Wekerle Lakásépítési Program

Lakhatási mutatók: miért van szükség a fordulatra?

A hazai ingatlanpiacot az elmúlt másfél évtizedben drasztikus áremelkedés jellemezte: az elmúlt 15 évben mintegy 120%-kal emelkedtek, miközben a reálbérek növekedése csak 60%-os volt. A lakásbérleti díjak reálértéken 30%-kal nőttek. Ezzel párhuzamosan a mintegy 320 ezer felsőoktatási hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut az országban.

A piaci folyamatok és a korábbi szabályozási környezet – köztük a kiemelt beruházási státuszok kiterjedt alkalmazása – sok esetben a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) és a lakóikörnyezeti szempontok figyelmen kívül hagyásához, túlzsúfolt beépítésekhez és az infrastruktúra lemaradásához vezettek.

Célkeresztben a megfizethető intézményi bérlakás-szektor

A Wekerle Lakásépítési Program célja, hogy az állam aktív ösztönző és fejlesztő szereplőként lépjen be a lakáspolitikába. A koncepció kulcselemei:

1. Intézményi bérlakáspiac és kollégiumok: Új, megfizethető bérlakások és diákotthoni férőhelyek tömeges létesítése.
2. Finanszírozás: A program alapot nyújtó 550 millió eurós uniós forrása a banki és piaci társfinanszírozás bevonásával akár 2 milliárd euróra (mintegy 800 milliárd forintra) bővülhet.
3. Komplex városfejlesztés: A fejlesztések nem csupán önálló ingatlanok építését jelentik, hanem infrastruktúrával, közösségi terekkel és megfelelő közlekedési kapcsolatokkal ellátott, élhető városrészek kialakítását.
4. Célcsoportok: A program kiemelten célozza a fiatal munkavállalókat, az ingázókat, valamint a felsőoktatásban tanuló diákokat.

Jogszabályi és megvalósítási ütemterv

A kormány meghozta az elvi döntést a program támogatásáról. A megvalósítás menetrendje a következő:

• Jelenlegi szakasz: A részletes szakmai és jogi szabályozási keretek kidolgozása, valamint a meglévő lakástámogatási rendszer átfogó felülvizsgálata.
• Kezdés: A program érdemi végrehajtása és az első kiírások jövő év elején indulnak el.

Mit jelent ez az ingatlanpiac és a beruházók számára?

A magyar lakáspolitikát évtizedek óta a saját tulajdonú ingatlanok támogatása (CSOK, Babaváró, Otthon Start, illetékkedvezmények) dominálta, ezek a programok, de különösen a 3%-os hitel várhatóan háttérbe szorulnak.

Az ingatlanjogi és beruházási szempontból a program mérföldkövet jelenthet: a magánbefektetők és építőipari szereplők számára új, szigorúbb minőségi és városszerkezeti feltételek mellett nyílhat meg a hosszú távú intézményi bérlakás-üzemeltetési és -fejlesztési piac.

Cikkünket a részletes jogszabályi feltételek és a pályázati kiírások megjelenését követően azonnal frissítjük a pontos jogi és eljárási tudnivalókkal.