Logóe-ingatlanügyvédek.hu
ügyvéd

Dr. Gartai Zoltán Tamás

5 perc olvasás

Előfizetői tartalom

Ingatlan-nyilvántartási betekintés menete

Ez elsőre sok ügyvédnek sem egyértelmű, de az ingatlan-nyilvántartási betekintés több ügykört is magában foglal:

  • tulajdoni lap betekintés (nem azonos a lekéréssel)
  • ingatlan-nyilvántartási okirattárba történő betekintés, illetve másolat kérés
  • jogosulti adatokkal kiegészített, vagy tulajdonosi földkönyv igénylés

A földkönyv és az okirattár azonban nem nyilvános úgy, mint a tulajdoni lap. Egy adásvételi szerződés vagy más bejegyzési okirat tartalmát főszabály szerint csak megfelelő hozzájárulással vagy igazolt jogi érdek alapján lehet megismerni.

Érdekli a földhivatali betekintés menete? Olvasson tovább!

Kövesse oldalunkat a Google keresőben – így mindig elsők között látja a cikkeinket

Hogyan működik az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés?

A 2021. évi C. törvény 14. § szerint az ingatlan-nyilvántartás közhiteles és nyilvános adatbázis - de csak a tulajdoni lapot illetően. 

A tulajdoni lapon feltüntetett adatok megismerhetők:

a) tulajdonilap-másolat szolgáltatásával
b) a tulajdonilap-másolatba történő betekintéssel
c) földkönyvi adatszolgáltatással.

A lekérdezés során a rendszer ugyan azonosítja a lekérdező személyét és a lekérdezés célját, de ezt az adatot nem közlik az ingatlan tulajdonosával.

Ez azt jelenti, hogy bárki megismerheti:

  • az ingatlan adatait
  • a tulajdonos nevét
  • a bejegyzett jogokat (pl. jelzálogjog, haszonélvezet)
  • a széljegyeket
  • a térképi adatokat

Aki betekint, az:

  • feljegyzést készíthet
  • másolatot kérhet
  • tanúsítványt is kérhet.

A törvény szerint a tulajdoni lap tartalma három módon ismerhető meg.

Tulajdoni lap másolat lekérése

Ez a leggyakoribb módja annak, ha valaki ingatlan adatokat szeretne megismerni.

Lehet:

  • hiteles szemle másolat
  • hiteles teljes másolat

Ezt lehet kérni:

  • Ügyfélkapun keresztül (TAKARNET / E-ING)
  • ügyvédnél
  • földhivatalnál.

Tulajdoni lap betekintés

A tulajdoni lapba történő betekintés önálló jogintézmény, nem azonos a tulajdoni lap lekéréssel. A földhivatal díjmentesen betekintést ad bizonyos személyeknek a tulajdoni lapba, de csak szűk körben. Természetes személy kérelmére a saját és olyan ingatlan tulajdoni lapjába, amelyen jogosultként szerepel, a kormányhivatal a saját számítástechnikai eszközével betekintést biztosít.

A gyakorlatban:

  • a kérelmező bemegy a földhivatalba
  • az ügyintéző a földhivatal számítógépén megnyitja a tulajdoni lapot
  • a kérelmező megnézheti és feljegyzést készíthet

De:

  • nem kap példányt
  • nem nyomtathat
  • nem tölthet le dokumentumot

Ez tehát nem tulajdoni lap szolgáltatás, hanem csak megtekintés.

Földkönyvi adatszolgáltatás

Ez egy összesített adatlekérdezés, amelyet főleg:

  • hatóságok
  • szakmai felhasználók

vesznek igénybe.

Fizessen elő tartalmainkra - ez a cikk ugyanis folytatódik, de csak előfizetőinknek érhető el.

A további tartalomból:

  • Földhivatali iratbetekintés
  • Mikor ismerhető meg az okirattár tartalma?
  • Hogyan adja ki az iratot az ingatlanügyi hatóság?
  • + 7 további fejezet

Földhivatali iratbetekintés

Az okirattárban találhatók többek között a tulajdonjog, haszonélvezet, jelzálogjog vagy más bejegyzés alapjául szolgáló szerződések, hatósági határozatok, bírósági elrendelések, kérelmek és az ingatlan-nyilvántartási eljárásban keletkezett egyéb iratok.

Mikor ismerhető meg az okirattár tartalma?

A bejegyzés vagy a széljegyzett igény alapjául szolgáló okirat két esetben ismerhető meg.

1. Az érintettek hozzájárulásával

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak a megismeréshez. A régi Inytv. kifejezetten teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyt követelt meg. Az új Inytv. 14. § (4) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell az érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárulását. A megadott új rendelkezés már nem mondja ki külön, hogy a hozzájárulásnak teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba kell foglalva lennie.

A megismerés ebben az esetben is csak a hozzájárulás keretei között lehetséges. Ha a hozzájárulás csak az okirat egy meghatározott részére vonatkozik, a kérelmező sem feltétlenül ismerheti meg a teljes iratot.

2. Igazolt jogérvényesítési vagy kötelezettségteljesítési célból

Az ingatlanügyi hatóság akkor is engedélyezheti az okirat megismerését, ha a kérelmező igazolja, hogy arra:

  • valamely jogának érvényesítéséhez, vagy
  • jogszabályon, illetve hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez

van szüksége.

Nem elegendő tehát pusztán arra hivatkozni, hogy az okirat tartalma érdekli a kérelmezőt, vagy hogy annak megismerése után esetleg pert szeretne indítani.

Mivel lehet igazolni a jogi érdeket?

Az ingatlanügyi hatóságok gyakorlata sajnos nem egységes. Ha lehet irattal is igazoljuk, hogy a törvényi feltételek fennállnak. Ilyen lehet például:

  • a bíróság által érkeztetett keresetlevél,
  • idéző végzés,
  • hatósági határozat,
  • más, nem kizárólag a kérelmezőtől származó igazoló irat.

A kérelemben ezért célszerű pontosan megjelölni, hogy mely jog érvényesítéséhez, milyen eljárásban és miért szükséges az adott okirat tartalmának megismerése.

Korlátozás nélkül megismerhető iratrészek

Ha egy bejegyzett jog, tény vagy adat nem az egész ingatlanra, hanem annak természetben meghatározott részére vonatkozik, az okiratnak az érintett ingatlanrész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető.

Ez különösen olyan jogoknál lehet fontos, mint:

  • a haszonélvezeti jog,
  • a használati jog,
  • a telki szolgalom.

Ha például a szolgalmi jog csak a telek egy meghatározott sávjára vonatkozik, az érintett terület azonosítását szolgáló okirati rész, illetve az ehhez kapcsolódó vázrajz megismerhető.

Hogyan adja ki az iratot az ingatlanügyi hatóság?

Az új végrehajtási rendelet alapján az ingatlanügyi hatóság az okirattári iratot kérelemre és igazgatási szolgáltatási díj ellenében szolgáltatja.

A kérelmező a papíralapú okirattárban található iratot kérheti:

  • papíralapon, vagy
  • elektronikus okirattá alakított dokumentumként.

Az elektronikus okirattárban található irat kérhető:

  • elektronikus formában, vagy
  • papíralapú dokumentummá alakítva.

Ez alapján az új szabályozás már nem kizárólag helyszíni, fizikai betekintésben gondolkodik. Az irat a kérelmező választása szerint papíron vagy elektronikusan is szolgáltatható.

Földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződés kikérése?

Az adásvételi szerződés kikérése a földhivataltól az ingatlan-nyilvántartás okirattárára vonatkozó szabályok alapján működik. Amikor egy tulajdonjog-bejegyzés történik, az adásvételi szerződés egy példánya bekerül az okirattárba.

A formanyomtatványt itt lehet megtalálni. A kikérés előtt személyi igazolvánnyal, útlevéllel kell igazolni a személyazonosságunkat.

Ki kérheti ki az adásvételi szerződést?

Az adásvételi szerződés nem nyilvános, ellentétben a tulajdoni lappal, tehát a megismerésére a fent ismertetett szabályok vonatkoznak.

A törvény szerint az okirat tartalma csak akkor ismerhető meg, ha:

  1. a szerződésben érintett felek hozzájárulnak, VAGY
  2. a kérelmező igazolja, hogy az okirat megismerése jogérvényesítéshez szükséges, vagy
  3. a megismerés jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

Hogyan lehet kikérni?

Az adásvételi szerződés kikérés menetrendje

Először is, ilyen esetekben mindig érdemes betelefonálni a Földhivatalba.

1. Kérelem a földhivatalhoz

A kérelmező benyújt egy kérelmet, amely tartalmazza:

  • az ingatlan adatait (település, helyrajzi szám)
  • a kért okirat megjelölését
  • a megismerés célját.

2. Jogosultság igazolása

Csatolni kell például:

  • meghatalmazást
  • peres iratot
  • hatósági felhívást
  • vagy az érintett felek hozzájárulását.

3. Okirat kiadása

Ha a földhivatal elfogadja az indokot:

  • betekintést enged az okirattárba
  • vagy hiteles / nem hiteles másolatot ad.

Dr. Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda

A Mammut Bevásárlóközpontban található központi irodánkba már online is foglalhat időpontot!

Tovább az időpontokhoz

A térképi adatbázisba is be lehet tekinteni

Az ingatlan-nyilvántartási térkép:

  • a telek határait
  • helyrajzi számokat
  • telek elhelyezkedését

mutatja.

Ebbe szintén lehet betekintést kérni a földhivataltól.

A személyes adatoknál nincs teljeskörű betekintés

A törvény külön védi a természetes személy adatait.

Nyilvánosan megismerhető:

  • név
  • születési év
  • lakcím

De csak akkor, ha:

  • a lekérdező azonosítja magát
  • megjelöli a lekérdezés célját.

Nem ismerhetők meg korlátozás nélkül:

  • teljes személyazonosító adatok
  • személyi azonosító
  • állampolgárság.

Elvesztettem az adásvételi szerződést, pótolható?

Ha a vevő vagy az eladó, és elhagyta a saját példányát, a legegyszerűbb, ha az adásvételt készítő ügyvédet keresik meg. Ő köteles a szerződést 10 évig (vagy levéltárba adásig) megőrizni, és tőle sokkal gyorsabban lehet másolatot kérni, mint a földhivataltól.

Ha nála csak egy "köteles" példány van, arról közjegyzői másolat készíthető.

Összegzés

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, ezért bárki megismerheti egy ingatlan tulajdoni lapját. Ugyanakkor a személyes adatok védelme miatt a lekérdezés azonosításhoz és célmegjelöléshez kötött, és a rendszer nem használható arra, hogy egy személy összes ingatlanát kiderítsék.

Az okirattári irat megismeréséhez kérelmet kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. A kérelemben azonosítani kell az ingatlant és a kért iratot, továbbá igazolni kell az érintettek hozzájárulását vagy azt, hogy az irat valamely jog érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Az irat kiadása díjköteles, és papíron vagy elektronikusan kérhető.


Szeretné, ha ügyvéd képviselné a betekintés során? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kategóriák:

E-ingatlan-nyilvántartás
Gartai Zoltán TamásGZT
Szerző:

Csapatunk

Dr. Gartai Zoltán Tamás

dr. Gartai Zoltán Tamás az e-ingatlanügyvédek.hu csapatának II. kerületi tagja. Szakterülete az örököskutatás és telekalakítási eljárások.
Szerzői profil

Gyakran
ismételt kérdések

A tulajdonos általában nem tudhatja meg, hogy ki nézett bele az ingatlan-nyilvántartásba. A jogszabály ezt nem teszi nyilvánossá a tulajdonos számára.