Számlázás, díjfizetés az E-ING rendszerben

Azonosítható-e hogy melyik számla melyik tulajdoni laphoz tartozik?

BANKKÁRTYÁS fizetés esetén a fenti módszerrel, tehát az E-ING rendszerből lekért tulajdoni lapok esetén a számlát a tulajdoni lappal szinte egyidejűleg generálja a rendszer, a tulajdoni lap lekérésének a pontos ideje alapján meghatározható, hogy melyik számla tartozik ehhez. A 09:41:38-kor legenerált tulajdoni laphoz 09.42:30-kor már el is készült a számla. 

Utólagos elszámolás esetén nincs ilyen könnyű dolgunk.

Hogyan szólhat a számla az ügyfél nevére?

A tulajdoni lap lekérése során az E-ING rendszer kéri a számlázási adatok megadását. Az ügyvéd itt kiválaszthatja saját magát (ha már hozott létre addigra viszonyrendszert), de választhatja az "Új számlázási adatok" opciót is. Amennyiben ez utóbbira kattintunk, a következőket kell megadni:

• természetes személy/jogi személy választás
• adatmegadás

Ilyen módon az ügyvéd közvetlenül az ügyfél nevére is kérheti a számlát. Persze bankkártyás fizetés esetén ezek után célszerű, ha maga az ügyfél adja meg a saját bankkártya adatait. Ez természetesen csak az ügyfél személyes jelenléte esetén elképzelhető.

Mi történik a beadvánnyal, ha nem fizetünk díjat?

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj pénztári befizetéssel vagy átutalással teljesíthető. A beadvány benyújtásával egyidejűleg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni vagy a díjmentesség fennállásáról nyilatkozni kell.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának meg nem fizetése miatt a beadvány széljegyzésre alkalmatlan (Inytv. 46. § (3) bek. b) pont). Ilyenkor a földhivatal elektronikus igazolást küld a benyújtó számára arról, hogy a beadvány széljegyzésének akadálya van. Ebben az esetben a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni.

Mennyi pénzt lehet kérni egy tulajdoni lapért az ügyféltől?

A tulajdoni lap lekérése az Áfa tv. tárgyi hatályán kívül esik, ezért 0%-os ÁFA tartalmat jelenít meg a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt szállítóként feltüntető számla.

Az Inytv. 74. §-a alapján a tulajdonilap-másolat és a földkönyv kizárólag a szolgáltatásuk iránti kérelemben meghatározott célból használhatók fel. Tulajdonilap-másolatnak és földkönyvnek az igazgatási szolgáltatási díj összegét meghaladó ellenérték fejében történő továbbadása vagy erre vonatkozó szolgáltatás felkínálása tilos. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye. Jogszabálysértés megállapítása esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt.

Az ügyvédi számlán szerepelhet-e ÁFA, ha tulajdoni lap lekérést számláz tovább?

Az, hogy az ügyvéd által átvett számlán 0% az ÁFA, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az ügyvéd által kiállított számlán sem szerepelhet ÁFA. A kérdés eldöntéséhez azt kell vizsgálni, hogy az ügyvéd:

• pusztán „átmenő tételként” hárítja át a díjat, vagy
• saját szolgáltatásának részeként számlázza tovább.

Az Áfa tv. 71. § (1) c) pontja alapján nem része az adóalapnak az az összeg,

amelyet az adóalany […] mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől kap, feltéve, hogy az így kapott összeget […] elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.

A 71. § (4) bekezdése szerint további feltétel, hogy:

• elkülönítetten szerepeljen a nyilvántartásban,
• és az ügyvéd ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon.

Ebben az esetben tehát:

• a tulajdoni lap díja nem válik az ügyvédi szolgáltatás adóalapjának részévé,
• arra ÁFA nem számítható fel,
• célszerű külön sorban feltüntetni mint:
  • „elszámolási kötelezettséggel átvett összeg” vagy
  • „földhivatali igazgatási szolgáltatási díj”.

Ez illeszkedik az Inytv. 74. §-ához is, amely tiltja a tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjon felüli ellenérték fejében történő továbbadását.

Megoldás a költségletét?

Az Üttv. és a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat alapján a tulajdoni lap lekérésének díja kezelhető költségletétként, ami jelentősen erősíti azt az álláspontot, hogy:

• az ügyvéd nem saját szolgáltatást értékesít,
• nem „továbbértékesíti” a tulajdoni lapot,
• hanem az ügyfél pénzéből, az ügyfél érdekében teljesít egy hatósági díjfizetést.

A konstrukcióhoz azonban az ügyfél előre utal, illetve fontos, hogy tényleges költségletétet kell létrehozni, nem elegendő pusztán a számlán így nevezni a tételt.

A letéti szerződést írásba kell foglalni. Ez lehet:

• külön költségletét-szerződés,
• vagy az adásvételi/megbízási szerződés része.

Fontos továbbá, hogy a ügyvéd a pénzt […] minden más pénzeszközétől elkülönítve, letéti számláján kezeli. A költségletét megszűnésével az ügyvédet elszámolási kötelezettség terheli.

Ha az ügyvéd a saját szolgáltatásának részeként számolja fel a tulajdoni lap díját: van ÁFA

Más a helyzet akkor, ha a tulajdoni lap lekérése nem önálló „átmenő tétel”, hanem az ügyvédi szolgáltatás része. Az Üttv. 45. §-a alapján az ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való ügyvédi tevékenység során az ingatlan-nyilvántartási adatokat az ügyvéd köteles ellenőrizni. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.17. pontja értelmében az ügyvéd az Üttv. 45. §-a szerinti kötelezettségének teljesítése során az ellenjegyzést közvetlenül megelőzően lekérdezi az ingatlan tulajdoni lapját. Mivel az ügyvéd köteles lekérni a tulajdoni lapot, erős érvek szólnak amellett, hogy a tulajdoni lap lekérése az ügyvédi szolgáltatás részét képezi.

Az Áfa tv. 70. § (1) b) pontja szerint az adóalapba beletartoznak:

a felmerült járulékos költségek, amelyeket a szolgáltatás nyújtója hárít át.

Emellett az Áfa tv. 15. §-a alapján:

ha valaki saját nevében, de más javára jár el szolgáltatás nyújtásában, úgy kell tekinteni, mint aki a szolgáltatás igénybevevője és nyújtója is.

Ez azt eredményezheti, hogy:

• a tulajdoni lap lekérése az ügyvédi szolgáltatás járulékos elemévé válik,
• és osztja a főszolgáltatás - az ügyvédi tevékenység - ÁFA-jogi sorsát.

Ilyenkor tehát:

• az ügyvédi számlán szerepelhet 27% ÁFA,
• mert az ügyvéd nem önálló hatósági díjat számláz tovább,
• hanem komplex ügyvédi szolgáltatást nyújt. 

Összegzés

Az E-ING rendszerben a korábban lekért tulajdoni lapokhoz tartozó számlák az „Ügykezelés” menüpont alatt érhetők el. Az ügyvéd helyrajzi szám alapján vagy teljes ügylistában kereshet, majd az adott ügy „További műveletek” menüjéből töltheti le a számlát.

Bankkártyás fizetés esetén a rendszer gyakorlatilag azonnal generálja a számlát, így a lekérés időpontja alapján jól azonosítható, melyik számla melyik tulajdoni laphoz kapcsolódik. Utólagos elszámolás esetén az azonosítás nehezebb lehet.

A tulajdoni lap lekérése során az ügyvéd megadhat új számlázási adatokat is. Így a számla közvetlenül az ügyfél nevére állítható ki. 

Az Inytv. 74. § alapján a tulajdonilap-másolat az igazgatási szolgáltatási díjon felüli ellenérték fejében nem adható tovább. A jogszabály megsértése esetén közigazgatási bírság szabható ki, figyelmeztetés alkalmazása nélkül.