Automatikus döntéshozatali eljárás az új Inytv. rendszerében

Mikor van helye automatikus döntéshozatalnak?

Bejegyzés esetén:

• Tulajdonjog bejegyzés: Ha az átruházás tárgya az ingatlan egésze (1/1) és az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén nem szerepel bejegyzett jog vagy tény, de a széljegy is kizáró ok.
• Hitelintézeti jelzálogjog és önálló zálogjog: az ezek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével együtt
• Egyéb jogok, illetve tények: Csak kivételekkel nem érintett bírósági elrendelés és hatósági felhívás esetén.

Törlés eseten:

• Végrehajtási jog törlése: Például ha a végrehajtási eljárás befejeződött.
• Adóhatóság által bejegyzett jelzálogjog törlése: Amennyiben az érintett adósság kifizetésre került.
• Hitelintézeti jelzálogjog és önálló zálogjog törlése: A hozzájuk tartozó elidegenítési és terhelési tilalomra is kiterjedően.

Mikor nincs helye automatikus döntéshozatalnak?

Az automatikus döntéshozatali eljárás nem alkalmazható az alábbi esetekben:

Társasházakra vonatkozó változások
Például társasház alapítása, megszüntetése vagy alapító okirat módosítása.

Műemlék jelleg
Ha a kérelem például műemléket, történeti kertet, nemzeti emlékhelyet vagy világörökségi területet érint, az automatikus döntéshozatal kizárt.

Több kérelem érkezése egyszerre
Amennyiben egy ingatlanhoz több kérelem (bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás) érkezik egyidejűleg, az eljárás nem zárható le automatikusan.

Külföldi, vagy gondokolt, illetve kiskorú érintettek
Ha a kérelemben szereplő egyik fél külföldi állampolgár, kiskorú vagy cselekvőképtelen, az automatikus döntéshozatal kizárt.

Mezőgazdasági hasznosítású földek
Ha az ingatlan mezőgazdasági célú, például termőföld, szintén nem alkalmazható az eljárás.

Széljegyzés, felfüggesztett eljárás
Ha az ingatlan tulajdoni lapján széljegy szerepel, vagy ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztését mutatja a tulajdoni lap.

Mi a széljegyzésre alkalmatlanság?

Az automatikus döntéshozatal legnagyobb akadálya a fentieken túl a széljegyzésre alkalmatlan beadvány elkészítése és benyújtása.

Nem lehet széljegyezni egy beadványt, ha nem tartalmazza az Inytv. 46. § (1) bekezdés szerinti kötelező adatokat. Ide tartoznak többek között az érintett személy (vagy szervezet) azonosításához szükséges adatok (például név, személyi azonosító, cégjegyzékszám), a település megnevezése, az ingatlan helyrajzi száma, valamint a bejegyezni (módosítani vagy törölni) kívánt jog, tény vagy adat pontos megjelölése. Ha ezek bármelyike hiányzik, a földhivatal a beadványt nem jegyzi szélre.

Amennyiben a fenti adatokat hiányosan, vagy hibásan adjuk meg, akkor a beadvány széljegyzésre alkalmatlan. Ilyen esetben az, az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a benyújtó számára arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van. Az ilyen kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A teljes eljárásra történő áttérés lehetősége

A teljes eljárás lényege, hogy a kérelemről mégsem egy automatizmus (algoritmus) döntsön az ügyvéd által betáplált adatok alapján, hanem egy élő ügyintéző (ugyancsak a főispán nevében). A teljes eljárásra áttérés az E-ING rendszer természetéből adódóan lényegében akkor kerülhet előtérbe, ha az ügyvéd valamilyen visszaélést, hibát követett el az automatikus eljárás kezdeményezésével (pl. az ügyfelek akarata csak tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyeztetésére irányult).

Ha az automatikus döntéshozatali eljárás során hozott döntéssel az ügyfél nem ért egyet, lehetősége van kérni, hogy az ügy teljes eljárásban kerüljön elbírálásra. Ezt a döntés közlésétől számított öt napon belül lehet kezdeményezni (Ákr. 42. §). A teljes eljárás során a hatóság az automatikus döntés felülvizsgálatával érdemi határozatot hozhat.

A teljes eljárásban történő ismételt elbírálására irányuló eljárás során a jogi képviselet nem kötelező.

Mi a helyzet akkor, ha a vevő több részletben fizet?

Bár az automatikus eljárás jól hangzik, a használt lakás adásvételek jó részénél a vevő hitelből finanszírozza a vételárat, a maradék esetben pedig a megtakarítások feltörése időigényes, így nem tudják a vételár 100%-át szerződéskötéskor kifizetni. Mivel ilyen esetben az adásvételi szerződés tulajdonjog bejegyzési engedélyt - jó esetben - nem tartalmaz, az ilyen ügyletekhez szükségképpen tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog társul.

A tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog nem tulajdonjog, ezért kérelemre nem, legfeljebb bírósági elrendelés és hatósági felhívás esetén lehetne automatikus eljárásban bejegyezni.

Mivel az ingatlanügyi hatóság automatikus döntéshozatallal akkor hozhat döntést ha az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén nem szerepel bejegyzett jog - a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését követően a jogosult javára szóló tulajdonjog bejegyzés sem történhet automatizmussal.

Elővásárlási jog esetén kizárt az automatizmus?

Az automatikus eljárás csak akkor engedélyezett, ha a tulajdonjog bejegyzési kérelem tárgy az egész ingatlan. Elővásárlási jog esetén pedig tipikusan az ügyletben nem szereplő tulajdonostársakat kell felhívni a törvényi alapú joggyakorlásra.

Szerződéssel alapított elővásárlási jog esetén is kizárt az automatizmus, mivel ilyenkor az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén szerepel a bejegyzett jog.

Mi az automatikus eljárás lényege?

Az automatikus eljárás nem alkalmas bonyolultabb jogi helyzetek kezelésére, ahol jogértelmezésre, bizonyítékok értékelésére vagy további dokumentumok bekérésére lenne szükség - éppen ezért az eljárásban kizárólag olyan döntések születhetnek, amelyek a kérelemnek helyt adnak, vagy bírósági/hatósági rendelkezést hajtanak végre.

Az automatikus eljárás során az ingatlanügyi hatóság kizárólag az alábbi dokumentumokat ellenőrzi:

• A kérelem vagy bírósági/hatósági elrendelés elektronikus űrlapját.
• Ügyleti meghatalmazást, amely igazolja, hogy az eljárást kezdeményező jogosult az adott ügyben eljárni.
• A jogi képviselő megbízását igazoló meghatalmazást.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás teljes eljárásban történő lefolytatásához szükséges kérelem formanyomtatványa

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás teljes eljárásban történő lefolytatásához szükséges kérelem formanyomtatványa a következő adatokat tartalmazza:

1. A kérelmező személyes adatai: név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, lakcím és kézbesítési cím, valamint elektronikus tárhely.
2. Képviseleti adatok: kézbesítési meghatalmazott és képviselő neve, lakcíme, székhelye vagy telephelye.
3. Ingatlanhoz kapcsolódó adatok: az érintett ingatlan(ok) megjelölése (település, fekvés, helyrajzi szám), a kapcsolódó döntés iktatószáma.
4. Nyilatkozat: a kérelmező kérése az ingatlan-nyilvántartási ügy teljes eljárásban történő ismételt elbírálására az Ákr. 42. § alapján.
5. Egyéb információk: a mellékletek felsorolása, a kérelem keltének helye és ideje, valamint a kérelmező vagy képviselő aláírása.

Összegzés

Az automatikus eljárás a digitális ügyintézés korszerű eszköze, amely csökkenti a földhivatal oldalán adminisztratív terheket és az átfutási időt, miközben biztosítja a jogszabályi követelmények betartását. Az ilyen eljárás különösen előnyös az alábbi helyzetekben:

• Nagy számú egyszerű ügy feldolgozása.
• Az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelése az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban.

Az automatikus döntéshozatali eljárás tehát a jogilag egyszerű, jól meghatározott ügyek hatékony kezelésére szolgál, az emberi tényező minimalizálásával.