Érvénytelen lett a maglódi változtatási tilalom – Mit jelent ez az ingatlantulajdonosoknak?

Mi történt Maglódon?

2024 novemberében Maglód Város Önkormányzata változtatási tilalmat rendelt el az Országúti dűlő területére. A döntést gyorsan meghozták és azonnal ki is hirdették. Később azonban a Pest Vármegyei Kormányhivatal észrevette, hogy a rendeletet nem a jogszabályoknak megfelelően írták alá.

A jegyző akadályoztatott volt, ezért az aljegyző írta alá a rendeletet – de nem a jegyző nevében, helyettesként, hanem a saját neve alatt. Ez apróságnak tűnhet, de jogilag döntő jelentőségű.

Miért ekkora probléma ez?

Az önkormányzati rendelet akkor érvényes, ha:

• a képviselő-testület elfogadta,
• a polgármester és a jegyző aláírta,
• megfelelően kihirdették.

Ha bármelyik elem hibás, a rendelet közjogilag érvénytelen, vagyis nem létezik.

A Kúria kimondta:

Ha a jegyző helyett az aljegyző ír alá, a jegyző nevét kell feltüntetni, és jelölni kell, hogy helyettesként jár el. Minden más megoldás érvénytelen rendelethez vezet.

Mivel Maglód ezt nem így tette, a változtatási tilalmat elrendelő rendelet semmis.

Mi a Kúria döntésének lényege?

A Kúria Köf.5.030/2025/4. számú határozata kimondta, hogy Maglód Város Önkormányzatának a változtatási tilalmat elrendelő 18/2024. (XI. 21.) önkormányzati rendelete közjogilag érvénytelen, ezért azt a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A döntés kulcsa:

• A rendeletet nem a jogszabályban előírt módon írták alá.
• Az Mötv. 51. § (1) bekezdése szerint egy önkormányzati rendeletet kizárólag a polgármester és a jegyző írhat alá.
• Ha a jegyző akadályoztatott, az aljegyző eljárhat helyette, de kizárólag a jegyző neve + “h.” (helyettese) megjelöléssel.
• Maglód rendeletén ezzel szemben az aljegyző saját neve és titulusa szerepelt, nem pedig a jegyzőé.
• Ez sérti a jogalkotás garanciális szabályait, ezért a rendelet nem tekinthető érvényesen megalkotottnak.

Következmény:

• A változtatási tilalom soha nem is lépett hatályba.
• A Kúria „ex tunc” semmisséget mondott ki, vagyis úgy kell tekinteni, mintha a tilalom meg sem született volna.
• Az önkormányzatnak a határozatot közzé kell tennie, jogorvoslat nincs.

Miért fontos ez minden ingatlantulajdonosnak?

Mert a változtatási tilalom az egyik legerősebb önkormányzati korlátozás:

• megtilthatja az építkezést,
• megállíthatja a bővítést,
• megnehezítheti az eladását,
• beavatkozhat a telekalakításba.

Ezért nem mindegy, hogy az így elrendelt tilalom jogilag hibátlan, vagy sem.

Ez a döntés világos üzenet az önkormányzatoknak:
➡️ csak jogszerű eljárással lehet életbe léptetni változtatási tilalmat, különben a rendelet semmis.
➡️ a formai szabályok nem „apróságok” – ezek biztosítják a jogbiztonságot.

Mit tehetsz tulajdonosként?

Ha a te ingatlanodat is érinti vagy érintheti változtatási tilalom, érdemes:

1. ellenőrizni a rendelet kihirdetésének és aláírásának módját,
2. megnézni, hogy az eljárási szabályokat betartották-e,
3. kérni egy ingatlanjogi ügyvéd állásfoglalását, ha vitás helyzet merül fel.

Egy jogilag hibás rendelet ugyanis nem tilthat meg semmit, és nem is alapozhat meg szankciót.

Összegzés

A Kúria kimondta, hogy Maglód 2024-ben elrendelt változtatási tilalma közjogilag érvénytelen, mert a rendeletet nem megfelelően írta alá az aljegyző. A törvény szerint az önkormányzati rendeletet csak a polgármester és a jegyző írhatja alá, és ha a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, azt a jegyző neve alatt, a helyettesítés megjelölésével kell feltüntetni. Mivel ez elmaradt, a rendeletet a Kúria visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, vagyis a változtatási tilalom soha nem is lépett hatályba.

Ez azt jelenti, hogy az érintett területen nem volt érvényes építési vagy telekalakítási korlátozás, és a tulajdonosok jogait a rendelet nem érinthette. A döntés országos jelentőségű, mert megerősíti: egy változtatási tilalom csak akkor érvényes, ha hibátlanul követik a jogalkotási eljárás minden formai szabályát.