Logóe-ingatlanügyvédek.hu

Mi az a birtokvédelem?

A birtokvédelem a polgári jog egyik alapvető intézménye: mindenkit megillet, aki egy ingatlant a tényleges uralma – azaz birtoka – alatt tart, függetlenül attól, hogy jogszerű volt-e maga a birtokszerzés. Ez azt jelenti, hogy birtokvédelmet nem csak a tulajdonos, hanem bárki más, például bérlő, haszonélvező vagy akár egy jogcím nélküli birtokos is kérhet, amennyiben birtokát jogellenesen háborítják vagy attól megfosztják.

A birtokvédelem célja, hogy a békés, zavartalan birtoklást biztosítsa, valamint hogy megelőzze az önbíráskodást. Ha például valakinek a szomszédja átlép a telkére, vagy a földjén engedély nélkül épít valamit, joga van a gyors, hatékony jogi fellépésre. 

A birtokvédelem elsődleges fóruma a jegyző, aki rövid határidőn belül döntést hoz. A jegyzői eljárásban főszabály szerint azt kell vizsgálni, hogy fennállt-e a birtokhelyzet, történt-e jogsértő birtokháborítás, illetve ez nem haladta-e meg az egyéves elévülési határidőt.

A birtokvédelem ezen felül bíróságon is érvényesíthető, különösen, ha a jegyző döntését valaki vitatja. A bíróság nemcsak a meglévő állapot visszaállítását rendelheti el, hanem a jövőbeli birtokháborítás megtiltására is kötelezheti a jogsértőt.

Érdeklik a részletek? Olvasson tovább!

Birtokvédelem a jegyző előtt

A jegyző előtti birtokvédelem célja, hogy gyors és egyszerű jogorvoslatot nyújtson azoknak, akiket birtokukban jogellenesen zavartak vagy attól megfosztottak. A jegyző nem vizsgálja, hogy jogszerűen birtokol-e – csak azt, ki birtokolta ténylegesen. Az eljárás illetékmentes.

Az eljárás főbb jellemzői:

Mikor fordulhat jegyzőhöz?

Akkor, ha:

  • birtokában volt egy ingóságnak vagy ingatlannak, és
  • valaki önkényesen zavarta Önt ebben (pl. lezárta az utat, kerítést húzott, kizárta), vagy megfosztotta a birtoktól.

Fontos határidő:

A birtokháborítástól számított 1 éven belül kérhető a jegyzői birtokvédelem.

Mit kérhet a jegyzőtől?

  • Az eredeti birtokállapot visszaállítását
  • A zavaró magatartás megszüntetését
  • Később kérheti a haszon, kár vagy költség megtérítését is

Mit írjon le a kérelemben?

Nincs hiánypótlási lehetőség, a kérelemnek minden kötelező elemet tartalmaznia kell:

  • A kérelmező neve, címe, aláírása
  • Az ellenérdekű fél adatai
  • A történtek részletes leírása (ki, mit tett, mikor, hol)
  • A birtoksértő hely megjelölése
  • A sérelem időpontja
  • Mit kér a jegyzőtől? (pl. bontsa el a kerítést)

📎 Csatoljon bizonyítékokat (pl. fénykép, tanúvallomás, vázrajz)

Hová nyújtsam be?

Ahhoz a jegyzőhöz, akinek a területén a birtoksértés történt.
🗣️ Írásban, de akár szóban is előterjeszthető.

Mennyi idő alatt dönt a jegyző?

Általában 15 napon belül, tolmács esetén 30 nap. Ha a jegyző határozatot hoz, azt 3 napon belül végre kell hajtani. Aki nem ért egyet a döntéssel, 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

Mikor érdemes bírósághoz fordulni birtokvédelem érdekében?

Ha gyors, azonnali védelem kell, elsőként a jegyzőhöz célszerű fordulni, de minden bonyolultabb, elhúzódó, vagy nagyobb jelentőségű ügyet a bíróságon lehet véglegesen és jogerősen rendezni:

  1. Nem elégedett a jegyző döntésével: Ha a jegyzői határozatot valamelyik fél sérelmesnek érzi, 15 napon belül keresetet nyújthat be az illetékes bírósághoz. A bíróság ilyenkor teljes körűen átvizsgálja az ügyet, és akár felülírhatja a jegyző döntését.
  2. Különösen összetett vagy vitás az ügy: Ha például a birtokháborítás ténye nem egyértelmű, több jogcímből eredő érdekek (pl. tulajdonos vs. bérlő) ütköznek, vagy a bizonyítás nehézkes, érdemes már korán bírói útra terelni az esetet.
  3. Jegyzői eljárás nem indítható: Ez tipikusan akkor áll fenn, ha a birtokháborítás időpontjától számítva már több mint egy év eltelt. Ilyenkor a birtokvédelmet már csak bíróságon lehet kérni.
  4. Végrehajtás szükséges: Ha a másik fél nem hajtja végre a jegyzői döntést, bírósági végrehajtáshoz lehet fordulni, ami biztosítja a határozat tényleges érvényesülését.
  5. Személyiségi jogi, vagy jelentős kártérítési igény is felmerül: Ha a birtokháborítással együtt személyiségi jogsértés, jelentős anyagi kár keletkezett, a bíróság hozhat komplexebb, kártérítésről vagy további szankciókról szóló döntést.

Ügyvédre lenne szüksége?

Az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Kaposváron, Győrben, Miskolcon, Szolnokon, Egerben, Székesfehérváron, Kecskeméten és számos más vidéki városban rendelkezésére áll!

Olvasson tovább

Birtokvédelem bírósági úton - hogy álljunk neki?

1. Gyűjtsd össze a bizonyítékokat!

  • Készíts fényképeket a birtokháborításról (pl. kerítésrongálás, engedély nélkül épített építmény).
  • Szerezz tanúkat (szomszédok, ismerősök, akik látták az esetet).
  • Őrizd meg a jegyző határozatát és az ügyben keletkezett dokumentumokat.

2. Határidők figyelése

  • Ha a jegyző döntését vitatod, 15 napon belül keresetet kell benyújtanod a jegyzői döntés kézhezvételétől számítva.
  • Amennyiben nem volt jegyzői eljárás, és a birtokháborítás óta maximum 1 év telt el, indítható a polgári per.

3. Keresetlevél benyújtása

  • A keresetlevelet az illetékes járásbíróságra címezd – ez rendszerint ahol az ingatlan található.
  • A keresetlevél mindenképpen tartalmazza:
    • Pontos leírás, mi történt (tényállás)
    • Mit kérsz a bíróságtól (pl. a birtokháborító magatartás megszüntetését, kártérítést)
    • Bizonyítékok felsorolása
    • Személyes adatok, aláírás
  • Minta keresetlevél letölthető a bíróságok honlapjáról, de érdemes ügyvéd segítségét kérni.

4. Illeték megfizetése

5. Bírósági eljárás menete

  • A bíróság először megvizsgálja a keresetlevelet, majd kitűzi a tárgyalást.
  • A tárgyaláson meghallgatják a feleket és a tanúkat, áttekintik a bizonyítékokat.
  • A bíróság végül döntést hoz; ez lehet a birtoklás helyreállítása, további jogsértések megtiltása, kártérítés megítélése.

Ki nem jogosult birtokvédelemre?

Birtokvédelemre általában minden tényleges birtokos jogosult, függetlenül a birtoklás jogcímétől. Azonban vannak kivételek, akik nem jogosultak birtokvédelemre:

  1. Aki önhatalmú, erőszakos úton szerzett birtokot: Ha valaki más jogait megsértve, erőszakkal vagy fenyegetéssel vette birtokba az ingatlant (vagy bármilyen dolgot), az nem élvez birtokvédelmet. A jog nem védi az ilyen önbíráskodást.
  2. Aki csak pillanatnyi, átmeneti módon, szívességi jelleggel tartózkodik a birtokban: Például, aki csak vendégként, alkalmi látogatóként használja a dolgot, nem minősül birtokosnak, és így nem jogosult birtokvédelemre.
  3. Aki a birtoklást kizárólag közösen másokkal gyakorolja, de saját jogán sérelmet nem szenvedett: Közös birtok esetén, ha nincsen meg a tényleges sérelem, “kívülállóként” nem lehet eljárni.
  4. Aki maga is jogsértő magatartást tanúsított: Ha valaki jogellenes módon avatkozott be a másik birtokába, és utána őt éri “visszahatás”, saját jogsértése miatt nem feltétlenül jogosult birtokvédelmet kérni.
  5. Aki elvesztette birtokát, és birtokvesztése óta már túl sok idő eltelt (általában több mint egy év): Birtokvédelmi igény elévül, ha a zavarás óta egy év eltelt, ilyenkor már csak tulajdoni perben lehet igényt érvényesíteni, birtokvédelmet közvetlenül kérni már nem lehet.

Összegzés

Ha birtokháborítás éri, ne maradjon tétlen! Először gyűjtsön bizonyítékokat (fotók, tanúk), majd 1 éven belül forduljon a jegyzőhöz birtokvédelmi kérelemmel. Ha a jegyző döntése nem segítene, bírósághoz is fordulhat. A polgári jog védi a birtokjogot, függetlenül attól, hogy tulajdonos, haszonélveő, vagy bérlő kéri.

Fontos tudni, hogy birtokvédelemre társasházban, vagy közös tulajdon esetén is jogosultak vagyunk.

Szabó Judit AnnaSJA
Szerző:

Csapatunk

Dr. Szabó Judit Anna

Dr. Szabó Judit Anna az e-ingatlanügyvédek.hu vezető ügyvédje és az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás budapesti tagja. Szakterülete az ingatlanjog és a polgári peres képviselet.
Szerzői profil

Gyakran
ismételt kérdések

Az elbirtoklás azt jelenti, hogy ha valaki egy ingatlant (vagy más vagyontárgyat) hosszabb ideig (általában 15 évig) sajátjaként, megszakítás nélkül, jóhiszeműen birtokol, akkor idővel jogos tulajdonossá válhat, még akkor is, ha eredetileg nem volt az. A birtokvédelem az elbirtokló számára is fontos: ha valaki huzamosabb ideig, folyamatosan és zavartalanul birtokol egy ingatlant, az a későbbi elbirtoklás alapja lehet. Ha azonban valaki más folyamatosan zavarja, megszakítja ezt a birtoklást, az elbirtoklási idő megszakad vagy újraindulhat.