Automatikus döntéshozatali eljárás az új Inytv. rendszerében

Mikor nincs helye automatikus döntéshozatalnak?

Az automatikus döntéshozatali eljárás nem alkalmazható az alábbi esetekben:

Társasházakra vonatkozó változások
Például társasház alapítása, megszüntetése vagy alapító okirat módosítása.

Műemlék jelleg
Ha a kérelem például műemléket, történeti kertet, nemzeti emlékhelyet vagy világörökségi területet érint, az automatikus döntéshozatal kizárt.

Több kérelem érkezése egyszerre
Amennyiben egy ingatlanhoz több kérelem (bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás) érkezik egyidejűleg, az eljárás nem zárható le automatikusan.

Külföldi, vagy gondokolt, illetve kiskorú érintettek
Ha a kérelemben szereplő egyik fél külföldi állampolgár, kiskorú vagy cselekvőképtelen, az automatikus döntéshozatal kizárt.

Mezőgazdasági hasznosítású földek
Ha az ingatlan mezőgazdasági célú, például termőföld, szintén nem alkalmazható az eljárás.

Széljegyzés, felfüggesztett eljárás
Ha az ingatlan tulajdoni lapján széljegy szerepel, vagy ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztését mutatja a tulajdoni lap.

Az automatikus döntés ügyintézési határideje

Az automatikus döntéshozatal általános ügyintézési határideje az Ákr. alapján huszonnégy óra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden határozat a benyújtást követő napon elkészül.

Ha a kérelmet olyan időpontban nyújtják be, amikor az ingatlanügyi hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon kezdődik. Ha a beadványt a rangsorban korábbi beadvány előzi meg, a kezdő időpontot az Inytv. rangsorra vonatkozó különös szabálya határozza meg. A korábbi beadvány elintézéséig tehát az automatikus döntés sem kerülheti meg a rangsort.

Mi a széljegyzésre alkalmatlanság?

Az automatikus döntéshozatal legnagyobb akadálya a fentieken túl a széljegyzésre alkalmatlan beadvány elkészítése és benyújtása.

Nem lehet széljegyezni egy beadványt, ha nem tartalmazza az Inytv. 46. § (1) bekezdés szerinti kötelező adatokat. Ide tartoznak többek között az érintett személy (vagy szervezet) azonosításához szükséges adatok (például név, személyi azonosító, cégjegyzékszám), a település megnevezése, az ingatlan helyrajzi száma, valamint a bejegyezni (módosítani vagy törölni) kívánt jog, tény vagy adat pontos megjelölése. Ha ezek bármelyike hiányzik, a földhivatal a beadványt nem jegyzi szélre.

Amennyiben a fenti adatokat hiányosan, vagy hibásan adjuk meg, akkor a beadvány széljegyzésre alkalmatlan. Ilyen esetben az, az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a benyújtó számára arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van. Az ilyen kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

A teljes eljárásra történő áttérés lehetősége

A teljes eljárás lényege, hogy a kérelemről mégsem egy automatizmus (algoritmus) döntsön az ügyvéd által betáplált adatok alapján, hanem egy élő ügyintéző (ugyancsak a főispán nevében). A teljes eljárásra áttérés az E-ING rendszer természetéből adódóan lényegében akkor kerülhet előtérbe, ha az ügyvéd valamilyen visszaélést, hibát követett el az automatikus eljárás kezdeményezésével (pl. az ügyfelek akarata csak tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyeztetésére irányult).

Ha az automatikus döntéshozatali eljárás során hozott döntéssel az ügyfél nem ért egyet, lehetősége van kérni, hogy az ügy teljes eljárásban kerüljön elbírálásra. Ezt a döntés közlésétől számított öt napon belül lehet kezdeményezni (Ákr. 42. §). A teljes eljárás során a hatóság az automatikus döntés felülvizsgálatával érdemi határozatot hozhat.

A teljes eljárásban történő ismételt elbírálására irányuló eljárás során a jogi képviselet nem kötelező.

Mi a helyzet akkor, ha a vevő több részletben fizet?

Bár az automatikus eljárás jól hangzik, a használt lakás adásvételek jó részénél a vevő hitelből finanszírozza a vételárat, a maradék esetben pedig a megtakarítások feltörése időigényes, így nem tudják a vételár 100%-át szerződéskötéskor kifizetni. Mivel ilyen esetben az adásvételi szerződés tulajdonjog bejegyzési engedélyt - jó esetben - nem tartalmaz, az ilyen ügyletekhez szükségképpen tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog társul.

A tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog nem tulajdonjog, ezért kérelemre nem, legfeljebb bírósági elrendelés és hatósági felhívás esetén lehetne automatikus eljárásban bejegyezni.

Mivel az ingatlanügyi hatóság automatikus döntéshozatallal akkor hozhat döntést ha az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén nem szerepel bejegyzett jog - a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését követően a jogosult javára szóló tulajdonjog bejegyzés sem történhet automatizmussal.

Elővásárlási jog esetén kizárt az automatizmus?

Az automatikus eljárás csak akkor engedélyezett, ha a tulajdonjog bejegyzési kérelem tárgy az egész ingatlan. Elővásárlási jog esetén pedig tipikusan az ügyletben nem szereplő tulajdonostársakat kell felhívni a törvényi alapú joggyakorlásra.

Szerződéssel alapított elővásárlási jog esetén is kizárt az automatizmus, mivel ilyenkor az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén szerepel a bejegyzett jog.

Ügyleti tulajdoni lap és az automatikus eljárás

Ügyleti tulajdonilap-másolat igénylésére az jogosult, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozóan automatikus döntéshozatali eljárást kezdeményezhet. Az ügyleti tulajdonilap-másolatot az arra jogosult megismerheti az elektronikus ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtására szolgáló informatikai felületeken.

Ügyleti tulajdonilap-másolat kizárólag elektronikus dokumentumként szolgáltatható az ingatlan-nyilvántartási beadványt benyújtó jogi képviselő, bíróság és hatóság részére a beadvány benyújtásra történő előkészítése során.

Összegzés

Az ingatlan-nyilvántartási automatikus döntéshozatal célja az egyszerű, egyértelmű ügyek gyors elintézése. A szabályozás már hatályos keretet ad a lehetséges ügytípusokhoz, a kizáró okokhoz, a vizsgálható elektronikus iratokhoz és az ismételt elbíráláshoz. A gyakorlati alkalmazás azonban csak az E-ING automatikus döntéshozatali funkciójának elindulása után kezdődhet meg.

Ingatlan-adásvételnél ezért továbbra is a konkrét tulajdoni lap, a finanszírozás, a vételárfizetés ütemezése és az érintett személyek helyzete dönti el, milyen földhivatali eljárásra lehet számítani.