Az ügyvéd feljelentése az ügyvédi kamaránál

Ha az ügyvéd hibázik..

Az ügyvédek szakmai felügyeletét Magyarországon az ügyvédi kamarák látják el, amelyek fegyelmi eljárás keretében vizsgálhatják ki az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos panaszokat. 

Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenysége során megszegi a jogszabályokban, a kamarai szabályzatokban vagy az etikai előírásokban meghatározott kötelezettségeit, akár szándékosan, akár gondatlanságból. Fegyelmi eljárás akkor is indítható, ha az ügyvéd az ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A fegyelmi eljárás több szakaszból áll. A kamarai bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján előzetes vizsgálat indulhat, amelynek célja annak tisztázása, hogy fennáll-e a fegyelmi vétség gyanúja. Az előzetes vizsgálatot általában három hónapon belül kell lefolytatni. Ha a gyanú megalapozott, a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményez, amelyet első fokon a regionális fegyelmi bizottság fegyelmi tanácsa, másodfokon pedig az országos fegyelmi bizottság bírál el.

A fegyelmi tanács a bizonyítékok alapján dönt az ügyben. A lehetséges fegyelmi büntetések a következők lehetnek:

• írásbeli megrovás,
• pénzbírság (ügyvéd esetén akár 1 millió forintig),
• kamarai közügyektől való eltiltás,
• ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás,
• ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás (1–5 év),
• vagy a legsúlyosabb esetben kizárás az ügyvédi kamarából (3–10 év).

Az eljárás során az ügyvédnek joga van nyilatkozni, bizonyítékokat előterjeszteni és képviselőt igénybe venni. Az elsőfokú határozat ellen 15 napon belül fellebbezés nyújtható be, és a jogerős fegyelmi határozat ellen közigazgatási per is indítható bíróság előtt.

Fontos határidő az elévülés: fegyelmi eljárás főszabály szerint a tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül, és legkésőbb 3 éven belül indítható meg. Az eljárás eredményéről a bejelentőt is értesítik, azonban az ügyvédi titok védelme miatt csak korlátozott információkat kaphat.

Ez a rendszer biztosítja, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlása során a szakmai és etikai szabályok megsértése esetén a kamara vizsgálatot folytathasson és szükség esetén szankciókat alkalmazzon.

A fegyelmi eljárás menetrendje

Az ügyvéd elleni kamarai panasz menete röviden:

1. Bejelentés a területi ügyvédi kamaránál
   A panaszos írásban jelzi a kifogásolt ügyvédi magatartást és csatolja a bizonyítékokat.
2. Előzetes vizsgálat elrendelése
   A fegyelmi biztos megvizsgálja, hogy felmerül-e fegyelmi vétség gyanúja.
3. Előzetes vizsgálat lefolytatása
   Nyilatkoztatják az ügyvédet, tanúkat hallgathatnak meg, iratokat kérhetnek be.
   Határidő: 3 hónap (egyszer további 3 hónappal hosszabbítható).
4. Döntés az előzetes vizsgálat után
   • figyelmeztetés,
   • fegyelmi eljárás kezdeményezése, vagy
   • az ügy megszüntetése.
5. Fegyelmi eljárás első fokon
   Az ügyet a regionális fegyelmi bizottság fegyelmi tanácsa tárgyalja.
6. Elsőfokú határozat
   A tanács megállapíthatja a fegyelmi vétséget és büntetést szabhat ki, vagy megszünteti az eljárást.
7. Fellebbezés lehetősége
   Az elsőfokú döntés ellen 15 napon belül fellebbezés nyújtható be.
8. Másodfokú eljárás
   Az ügyet az országos fegyelmi bizottság fegyelmi tanácsa bírálja el.
9. Bírósági felülvizsgálat
   A jogerős fegyelmi határozat ellen közigazgatási per indítható.

Bejelentés a területi ügyvédi kamaránál

Ha valaki úgy véli, hogy egy ügyvéd megszegte a jogszabályokat vagy az ügyvédi etikai szabályokat, bejelentést tehet az illetékes területi ügyvédi kamaránál. A bejelentés alapján a kamara fegyelmi eljárást indíthat az ügyvéddel szemben.

A bejelentés benyújtását követően a kamara fegyelmi biztosa előzetes vizsgálatot rendelhet el. Az előzetes vizsgálat célja annak megállapítása, hogy fennáll-e a fegyelmi vétség gyanúja.

A bejelentés formai követelményei

A bejelentést célszerű írásban, aláírt dokumentumban benyújtani. Ha a bejelentés nem teljes bizonyító erejű magánokirat vagy nincs saját kezűleg aláírva, a kamara 8 napon belül hiánypótlásra hívhatja fel a bejelentőt. Ha ez nem történik meg határidőben, a bejelentést hatálytalannak tekinthetik.

A fegyelmi biztos a bejelentőt a bejelentés kiegészítésére is felhívhatja, ha további adatokra vagy pontosításra van szükség.

Az előzetes vizsgálat elrendelése

A fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelhet el:

• a területi kamara elnökének javaslatára, vagy
• a bejelentés alapján hivatalból.

Az előzetes vizsgálat célja a tényállás tisztázása. Ennek során a fegyelmi biztos:

• meghallgathatja az érintett ügyvédet,
• tanúkat hallgathat meg,
• szakértőt vehet igénybe,
• bekérheti az ügy iratait,
• egyéb bizonyítást végezhet.

Az előzetes vizsgálat általában 3 hónapig tart, amely indokolt esetben egyszer további 3 hónappal meghosszabbítható.

Mikor nem indul előzetes vizsgálat?

A fegyelmi biztos nem rendeli el az előzetes vizsgálatot például akkor, ha:

• a rendelkezésre álló adatok alapján nem merül fel fegyelmi vétség gyanúja,
• az adott ügyet korábban már jogerősen elbírálták,
• más fegyelmi eljárás már folyamatban van, vagy
• az ügyvéd fegyelmi felelősségre vonhatósága megszűnt.

Ha az előzetes vizsgálat nem indul meg, a területi kamara elnöke a bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül tájékoztatja a bejelentőt.

Az előzetes vizsgálat lehetséges eredményei

Az előzetes vizsgálat végén a fegyelmi biztos háromféle döntést hozhat:

1. Írásbeli figyelmeztetést alkalmaz, ha kisebb súlyú fegyelmi vétség történt.
2. Fegyelmi eljárást kezdeményez, ha a fegyelmi vétség alapos gyanúja fennáll.
3. Megszünteti az előzetes vizsgálatot, ha a vétség nem bizonyítható vagy az eljárásnak nincs helye.

Ha fegyelmi eljárás indul, az ügy a regionális fegyelmi bizottság elé kerül, amely kijelöli az eljáró fegyelmi tanácsot.

Tájékoztatás a bejelentő részére

A bejelentőt a kamara több lépcsőben tájékoztatja az eljárásról:

• arról, ha nem indul előzetes vizsgálat,
• arról, ha előzetes vizsgálat indul,
• valamint az előzetes vizsgálat eredményéről.

A bejelentő azonban csak a szükséges mértékű információkat kapja meg, mivel az eljárás során ügyvédi titoknak minősülő adatok is felmerülhetnek.

Nem minden magatartás vezet fegyelmi felelősséghez

Fontos az is, hogy az ügyvédi kamara csak akkor állapít meg fegyelmi vétséget, ha az adott magatartás az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Egy kamarai döntés szerint például nem minősül fegyelmi vétségnek önmagában az, ha egy ügyvéd magánéleti vagy társasházi vitába keveredik. Az ügyben az ügyvéd nem adta le a pincekulcsát a társasházi közgyűlési határozat ellenére, vitatott közös költség tartozása volt, és feljelentést tett a pince feltörése miatt. A fegyelmi tanács azonban megállapította, hogy ezek a körülmények – még ha vitásak is – nem érték el azt a súlyt, amely az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetését jelentené. Ezért az eljárást megszüntették. Az eset jól mutatja, hogy a kamarai fegyelmi eljárás nem minden magánjogi vagy hétköznapi konfliktus rendezésére szolgál.

Gyakori elutasítási okok a kamarai panaszoknál

Nem minden ügyvédi panasz vezet fegyelmi eljáráshoz. A fegyelmi biztos előzetes vizsgálat nélkül is elutasíthatja a bejelentést, ha a törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

Nem merül fel fegyelmi vétség gyanúja

Ha a bejelentésben szereplő tények alapján nem állapítható meg, hogy az ügyvéd megsértette volna a jogszabályt vagy az etikai szabályokat, az előzetes vizsgálatot nem rendelik el.

A fegyelmi felelősség megszűnt

Bizonyos esetekben a fegyelmi felelősség már nem érvényesíthető (például elévülés miatt), ezért az eljárás nem indítható meg.

Ha a panasz formai szempontból hibás

A kamarai szabályzat előírja, hogy a panaszt teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy saját kezű aláírással ellátva kell benyújtani. DÁP-os aláírás működőképes lehet, de egy egyszerű e-papíros beadás sokszor visszautasításra kerül.

Ha a bejelentés például e-mailben érkezik megfelelő aláírás nélkül, a kamara felszólíthat a hiány pótlására, ennek elmaradása esetén pedig a panaszt hatálytalannak tekintheti.

Hiányos bejelentés

A gyakorlatban sok bejelentés már a vizsgálat korai szakaszában elutasításra kerül. Ennek oka gyakran az, hogy a panasz nem tartalmaz konkrét fegyelmi vétségre utaló tényeket, vagy a rendelkezésre álló iratok alapján a kamara nem látja megállapíthatónak az ügyvédi kötelezettség megszegését.

A gyakorlatban azonban a panaszok jelentős részét továbbra is azért utasítják el, mert

• a bejelentés nem tartalmaz konkrét, bizonyítható tényeket,
• a panasz nem fegyelmi vétségre, hanem szakmai vagy polgári jogi vitára vonatkozik, vagy
• a beadvány nem felel meg a formai követelményeknek (például hiányzik a megfelelő aláírás).

Ha a bejelentő állításai ellentmondásosak

A fegyelmi eljárásban a kamara értékeli a tanúvallomások következetességét is. Ha a panaszos nyilatkozatai egymásnak ellentmondanak – például más időpontokat, helyszíneket vagy eseményeket állít –, az jelentősen gyengíti a panasz hitelességét.

Az ilyen ügyekben a kamara gyakran arra jut, hogy nem bizonyítható fegyelmi vétség.

Ha a panasz ellentmond a rendelkezésre álló okiratoknak

Ha az ügyvéd dokumentumokkal tudja igazolni a tevékenységét – például megbízási szerződéssel, meghatalmazással, letéti szerződéssel vagy átvételi elismervénnyel –, akkor a kamara általában az okirati bizonyítékokat tekinti elsődlegesnek.

Ha ezek az iratok cáfolják a panasz állításait, a fegyelmi felelősség rendszerint nem állapítható meg.

Mi történik, ha valaki hamisan vádol, vagy tanúzik a fegyelmi eljárásban?

Az ügyvédi fegyelmi eljárás során tett valótlan állítások nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi következményekkel is járhatnak. A Büntető Törvénykönyv több bűncselekményt is nevesít, amelyek ilyen esetben felmerülhetnek. Ezért a fegyelmi eljárásban tett nyilatkozatoknak valós tényeken kell alapulniuk, mert a szándékosan hamis állítások már büntetőjogi felelősséget is felvethetnek.

Hamis tanúzás fegyelmi eljárásban

Ha valaki tanúként a fegyelmi eljárás során valótlan vallomást tesz vagy lényeges tényt elhallgat, hamis tanúzást követ el. Fegyelmi eljárásban elkövetett hamis tanúzás egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A hamis tanúzás miatt általában csak az alapügy befejezése után indulhat büntetőeljárás, és rendszerint az alapügyben eljáró hatóság feljelentése szükséges.

Hamis vád a fegyelmi eljárásban

Ha valaki egy ügyvédet fegyelmi vétséggel szándékosan hamisan vádol, vagy koholt bizonyítékot terjeszt elő, az szintén bűncselekmény. Ez a magatartás egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Hatóság félrevezetése

Ha valaki olyan bejelentést tesz a kamaránál, amelyről tudja, hogy valótlan, de az nem minősül hamis vádnak, az a hatóság félrevezetése bűncselekményét valósíthatja meg. Ennek büntetése szintén egy évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Hamis tanúzásra felhívás

Az is bűncselekményt követ el, aki mást hamis tanúzásra próbál rávenni egy fegyelmi eljárásban. Ez szintén egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Mikor nem érdemes bejelentést tenni egy ügyvéd ellen?

A kamarai panasz nem általános „panaszfórum”. A fegyelmi eljárás célja kizárólag annak vizsgálata, hogy az ügyvéd megszegte-e az ügyvédi hivatás szabályait. Ha ez nem valószínűsíthető, vagy a panasz ténybeli alapja bizonytalan, a bejelentés könnyen megalapozatlannak minősülhet.

Kamarai panaszt akkor érdemes tenni, ha konkrét szakmai vagy etikai szabálysértés történt (például pénzkezelési szabály megsértése, összeférhetetlenség, ügyvédi titok megsértése, okirat-ellenjegyzési szabályok megszegése). Ha a vita inkább polgári jogi jellegű – például kártérítésről vagy szerződésszegésről szól –, akkor gyakran bírósági vagy kártérítési igény lehet a megfelelő jogi út.

Ha az ügyvéd már elhunyt

A törvény kifejezetten kimondja, hogy elhunyt személlyel szemben fegyelmi eljárás nem indítható.

Ha az ügyet már elbírálták

Nem indítható új fegyelmi eljárás, ha ugyanazt a magatartást korábban már jogerősen elbírálták fegyelmi eljárásban.

Ha a vita valójában polgári jogi jellegű

Előfordul, hogy az ügyfél azt sérelmezi, hogy egy pénzügyi elszámolás vagy kifizetés vitás. Ha azonban a dokumentumok szerint az ügyvéd a pénzt kifizette, vagy a vita inkább szerződéses vagy kártérítési kérdés, akkor ez már nem feltétlenül fegyelmi ügy.

Ilyenkor a megfelelő jogi út általában polgári per vagy kártérítési igény, nem pedig kamarai panasz.

Mikor kell a Kamara helyett az ügyvéd biztosítójához fordulni?

Fontos különbséget tenni fegyelmi felelősség és kártérítési felelősség között. Ha az ügyfél azt sérelmezi, hogy az ügyvéd megsértette a szakmai vagy etikai szabályokat, akkor az ügyvédi kamaránál tehet panaszt. Ha azonban az ügyvéd tevékenysége miatt konkrét anyagi kár érte az ügyfelet, akkor a kártérítési igényt rendszerint nem a kamara előtt, hanem az ügyvéd felelősségbiztosítása terhére lehet érvényesíteni.

Magyarországon az ügyvédek számára kötelező szakmai felelősségbiztosítást fenntartani. A biztosítás célja éppen az, hogy az ügyvédi tevékenység során elkövetett szakmai hibákból eredő károkat a biztosító megtérítse.

A gyakorlatban ilyen kártérítési igény például akkor merülhet fel, ha az ügyvéd:

• nem azonosítja megfelelően a szerződő feleket, és emiatt például álképviselő vagy áleladó jár el az ügyben,
• nem ellenőrzi megfelelően az ingatlan-nyilvántartási adatokat,
• olyan okiratot készít vagy ellenjegyez, amely nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására,
• nem tartja be az okiratszerkesztésre vagy ellenjegyzésre vonatkozó kötelező szakmai szabályokat.

Az ilyen mulasztások következménye gyakran az, hogy a vevő tulajdonjogát nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, vagy az ügyfélnek jelentős anyagi kára keletkezik. A bírósági gyakorlat szerint, ha az ügyvéd megszegi az okiratszerkesztéssel vagy az ellenjegyzéssel kapcsolatos szakmai kötelezettségeit, és ez okozati összefüggésben áll a bekövetkezett kárral, akkor kártérítési felelősséggel tartozik.

Fontos azonban, hogy a kamarai fegyelmi eljárás nem állapít meg kártérítést. A kamara legfeljebb azt vizsgálja, hogy az ügyvéd megszegte-e a hivatás szabályait, és szükség esetén fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha az ügyfél pénzbeli kártérítést szeretne érvényesíteni, azt rendszerint polgári perben vagy a biztosító felé bejelentett kárigény útján teheti meg.

Ezért ha a probléma lényege az, hogy az ügyvéd hibája miatt anyagi kár keletkezett, akkor célszerű megvizsgálni, hogy az ügy fegyelmi panasz, kártérítési igény, vagy akár mindkettő alapját is képezi-e.

Visszaélés-bejelentés az ügyvédi kamaránál

Az ügyvédi kamarák külön visszaélés-bejelentési rendszert is működtetnek a 2023. évi XXV. törvény (a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény) alapján. Ez a rendszer azonban nem az ügyfelek panaszainak kezelésére szolgál.

A visszaélés-bejelentési felületet elsősorban az ügyvédi irodákban dolgozók használhatják, például ügyvédek, európai közösségi jogászok vagy az iroda alkalmazottai, ha belső szabálytalanságot vagy jogsértést észlelnek a szervezeten belül.

Fontos különbség, hogy ezen a csatornán fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető. Ha egy ügyfél az ügyvéd tevékenységével kapcsolatban kíván panaszt tenni, azt annál a területi ügyvédi kamaránál kell benyújtania, amely az érintett ügyvédet nyilvántartja.

A panasz benyújtása formai követelményekhez kötött:

• teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy
• elektronikus aláírással ellátva kell előterjeszteni.

A visszaélés-bejelentési rendszer célja tehát elsősorban a szakmai szervezeten belüli szabálytalanságok feltárása, míg az ügyfelek által kezdeményezett panaszok és fegyelmi eljárások külön kamarai eljárásban zajlanak.

Fegyelmi eljárás az elsőfokú fegyelmi tanács előtt

Ha az előzetes vizsgálat során felmerül a fegyelmi vétség alapos gyanúja, a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményez. Az ügy ekkor a regionális fegyelmi bizottság elé kerül, ahol elsőfokú fegyelmi tanács jár el.

A fegyelmi tanács elnökének első intézkedései

A fegyelmi tanács elnöke az iratok érkezésétől számított 15 napon belül dönt az eljárás további menetéről. Ennek során:

• elrendelheti az előzetes vizsgálat kiegészítését,
• kezdeményezheti az eljárás felfüggesztését,
• javasolhatja az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, vagy
• kitűzheti a fegyelmi tárgyalást.

Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak főszabály szerint 120 napon belül kell határozatot hoznia.

Tárgyaláson kívüli döntés

Egyszerű megítélésű ügyekben a fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül is dönthet. Ilyenkor az ügy iratai alapján hoz határozatot. Az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti tárgyalás tartását. Ha ezt nem teszi meg, és a fegyelmi biztos sem fellebbez, a döntés jogerőre emelkedik.

A fegyelmi tárgyalás menete

Ha tárgyalást tartanak, arra az eljárás alá vont ügyvédet, képviselőjét és a fegyelmi biztost legalább 8 nappal korábban meg kell idézni.

A fegyelmi tárgyaláson:

• az ügyvéd nyilatkozatot tehet,
• betekinthet az iratokba,
• kérdéseket tehet fel a tanúknak vagy szakértőknek,
• bizonyítási indítványt terjeszthet elő.

Ha az ügyvéd a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a tárgyalás a távollétében is megtartható.

A fegyelmi tárgyalás főszabály szerint nem nyilvános, kivéve bizonyos, ügyvédi tevékenységen kívüli magatartással kapcsolatos ügyeket.

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése

A fegyelmi tanács bizonyos esetekben ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvéd tevékenységét, például ha:

• az ügyvéd szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt áll, vagy
• az ügyvédi tevékenység folytatása súlyosan veszélyeztetné az ügyfelek érdekeit vagy az ügyvédségbe vetett közbizalmat.

Ingatlanügyekkel kapcsolatos fegyelmi ügyben az is előfordulhat, hogy csak az ingatlan-nyilvántartási ügyekben való eljárási jogosultságot függesztik fel.

Az elsőfokú fegyelmi határozat

A bizonyítási eljárás lezárása után a fegyelmi tanács zárt ülésen határoz. A döntés lehet:

• fegyelmi felelősség megállapítása és fegyelmi büntetés kiszabása, vagy
• az eljárás megszüntetése.

Kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén a tanács írásbeli figyelmeztetést is alkalmazhat.

A határozatot szóban kihirdetik, majd 30 napon belül írásban kézbesítik az eljárás alá vont ügyvédnek, képviselőjének és a fegyelmi biztosnak. A bejelentő a jogerős döntésről kivonatos tájékoztatást kap, amely nem tartalmazhat ügyvédi titkot.

Hogyan lehet fellebbezni?

Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos fellebbezhet.

A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú fegyelmi tanácsnál, és meg kell jelölni a fellebbezés indokait. Új tényre vagy bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt az elsőfokú eljárásban a fellebbező önhibáján kívül nem tudta előterjeszteni.

A fellebbezés halasztó hatályú, vagyis a fegyelmi határozat végrehajtása a másodfokú döntésig általában nem kezdődik meg.

A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés alapján az elsőfokú döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti és új eljárást rendelhet el.

Összegzés

Az ügyvédeket szakmai tevékenységük miatt fegyelmi felelősség terheli. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha megszegi a jogszabályban, kamarai szabályzatban vagy etikai szabályokban előírt kötelezettségeit, vagy olyan magatartást tanúsít, amely súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét.

Ha a fegyelmi vétség megállapítható, a kamara többféle szankciót alkalmazhat. Ezek a írásbeli megrovástól és pénzbírságtól egészen az ügyvédi tevékenységtől való kizárásig terjedhetnek. A pénzbírság ügyvéd esetén legfeljebb 1 millió forint, a kizárás pedig 3–10 évre szólhat.