Azonnali házasságkötés? Magyar jog alatt is lehetséges!

Hogy jön létre egy magyar házasság?

A Ptk. és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény alapján úgy jön létre, hogy a házasulandók megindítják a házasságkötési szándék bejelentése iránti eljárást, majd ezt követően, bizonyos feltételek mellett akár aznap (!) házasságot kötnek a lenti menetrend szerint:

• Személyes nyilatkozat: Egy férfi és egy nő, akik együttesen, két tanú jelenlétében, jelen vannak és személyesen nyilatkoznak az anyakönyvvezető előtt arról, hogy házasságot kívánnak kötni.
• Házasság létrejöttének megállapítása: Az anyakönyvvezető megállapítja a házasság létrejöttét.
• Házassági anyakönyvbe való bejegyzés: Az anyakönyvvezető ezt követően bejegyzi a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe.

A házasság megkötésében az anyakönyvvezető, vagy a polgármester közreműködik - ez azt jelenti, hogy a házasságkötésnél ők mindenképpen jelen vannak és tipikus esetben ők a polgári esküvő "ceremóniamesterei". A szertartás során két tanú jelenléte elengedhetetlen.

Hogy történik a házasságkötési szándék bejelentése?

A házasulóknak személyesen, együtt kell bejelenteniük a házasságkötéssel kapcsolatos szándékukat bármely magyar anyakönyvvezetőnél. Minden képviselő-testülettel rendelkező településen legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával. A bejelentést követően az anyakönyvvezető felvesz egy jegyzőkönyvet, amit mindkét házasuló, az anyakönyvvezető és szükség esetén a tolmács is aláír.

Mit tartalmaz a bejelentés?

1. Hogy a felek egymással házasságot szeretnének kötni.
2. Hogy házassági akadályok nincsenek (lényegében egyikük sem házas).
3. Igazolás arról, hogy a házasságkötésük jogi feltételei fennállnak (ha szükséges, anyakönyv kivonattal, ítélettel, stb.).
4. Nyilatkozat arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni.
5. Megállapodás a születendő gyermek névviseléséről.

Online ügyintézés a házasságkötéssel kapcsolatos eljárásokban nem lehetséges, ahogy a házasság megkötése is csak személyesen lehetséges.

Felmentés a 30 napos várakozási idő alól házasságkötés esetén

A házasságkötést az anyakönyvvezető főszabály szerint csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki - a település jegyzője azonban e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat.

 A Ptk. annyit azért leszögez, hogy házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított öt napon belül dönt, tehát ha gyorsan és munkaidő után szeretnénk házasságot kötni, akkor nem kizárt, hogy öt napot azért várnunk kell!

Milyen okból kérhető az SOS házasságkötés?

Hogy mi az az indokolt eset, amikor SOS kérhető a házasságkötés, arról az önkormányzat jegyzője jogosult dönteni, de közeli családtagom a lakásvásárláshoz önerőként felhasználandó babaváró hitel felvételével nem tudott várni és a jegyző minden további nélkül engedélyezte pénteken, hogy a rá következő hétfőn összeházasodjon a választottjával.

Azért azt megjegyezném, hogy a 30 napos határidő mögötti jogalkotói szándék a hirtelen házasságkötést könnyen követő válás esélyét hivatott minimalizálni. Éppen ezért én még csak olyan esetről hallottam, ahol a jegyző hosszú évek óta együtt élő élettársaknak engedélyezte az SOS házasságkötést.

Egyéb okok tipikusan a következők lehetnek:

• Gazdasági okok: Például, ha a házasságkötés mielőbbi engedélyezése nélkül jelentős anyagi előnytől esnének el a felek.
• Munkahelyi vagy tanulmányi kötelezettségek: Amennyiben a házasulók egyike külföldi munkavállalásra (pl. katonai misszió) készül, vagy tanulmányútra indul - ilyen ügyek esetén a másik fél vízumjogosultsága is megfelelő indok lehet.
• Családi okok: Ha valakinek nagyon fontos, hogy a súlyos beteg nagymamája lássa a házasságkötését, akkor szintén jó eséllyel nem gördít a kérése elé akadályt a jegyző.

Milyen előnyökkel járhat egy soron kívüli házasságkötés?

Meglepő módon soron kívül házasodni olcsóbb, mint hagyományos úton! 

Értelemszerűen 3 munkanapon belül senki sem tud 120 fős lakodalmat szervezni, tehát már ezzel milliókat spórolhat (a családi eseményeken előadható kitűnő kifogásokról nem is beszélve!), de ha nem külső helyszínen kötünk házasságot, akkor a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

Mikor nem lehet házasságot kötni?

A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság vasárnap, január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24–26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.

A saját házasságkötésemet 2019-ben egyébként a helyi önkormányzati választások akadályozták, mert a budapesti kerületek szombatra hivatali feladatokra osztották be az anyakönyvvezetőket már a megelőző hetekben is.

A házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv egy évig érvényes, tehát egy évnél későbbi időpontra sem lehet bejelentkezni házasságkötésre.

Ki köthet házasságot?

Nagykorú, mással házasságban, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban nem álló személy köthet házasságot - kivéve, ha cselekvőképtelen állapotú, vagy a cselekvőképessége bírói ítélettel éppen a házassági jognyilatkozatok megtételében került korlátozásra.

A gyámhatóság a tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre jogszabályban meghatározott esetben engedélyt adhat - csak remélni merem, hogy a gyámhatóságok nem adnak ki tömegével ilyen engedélyeket.

Érvénytelen az egyenesági rokonok, a testvérek egymással kötött és a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága.

A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző e házassági akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt felmentést ad. Felmentés akkor adható, ha a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti. Hogy ezt a kivételt milyen jogalkotói szándék indokolta, arra egyetlen jó tippem sincs.

Házasságkötés névváltoztatás - Mi az a házassági név?

Régi hagyomány a házasságkötés utáni névváltoztatás - az új nevet hívják házassági névnek. A házassági név a Ptk. szabályai szerint képezhető és az érintett kérelmére utóbb módosítható. 

Manapság már a férj és a feleség is viselhet házassági nevet, erről pedig nem közösen, hanem egyénileg jogosultak dönteni. A férjek döntési jogköre azért korlátozottabb: ők a -né verziókat a lenti felsorolásból nem választhatják:

Házasságkötés Magyarországon - milyen jogkövetkezményei vannak?

A házasság biztonságérzetet és stabilitást nyújthat, ami pozitív hatással lehet az érzelmi és mentális egészségre - de ennél azért objektívebb előnyökkel is jár a házassági anyakönyvi kivonat:

Házasság és az ingatlanvagyon

A házasság vagyonjogi következményei körében kiemelkedő fontosságú a házastársi vagyonközösség kérdése. A házastársi vagyonközösség alapvetően azt jelenti, hogy a házasfelek közösen rendelkeznek azokkal a vagyontárgyakkal, melyeket a házasság alatt szereznek, ideértve az ingatlanokat is. A vagyonközösség kezdete nem feltétlenül az esküvő napja, hanem az együttélés kezdetétől számítódik. A vagyonközösség végét a házastársak közötti életközösség megszakadása jelenti, mely megintcsak nem feltétlenül egyezik meg a válás időpontjával.

A házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt szereznek, függetlenül attól, hogy ezeket együtt vagy külön-külön szereznek meg. Ezzel szemben a különvagyon olyan vagyontárgyakat foglal magában, amelyeket a házastársak a házasság előtt szereztek, örököltek, vagy ajándékba kaptak, valamint azokat a személyes tárgyakat, amelyek kizárólag az egyik házastárs használatára szolgálnak.

A házasság és az öröklés

Ha az elhunyt házastárs nem hagyott hátra végrendeletet, a túlélő özvegy a következők a magyar jog szerint örököl:

Gyermekek, unokák melletti öröklés (Ptk 7:58. §): Ha az örökhagyónak van leszármazója, a házastárs a következőket örökli:

• Holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezésén, felszerelésén.
• Egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető, de a házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását.

Szülő melletti öröklés (Ptk. 7:60. §): Ha nincsenek leszármazók, de vannak szülők, a házastárs örökli:

• Az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezést, felszerelést.
• A hagyaték felét, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik.

Egyedüli öröklés (7:61. §): Ha nincsenek sem leszármazók, sem szülők, a házastárs örököl minden vagyont.

Fontos tudni, hogy ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között nincs életközösség, és annak visszaállítása nem várható, a házastárs nem örököl.

Illetékkedvezmény lakásvásárlás, ajándékozás esetén

A házastársakat az ingatlanok adásvétele és ajándékozása során teljes illetékmentesség illeti meg. 

A házastársak nem csak egy-egy ingatlan tulajdonjogát, de pl. haszonélvezeti jogot is ajándékozhatnak a férjüknek, vagy a feleségüknek - természetesen ez ugyanúgy illetékmentességet élvez.

Házasság és a családi állami támogatások

Azt egészen biztosan egyetlen olvasónak sem kell bemutatni, hogy a babaváró hitel, a CSOK Plusz, vagy gyermektelenek esetén a CSOK kedvezmény kizárólag házasságban élőknek jár, de vannak más, kevésbé ismert aspektusai is a házasságnak:

Az "első házasok kedvezménye" egy Magyarországon érvényesíthető adókedvezmény, amelyet azok a házaspárok vehetnek igénybe, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény összege havonta 33 335 forint, ami éves szinten 400 020 forint adó megtakarítást jelent.

A jogosultság nem függ attól, hogy a házasságot belföldön vagy külföldön kötötték, sőt bejegyzett élettársak is igénybe vehetik, amennyiben legalább az egyik fél számára ez az első házasság.

Összefoglalás

Sokakat elrettent az esküvői szertartással járó pompa, illetve az anyagi megterhelés, de ez nem jelenti azt, hogy a kis szertartásokat preferáló pároknak ne lehetne más lehetősége, ha például sürgős ingatlanvásárlás miatt azonnali házasságkötésre adják a fejüket!

A fenti cikkben igyekeztem összefoglalni, hogy milyen előnyökkel jár a házasságkötés, hiszen a magyar jogrendszer kifejezetten sok ilyet tartogat - akár SOS, akár hagyományos eljárásban kerül rá sor. 

Amennyiben úgy érzi, hogy egy házassági szerződés biztosítaná a már meglevő, vagy a jövőben megszerzendő ingatlanokkal kapcsolatos érdekeit, vagy más házassághoz kapcsolódó ügyben megnyugtatná, ha ügyvéddel konzultálhatna, tekintse át díjszabásunkat és keressen minket az alábbi elérhetőségek bármelyikén!