CSOK+Babaváró válás esetén: megéri-e emiatt együtt maradni?

Babaváró támogatás – válás helyett elköltözés

A Babaváró támogatás nem minősül lakáscélú állami támogatásnak. Ez azért fontos, mert nem kötődik lakáscélhoz, alapvetően egy szabadfelhasználású hitel. Ezen a tényen az sem változtat, ha valaki a Babaváró hitelt lakásvásárláshoz, tipikusan önerőként használja fel. A Babaváróhoz nem kapcsolódik jelzálogjog, vagy elidegenítési – és terhelési tilalom és a Babaváró rendelet azt sem írja elő, hogy lakóhelyet kell létesíteni a Babaváróval vásárolt lakásban.

Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a fentiek nem valósulnak meg, annak hátrányos következményei sem lehetnek, tehát azok hiányában szankciókra sem számíthatunk.

Visszafizetés és válás babaváró estén

Babaváró támogatásnál sokak számára már jól ismert tény, hogy válás esetén a támogatást és kamattámogatást – esetenként - kamatostól vissza kell fizetni, a jövőre nézve a kamattámogatás megszűnik és magunk dönthetünk, hogy a hitelt piaci kamatozás mellett fenntartjuk és tovább fizetjük, vagy inkább visszafizetjük. 

A vagyonmegosztás során megállapodhatunk arról, hogy 

• a Babaváró hitelt a házastársak hogyan számolják el egymás között, illetve
• csak az egyik házasfél is vállalhatja egyedül a továbbiakban a hitel visszafizetését, ehhez azonban kell a hitelintézet jóváhagyása. 

A fentiek alapján tehát, figyelemmel arra, hogy a Babaváró támogatás nem lakáscélú állami támogatás, a visszafizetési kötelezettség valóban elkerülhető, ha a házastársak, akkor amikor a kapcsolatuk már véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott, nem válnak el, hanem csak szétköltöznek és külön életre rendezkednek be.

CSOK, CSOK Plusz – válás helyett elköltözés

Nézzük meg, hogy ez a stratégia vajon működik-e a CSOK (pld. CSOK, CSOK Plusz, Falusi CSOK) esetében.

A CSOK a Babavárótól eltérően lakáscélú állami támogatás, tehát minden esetben lakáscélhoz kapcsolódik, ez igénylési feltétel is. Ilyen lakáscél például az ingatlan vásárlása, lakóház építése, bővítése.

Tehát ezt a támogatást az állam célhoz kötötten adja. Ezt azonban nem adja „ingyen”. A vonatkozó jogszabályok számos kötelezettséget írnak elő az igénylők számára és emellett az állam arról is gondoskodik, hogyha valami rosszul alakulna, legyen megfelelő biztosítéka. Ez alapozza meg azt, hogy 10 éves időtartamra az állam javára elidegenítési- és terhelési tilalom, valamint jelzálog kerül bejegyzésre a támogatással érintett ingatlanra.

Miért fontos a 10 év?

Hogy a lakáscél mindenképp megvalósuljon, a jogszabály előírja, hogy ebben a 10 évben a támogatott személyeket bejelentkezési és bentlakási kötelezettség terheli.

A bejelentkezési kötelezettség azt jelenti, hogy 180 napon belül minden igénylőnek és gyermeknek, állandó lakóhelyként be kell jelentkeznie a támogatott ingatlanba. A bentlakási kötelezettség pedig azt jelenti, hogy ténylegesen is, életvitelszerűen bent kell élni az ingatlanba.

Ez a kötelezettség és kitétel egyben azt is meghatározza, hogy az ingatlanból nem lehet kiköltözni és nem lehet máshol se állandó lakóhelyet, sem tartózkodási helyet létesíteni. (Természetesen ezzel kapcsolatban azért a jogszabály tesz néhány kivételt, pld. ha munkavállalás céljából történik a bentlakási kötelezettség nemteljesítése).

Ha a fentiekre mégis sor kerülne, úgy visszafizetési kötelezettség keletkezik, ebben az esetben a kamatokat a jogsértésre okot adó körülmény bekövetkezésétől kell számolni (pld. kijelentkezéstől). A CSOK Plusz visszafizetés a korábban kapott illetékmentességre is hatással lehet.

Láthatjuk tehát, hogy az a stratégia, hogy a támogatások miatt nem válunk el, hanem csak szétköltözünk a Babaváró esetében működhet, azonban a CSOK esetében nem, mert ha valamelyik fél kiköltözik az ingatlanból, a bentlakási kötelezettség megsértése miatt a ráeső támogatást akkor is vissza kell fizetnie kamatokkal együtt, ha egyébként nem jelentkezett ki a támogatott ingatlanból.

Ezért is fontos tisztában lenni azzal, hogy ha a kapcsolat megromlott, akkor milyen lehetőségeink vannak, milyen esetben kerülhetjük el a visszafizetést és élhetünk mentesítéssel, vagy méltányossággal, illetve milyen esetekben kell a támogatásokat visszafizetni.

Összegzés

Ha a házasság már ténylegesen megromlott, érdemes még a különköltözés vagy a válás előtt tisztázni, hogy az adott támogatás milyen kötelezettségekkel jár. A Babaváró és a CSOK jogi megítélése alapvetően eltér: míg az egyiknél lehet mozgástér, a másiknál a bentlakási szabályok megsértése már önmagában visszafizetési kötelezettséget keletkeztethet. Egy rossz döntés több millió forintos következménnyel járhat, ezért minden esetben célszerű előzetesen átgondolni a jogi és pénzügyi kockázatokat.

Szeretné, ha szakértő ügyvéd segítené Önt a válás folyamatában? Vegye fel velünk a kapcsolatot!