Logóe-ingatlanügyvédek.hu
e-ingatlanugyvedek.hu

Dr. Szabó Judit Anna

4 perc olvasás

Ki írhatja alá az adásvételi szerződést cég, kiskorú, vagy gondokolt esetén?

Kiskorú aláírása és az adásvételi szerződés

Kiskorú aláírása és az adásvételi szerződés

A szerződést az eladóként, vagy vevőként szerződő fél írhatja alá, esetleg a meghatalmazottjuk - tiszta sor!  De mi a helyzet a kiskorúakkal, a cselekvőképtelen nagykorúakkal, a cégekkel és az önkormányzatokkal?

Ha érdekli a válasz, olvasson tovább!

Kiskorúak jognyilatkozatai

Először is tisztázzuk, hogy polgári jogi értelemben a gyermekek mikor-minek számítanak:

14 év alatt: A kisgyermekek cselekvőképtelen kiskorúnak minősülnek, akiknek a jognyilatkozata semmis. Az ő nevükben mindig a törvényes képviselőik járnak el. 

14 és 18 év között: A kamaszok már korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak minősülnek, az ő jognyilatkozataik érvényességéhez – ha a Ptk. törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének csak a hozzájárulása szükséges. Ha 18 éves korát megelőzően tett olyan jognyilatkozatot, amihez a szülő nem járult hozzá, ezt a 18. születésnapja után maga is megerősítheti!

Ettől még a szülő is tehet a 14 év feletti kiskorú gyermeke nevében jognyilatkozatot - de a kiskorú véleményét figyelembe kell vennie!

Mikor nincs szükség a szülőre?

Alapesetben mindkét szülő törvényes képviselőnek minősül és a földhivatalok szeretik is látni mindkét szülő aláírását az adásvételi szerződéseken.

Amikor nincs szükség a másik szülőre: A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. Tehát ha például ajándékba kap egy ingatlant, vagy ugyan vásárolják az ingatlant, de a vételárat teljes egészében a szülő biztosítja.

Kell-e gyámhatósági hozzájárulás?

Nagyon fontos tudni, hogy a kiskorúak képviseletében tett jognyilatkozatok esetén gyámhatósági hozzájárulás is szükséges lehet! Ha a téma bővebben érdekli, olvassa el vonatkozó cikkünket, röviden ennyit kell tudni:

A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes  a kiskorú 

  • nem tehermentes ingatlanszerzése
  • ingatlana eladása, elajándékozása, vagy 
  • megterhelése

Teher legtöbbször a szülő/nagyszülő javára alapított haszonélvezeti jog.

A Ptk. alapján olyan esetben nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

Ingatlan adásvétel ügyvédi díja

Az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás ajánlata országszerte érvényes!

Állítsa be az ingatlan vételárát a csúszkával

Ár: 60 000 000 Ft

e-ingatlanügyvédek.hu

0 Ft

Rejtett költségek nélkül, áfával

Tovább az ajánlathoz

Cselekvőképtelen nagykorúak

Kik a cselekvőképtelen nagykorúak?

  • Akik gondokság alatt állnak
  • Akik cselekvőképtelen állapotban vannak

Gondnokoltak jognyilatkozatai

Cselekvőképességében részlegesen, vagy teljesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

Ingatlanok esetén általában nem számít, hogy valaki teljesen, vagy csak részlegesen cselekvőképtelen, hiszen az ingatlannal kapcsolatos rendelkezés joga általában az első, amit az ilyen ítéletekben korlátozni szokás.

A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

Ha azt gyanítjuk, hogy a meghatalmazó esetleg gondokság alatt állhat, akkor megfelelő jogi érdek igazolása után betekinthetünk a Gondnokoltak és Előzetes Jognyilatkozatok Országos Nyilvántartásába!

Cselekvőképtelen állapot

A Ptk. alapján semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (pl. alkoholos, kábítószeres befolyásoltság, skizofrén epizód, stb.)

A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. Ez a kimentés azért leginkább illuminált állapotú házasságkötések esetén jön szóba.

Ingatlannal kapcsolatos jognyilatkozatot cselekvőképtelen, vagy cselekvőképtelen állapotú akkor sem tehet, ha tartalmából és megtételének körülményeiből következik, hogy az egyébként indokolt - ennek oka azonban nem a Ptk-ban keresendő. Ügyvédként meg kell ugyanis tagadnunk az eljárást akkor, ha ilyen aláíróval találkozunk.

Cselekvőképtelen jognyilatkozatát ellenjegyezni ügyvédként súlyos fegyelmi vétség

Cselekvőképtelen jognyilatkozatát ellenjegyezni ügyvédként súlyos fegyelmi vétség

Jogi személyek jognyilatkozatai

A cégek, illetve a jogi személyek nevében a törvényes képviselőjük tehet bármilyen jognyilatkozatot. 

Cégek esetén a cégjegyzékben ellenőrizhetjük, hogy ki jogosult az adott társaság képviseletére - mindenképpen oda kell figyelni, hogy önálló, vagy együttes cégjegyzőt találtunk-e!

Alapítványok, egyesületek esetén a Civil Szervezetek Névjegyzéke lehet a segítségünkre.

Önkormányzati aláíró esetén az Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásának használatát javaslom a meghatalmazás jogszerűségének vizsgálata érdekében!

Hogyan lehet igazolni az aláírási jogot?

A közigazgatási szervek kivételével a jogi személyeknek minden földhivatali kérelemhez csatolniuk kell egy igazolást a létezésükről és a képviselőjük képviseleti jogosultságáról:

  • a bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, vagy 
  • a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot, vagy
  • közjegyzői tanúsítványt, amely 30 napnál nem lehet régebbi.

Ha gazdasági társaság ír alá és 

  • a közjegyző által készített aláírási címpéldány, vagy 
  • az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta a cégbírósághoz benyújtásra került 

akkor a fentiekre nincs szükség.

Jogi személyek esetén az aláírási jogosultság igazolása is szükséges

Jogi személyek esetén az aláírási jogosultság igazolása is szükséges

Összegzés

Az adásvételi szerződéseket alapvetően a szerződő felek, vagy azok meghatalmazottjai írhatják alá. Kiskorúak esetében figyelembe kell venni a korlátokat: 14 év alatti gyerekek cselekvőképtelenek, így nevükben a törvényes képviselők járnak el. A 14-18 éves korosztály korlátozottan cselekvőképes, jognyilatkozataikhoz a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Cselekvőképtelen nagykorúak esetében a gondnokok adhatnak érvényes jognyilatkozatot. 

Cégek, alapítványok, és önkormányzatok nevében a jogosult képviselők, például cégvezetők vagy jegyzők írhatnak alá, amelyet a jogi dokumentumok igazolnak. Az érintett feleknek mindig ellenőrizniük kell az aláírási jogokat a releváns nyilvántartásokban.


Ha a fentiek kapcsán ügyvéd segítségre lenne szüksége, tekintse meg szolgáltatásainkat és keressen minket bátran!

Kapcsolatfelvétel

Hívhat minket az alábbi számon vagy töltse ki az űrlapot és visszahívjuk.

Felhívjuk a figyelmét, hogy minden telefonhívást rögzítünk. A Küldés gombra kattintva elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket valamint az Adatvédelmi tájékoztatót.

Kategóriák:

Hasznos tudnivalók ingatlanvásárlás előtt
Tudnivalók eladóknak
Szabó Judit AnnaSJA
Szerző:

Csapatunk

Dr. Szabó Judit Anna

[email protected]

Dr. Szabó Judit Anna az e-ingatlanügyvédek.hu vezető ügyvédje és az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás alapító tagja. Több, mint tíz éve van az ügyvédi pályán. Szakterülete az ingatlanjog, a polgári peres képviselet és az ügyvédi marketing.
Szerzői profil