része; a dokumentumok nem igazolják, hogy a kalkulátor már használható.

Jelentős felújítás vagy más lényeges változás kizárhatná a régi érték egyszerű továbbvezetését. A tervezet jelentős felújításnak azt tekinti, amelynek költsége eléri az ingatlan ügyleti értékének 20 százalékát.

Eltérhetne az adózó a NAV vagy az indexálás szerinti értéktől?

Igen. Az indexált érték vagy a NAV-modell szerinti érték helyett a tervezet lehetővé tenné a szabályainak megfelelő forgalmi értékelést. A tizenkét hónapon belüli ügyleti értéktől való eltérés szigorúbb, kivételes feltételekhez kötött.

Ha a szakértői érték több mint 20 százalékkal eltér az egyébként alkalmazható értéktől, az eltérés okait részletesen be kellene mutatni. A 20 százaléknál nagyobb különbség önmagában nem zárná ki az értékbecslés alkalmazását.

Mit jelent az 500 millió forintos ingatlanértékhatár?

A tervezet szerint az 500 millió forintot elérő ingatlan kiemelt értékű lehet. Belföldi, termőföldnek nem minősülő kiemelt értékű ingatlan szakértői értékelésénél igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő járhatna el, és a kiemelt értékű ingatlan forgalmi értékét legalább két értékelési módszerrel kellene meghatározni.

Ez nem jelenti azt, hogy minden 500 millió forintot elérő ingatlanra automatikusan új értékbecslést kellene készíttetni. Előbb az értékelési sorrendet és az alkalmazható ügyleti értéket kell vizsgálni.

Közös tulajdon, házastársi vagyon és gyermek vagyona

Közös tulajdon esetén a vagyonelem a tulajdoni hányad arányában tartozna az egyes adóalanyok vagyonába. Egy 1,2 milliárd forint számított értékű ingatlan fele így főszabály szerint 600 millió forintot jelentene az adott tulajdonosnál, a további jogok és levonások vizsgálata előtt. [Tervezet: 7. §.]

A házastársi közös vagyonhoz külön szabályok kapcsolódnának. Elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés és a házastársak egymás közötti szerződései lennének irányadók. Ezek hiányában a valamelyik házastárshoz rendelten nyilvántartott közös vagyonelemeknél választható lenne a nyilvántartás szerinti jogosulthoz rendelés vagy az 50–50 százalékos megosztás.

A választáshoz határidőben benyújtott, azonos tartalmú NAV-nyilatkozat kellene. Ennek hiányában az érintett közös vagyonelemet egyenlő arányban kellene megosztani. A szabály nem jelenti a különvagyon automatikus felezését.

Az egymilliárd forintos küszöb mindkét házastársat önállóan megilletné. Ha például 1,8 milliárd forint nettó közös vagyon a tervezet szerint fele-fele arányban vehető figyelembe, és nincs más beszámítandó vagyonuk, egyikük sem lépné át a küszöböt. Ebből azonban nem következik minden családra automatikusan alkalmazható kétmilliárd forintos mentesség.

A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél, közös felügyelet esetén a szülőknél egyenlő arányban számítana. Kivétel lenne az örökölt, a saját keresményként szerzett és az ezek helyébe lépő vagyon: ez a gyermek saját adóalapjába tartozna. A gyermeknek történő ajándékozás ezért önmagában nem eredményezné a vagyon kivonását a szülői adóalapból.

Hogyan számítana a haszonélvezet?

A tervezet a haszonélvezetet és több más vagyoni értékű jogot is önállóan értékelné. A haszonélvezet számított értékét az illetéktörvény 72. §-ának módszerével, a tervezet szerinti ingatlanértékből kiindulva kellene meghatározni. Az építményi jogra ettől eltérő, piaci értékelési szabály vonatkozna. [Tervezet: 22. §.]

A tulajdonos akkor vonhatná le a jog értékét az ingatlan számított értékéből, ha az ingatlan értékét a teher figyelembevétele nélkül határozták meg. Ugyanaz az értékcsökkentő körülmény kétszer nem lenne elszámolható. A tulajdonosi és a jogosulti oldalt ezért együtt kellene áttekinteni.

A céges vagyon és az üzletrész is beleszámítana?

A tervezet a társasági részesedéseket is értékelné. A magánszemélynél jellemzően a részesedés értékét kellene figyelembe venni, amelyben a cég ingatlanvagyona is megjelenhet. Ugyanazt a gazdasági értéket nem lehetne kétszer beszámítani.

A nem tőzsdei és rendszeresen nem kereskedett részesedéseknél a fő képlet:

Részesedés értéke = [(saját tőke + 2 × hozamérték) / 3] × tulajdoni hányad.

A hozamérték az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből, főszabály szerint 15 százalékos tőkésítési rátával képződne. Negatív átlagos eredménynél a hozamérték nulla lenne. A holdingvállalkozásokra, új társaságokra és egyéb különös helyzetekre eltérő szabályok vonatkoznának. [Tervezet: 12. § és 1. melléklet.]

Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságoknál az ingatlanok, részesedések és értékpapírok rejtett tartalékai is növelhetnék a számítás alapját. Ez különösen akkor fontos, ha a cég könyveiben egy régen vásárolt ingatlan lényegesen alacsonyabb értéken szerepel, mint a jelenlegi piaci értéke.

A kisebbségi részesedésekre a melléklet értékcsökkentést engedne: 33 százalékot elérő, de 50 százalék alatti közvetlen és közvetett tulajdoni hányadnál 25 százalékot, 33 százalék alatti hányadnál 30 százalékot. A pontos minősítéshez a teljes tulajdonosi struktúra szükséges.

A tervezet külön rendezi az egyéni vállalkozói és őstermelői vagyont, valamint például az ügyvédi vagy közjegyzői irodában fennálló vagyoni jogosultságokat is. [Tervezet: 13–14. §.]

Külföldi ingatlanok, megtakarítások és értékes ingóságok

Belföldi illetőség esetén a külföldi ingatlan sem maradna ki automatikusan. A szerzéskori ügyleti vagy hatósági értékből kiindulva az értéket a következő években az adózó választása szerint évi 3 százalékkal vagy az adott állam hivatalos ingatlanárindexének változásával kellene módosítani, és az igazolt értéknövelő beruházásokkal növelni. Más hivatalos érték vagy szakértői értékelés alkalmazására is lennének szabályok. [Tervezet: 16. §.]

A vagyonelemek köre kiterjedne a készpénzre, bankszámlákra, értékpapírokra, követelésekre, befektetési nemesfémekre, kriptoeszközökre és egyes biztosítási, illetve opciós jogosultságokra is. Ezeket eltérő, eszköztípusonként meghatározott módszerekkel kellene értékelni. [Tervezet: 20–23. §.]

A személyes használatú és a lakhatáshoz szokásosan szükséges ingóságok főszabály szerint kimaradnának. Kivételt jelentenének a 3 millió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forint egyedi értéket meghaladó járművek. A küszöb átlépésekor ezek teljes értéke számítana, nem csupán az értékhatár feletti rész. A vállalkozói vagy őstermelői tevékenységhez kapcsolódó ingóságokra ez a könnyítés nem alkalmazható általánosan. [Tervezet: 6. § (3)–(4).]

Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány

A vagyonkezelési konstrukciók önálló adóalanyként szerepelnek a tervezetben. A külföldön létrehozott konstrukció is belföldinek minősülhetne, ha tényleges irányítása Magyarországon történik; a formális bejegyzési hely tehát nem lenne önmagában döntő.

A kapcsolt vagyonkezelési adóalanyok az egymilliárd forintos küszöböt együtt, egy alkalommal alkalmazhatnák. A kapcsoltságot például az azonos vagyonrendelő vagy a vagyonrendelők közötti hozzátartozói kapcsolat is megalapozhatná, a tervezet további feltételeivel. Több vagyonkezelés létrehozása így nem jelentene automatikusan többszörös adómentes keretet. [Tervezet: 24. §.]

A vagyonkezelési adóalanyokat külön bejelentési és képviseleti kötelezettségek is terhelnék. Emiatt náluk a teendők megítélése nem szűkíthető le arra, hogy van-e fizetendő adó. [Tervezet: 29. § és 35. § (4).]

Mikor kellene bevallani és megfizetni az adót?

A tervezet szerint a főszabály a tárgyév utolsó napján fennálló vagyoni állapot, a bevallási és fizetési határidő pedig a következő év augusztus 31. lenne. Az ügyintézés elektronikusan történne. A bevallásban vagyonelemenként meg kellene adni az értéket, az értékelési módszert és a lényeges adatokat, továbbá a levont tartozásokat és adócsökkentő tételeket. Az iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kellene őrizni. [Tervezet: 25. §.]

Két további különbségre figyelni kell a bejelentéshez képest:

Hatálybalépés: a bejelentés 2027. január 1-jét említi, a csatolt tervezet 32. §-a viszont 2026. december 15-ét. A tervezet elsőként a 2026. december 31-i vagyoni állapottal és 2027. augusztus 31-i bevallással, illetve fizetéssel számol.

Bevallás: a bejelentés az egymilliárd forintot elérő vagyonhoz kapcsolja a bevallást, a tervezet 25. § (1) bekezdése viszont csak akkor írná elő, ha vagyonadó-fizetési kötelezettség keletkezik. A pusztán egymilliárd forintos nettó vagyon a tervezet szerint nem eredményezne pozitív adóalapot.

Mi történne folyamatban lévő hagyatéki eljárásnál?

Az örökölt, de a fordulónapig még át nem adott vagyonelemekre külön szabály vonatkozna. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő nyolcadik hónap végéig kellene rendezni az ezekhez kapcsolódó bevallást és fizetést. Ha az örökösnek az örökség nélkül is keletkezett kötelezettsége, a tervezet az örökölt vagyon miatt szükséges önellenőrzést külön jogkövetkezményi könnyítéssel engedné. [Tervezet: 25. § (4).]

Ha az adózó vagyona nem termel elegendő pénzt

A tervezet alapján a NAV kérelemre fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhetne, ha az egyösszegű fizetés a likviditási helyzet miatt aránytalanul súlyos terhet jelentene, és a későbbi teljesítés valószínűsíthető. Külön mérlegelési szempont lenne, ha az adóalapnál figyelembe vett vagyon legalább fele nem biztosít közvetlenül az adófizetéshez szükséges pénzt.

A könnyítés legfeljebb 12 hónapra, kivételes méltánylást érdemlő esetben – különösen lakhatást szolgáló ingatlannál vagy társasági részesedésnél – legfeljebb 24 hónapra szólhatna. Nem lenne automatikus, és a tervezet kizárja az Art. szerinti automatikus részletfizetés alkalmazását a vagyonadóra. [Tervezet: 26. §.]

A 2026. szeptember 28-i előzetes hatásvizsgálat is számol likviditási következményekkel. A dokumentum 15 000 vagyonos magánszemélyt és 2 000 vagyonkezelési adóalanyt jelöl meg érintett csoportként. Arra is kitér, hogy a tulajdonosok magasabb osztalék kifizetésére kényszerülhetnek vagy kaphatnak ösztönzést, ami egyes vállalkozások beruházásait hátráltathatja. A lap a következő négy évre összesen 800 milliárd forint költségvetési egyenlegjavító hatással számol; ez előzetes becslés, nem éves bevételi adat.

Kinek érdemes már most ügyvéddel áttekintenie a helyzetét?

Az előzetes jogi helyzetfelmérés akkor lehet különösen hasznos, ha Ön:

• több lakó-, kereskedelmi, ipari vagy mezőgazdasági ingatlannal rendelkezik;
• magánszemélyként és gazdasági társaságon keresztül is birtokol vagyont;
• jelentős értékű családi vállalkozásban vagy más, nem tőzsdei társaságban rendelkezik részesedéssel;
• közös tulajdonban, haszonélvezettel vagy más joggal terhelt vagyonelemben érdekelt;
• házastársi közös vagyon és különvagyon elhatárolása érinti;
• öröklésből vagy ajándékozásból származó, nem teljesen rendezett tulajdoni helyzettel rendelkezik;
• külföldi ingatlana, társasági részesedése vagy más külföldi vagyoneleme van;
• bizalmi vagyonkezelési vagy alapítványi struktúrában érintett.

Ezek a körülmények önmagukban nem jelentenek vagyonadó-kötelezettséget. A jogi áttekintés azt segíti, hogy a végleges szabályok megjelenésekor ne rendezetlen tulajdoni adatokból, hiányos iratokból vagy egymásnak ellentmondó szerződésekből kelljen kiindulni.

Mit vizsgálunk meg az előzetes tanácsadáson?

Tulajdoni és szerződéses helyzet

Áttekintjük, hogy a vizsgált ingatlanok, társasági részesedések és más, jogilag releváns vagyonelemek kinek a tulajdonában állnak, milyen jogok vagy terhek kapcsolódnak hozzájuk, és mely okiratok támasztják alá a fennálló helyzetet.

Hiányzó vagy ellentmondó iratok

Azonosítjuk azokat a pontokat, ahol a nyilvántartott és a tényleges helyzet eltérhet. Ilyen lehet a rendezetlen közös tulajdon, a nem dokumentált házastársi vagyoni igény, a társasági iratok és a tényleges tulajdonosi viszony közötti eltérés, illetve egy korábbi öröklés vagy ajándékozás hiányos dokumentációja.

A most elvégezhető és a későbbre halasztandó lépések

Elkülönítjük azokat a dokumentációs vagy tulajdonjogi feladatokat, amelyek a vagyonadótól függetlenül is indokoltak lehetnek, azoktól a döntésektől, amelyekkel célszerű megvárni a végleges normaszöveget. Kizárólag feltételezett adóelőny miatt nem javaslunk visszafordíthatatlan átruházást vagy szerkezeti átalakítást.

További szakértők szükségessége

Ha az ügy adószámítást, vállalat- vagy ingatlanértékelést, számviteli vizsgálatot vagy külföldi jogi elemzést igényel, az ügyvéd meghatározza a tisztázandó jogi kérdéseket és jelzi, milyen szakterület bevonására lehet szükség. A végleges számítás csak a kihirdetett szabályok és a szükséges értékelési adatok alapján készíthető el.

Érdemes most átruházni vagy átalakítani a vagyont?

A dokumentumok alapján már indokolt lehet a tulajdoni és finanszírozási helyzet áttekintése. Egy átruházás vagy átalakítás előtt azonban a teljes jogi és adózási következményt kell vizsgálni, ideértve a tervezet adóelkerülés elleni rendelkezéseit is.

A tervezet 1. §-a a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától engedné vizsgálni a rendeltetésszerű joggyakorlást. A 2026. május 14-i dátumot ehhez az indokolás kapcsolja; ez a konkrét nap magában a normaszövegben nem szerepel. Az indokolás megállapítása ezért nem mutatható be önálló, már hatályos törvényi határnapként.

A szöveg a valós gazdasági vagy az adókötelezettségtől független, méltányolható okkal igazolt ügyleteket tekintené rendeltetésszerűnek. Egy családi vagy üzleti átrendezésnél ezért a döntés valódi indokainak és körülményeinek dokumentálása is fontos lenne.

Így dolgozik az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás

Az e-ingatlanügyvédek.hu mögött az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás országos, ingatlanjogra szakosodott ügyvédi közössége áll. Minden beérkező ügyet ügyvéd értékel, majd az ügy jellegéhez illő taghoz irányít. Ha adótanácsadó, könyvelő, vagyonértékelő vagy külföldi szakértő bevonása szükséges, ezt az ügy elején tisztázzák.

Az összetett tulajdoni és családi helyzeteket személyre szabottan, közérthetően és az ügyfél döntési szempontjait figyelembe véve beszéljük át. Nem ígérünk eredményt olyan kérdésben, amelyet a végleges jogszabály még nem rendez.

Az Illés és Szabó Ügyvédi Társulást a Budapesti Ügyvédi Kamara T-370/2024, a Magyar Ügyvédi Kamara 1332 nyilvántartási számon tartja nyilván.

Első lépésben adja meg a nevét és elérhetőségét, jelezze, hogy magán- vagy céges vagyonról van-e szó, és írjon néhány mondatos, érzékeny részleteket nem tartalmazó ügyösszefoglalót. A teljes vagyonlistát és a bizalmas iratokat csak az összeférhetetlenségi ellenőrzés és a biztonságos dokumentumátadás módjának egyeztetése után kérjük.